Nagyszabású ünnepségeket tartottak Németországban Karl Marx, vagy ahogy régebben nálunk emlegették: Marx Károly születésének 200. évfordulóján. Pénteken a filozófus-forradalmár szülővárosába, a németországi Trierbe utazott az Európai Bizottság elnöke is. Jean-Claude Junckert emiatt sokan bírálták, köztük a Fidesz is. Szerintük ugyanis "a kommunizmus szellemi atyjának ünneplése" az áldozatok emlékének megcsúfolása.
Mennyire releváns Marx a 21. században? – firtatja egy halom cikk a világsajtóban a filozófus születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Önmagában az a tény, hogy ennyien fontosnak érzik a marxi életmű értékelését, mutatja, hogy kortársai közül szinte egyedülálló módon Marx még mindig megkerülhetetlen mérföldkő a társadalomról való gondolkodásban. Tudósítások, elemzések a Marx-bicentenáriumról, valamint a filozófus életművét övező vitáról ITT OLVASHATÓK
Felbolygatta a kedélyeket Karl Marx születésének 200. évfordulója Trierben, a filozófus szülővárosában:
Baloldali tüntetők azt követelték, hogy legyen vége a kapitalizmusnak. Mások viszont úgy vélik: Marx minden diktátor atyja. Voltak olyanok is, akik Tibetnek követeltek szabadságot.
Kína ugyanis Trier városának az évfordulóra egy öt és fél méteres bronzszobrot adományozott, amit a helyi vezetők és a kínai nagykövet együtt avatott fel.
"Nem rejtjük el Karl Marxot, hanem örömmel elfogadjuk ezt az ajándékot, amely a barátság gesztusa. Meggyőződésünk, hogy Trier és a szobor mágnesként vonzza majd a kínai turisták tömegeit, akiket szívesen látunk" – jelentette ki a Rajna-vidék tartományi miniszterelnöke.
A kínai elnök pénteken nagy vihart kavart beszédével, amelyben Marxot a legnagyobb modern kori gondolkodónak nevezte. Hszi Csin Ping szerint Kína továbbra is szilárdan hisz a marxizmus igazságában.
Sokan bírálták az Európai Bizottság elnökét is, aki Trierbe látogatott a bicentenárium kapcsán. Jean-Claude Juncker azt mondta: Marx nem felelős a borzalmakért.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja szerint viszont Marx ünneplése a kommunizmus áldozatai emlékének megcsúfolása.
Amerikai kongresszusi képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy már Marx egyik 1848-as cikkében forradalmi terrort követelt. Mint írták: a kommunizmus miatt legalább százmillió ember halt meg, vagyis ez a történelem legrombolóbb ideológiája.
Hogy miért vált Karl Marx a talán legnagyobb hatású szerzővé, aki valaha élt, mindenképpen megér egy elemzést.
Az ifjú Marxot céltudatos, ambiciózus embernek ismerték, aki szenvedélyesen elkötelezte magát az emberiség sorsának jobbítása mellett. 1869-ben a népszerű viktoriánus társasjáték, a Vallomások játszása közben „fő jellemvonásának” azt nevezte meg, hogy „egyetlen célra” koncentrál.
Bonnban jogot, Berlinben filozófiát tanult, nézeteit természetesen a kor legismertebb filozófusa, Hegel befolyásolta leginkább. 1843-ban radikális újságíróként látjuk viszont Kölnben, 1844–1845-ben azonban már – részben a szintén hegeliánus és később életre szóló szellemi társává fogadott Friedrich Engels ösztönzésére –hithű kommunista lett, mivel úgy vélte, ez az egyedüli gyógyír a rohamosan gyarapodó ipari munkásság szörnyű helyzetének orvoslására.
Nem sokkal később Marx és Engels lefektette a „történelmi materializmus” alapjait, megmagyarázva a kapitalizmus eredetét, és kifejtették, a társadalmi viszonyok megértéséhez miért elengedhetetlen a tulajdonviszonyok és a tőkefelhalmozás működésének ismerete.
Forrás: atv.hu és 24.hu
További cikkek a Marx-bicentenáriumról, valamint a filozófus életművét övező vitáról ITT OLVASHATÓK
