A harang a kivágott fákért, a megszüntetett zöldterületért szól. Kalitkákat, pavilonokat barkácsoltak a sokat látott, sok mindent elviselt történelmi központba. A Szent Imre tér ezt is túléli, de milyen áron?!

Részlet Szent István intelmeiből, amelyeket Szent Imre hercegnek címzett. Köztudott, Csepel főterét Szent István fiáról nevezték el, ezért igen örülnénk, ha az intelmeit a Szent Imre tér mai urai is meghallanák, például ezeket:

"Minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, azt ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani, én úgy vélem, mit sem ér...A királynak szóló tanács zárva legyen a bölcs szívbe, ne terjessze a bolondok szelessége. Ha ugyanis a bölcsekkel jársz, bölcs leszel, ha a bolondokkal forgolódsz, társul adod magad hozzájuk..."

Városért, kerületért Csepelért felelős emberként úgy vélem figyelni kell arra, hogy az itteni értékeket megőrizzék, a formákat megtartsák azok is, akik bizalmat ugyan kaptak a választáson, de beleérző képességet, meg hozzáértést nem hoztak magukkal! A Szent Imre téren folyó építkezések éppen ezeket a megoldásokat példázzák. 

A rengeteg (öreg) fa kivágása, a hamis ideológiateremtő szoborállítási járvány, a

túlméretezett játszóterek elhelyezése, a térrács szerkezeti utak, és határoló kerítések önkényes elbontása, pavilonoknak a térre telepítése, mind azt szolgálták, hogy Csepel központi terének tönkretétele, megszüntetése mielőbb bekövetkezzék! 
Félreértés ne essék: nem vagyok bizonyos benne, hogy ezt a mostani vezetés tudatosan csinálja! Még abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán látja-e, hogy eme cselekedetével rengeteget pusztít. Lehet, hogy elégedetten vigyorog, mert abban a hiszemben van: alkotott! 

Ez sem lenne semmi, de ennél sokkal nagyobbnak látom a bajt: nem tudja, hogy mit csinál! Tudása pedig azért hiányos, mert ambiciózus vezetői sem élettapasztalattal, sem ide kötődő érzelemvilággal nem rendelkeznek, ami már magában is gátja a tisztánlátásnak.Mindenki tudja, hogy az emberi települések mindig egy közösségi összejöveteli hely létrejöttével valósulnak meg! Csepelre nyomatékosan igaz ez a tétel! Az ország fővárosa mentén kialakult, és dinamikusan fejlődő iparváros is már a kezdet kezdetén a főtér, (a közepén a templom) létrehozásával kezdődőt. A település aztán ehhez a térhez kezdte viszonyítani magát. A tér szerkezete, rácsos úthálózata, rendezett növényzete, és a centrumba állított szellemi alkotás az itt lakók számára etalont jelentett.

A központi tér nem csak egy hely volt, hanem igazodási pont, viszonyítási alap. A polisz nem elsősorban lakóházak együttese, hanem polgári gyülekezőhely! És ez a terület az elmúlt bő száz évben az is volt! Úgy szolgált mint a mondabeli ágyú, amit úgy építettek, hogy vettek egy lyukat és körbetekerték bronzzal, acéllall. Falai, amik elválasztották a település más részétől épületekben (térfalakban) jelentek meg. Ezek az épületek a közösség szolgálatát jelentő instrumentumok lettek.

Városháza, Iskola, rendőrség, posta, szülőotthon, művelődési ház stb, - amik a településünk szellemiségét mutatta. Lehetett mondani, hogy nem szép, - vannak csinosabbak is a világon - de ez a miénk volt! Minden valaha és ma élő csepelié! Ide csatlakoztak az utak, és vasutak (Autóbusz és HÉV járatok Taxi állomások). Arányossága, kiterjedt a fák, bokrok, virágok, valamint a szobrok, padok, és épületek viszonyrendszerére is. Lehet, hogy a csepeli Szent Imre tér nem volt a valóságban egy agora, de az emberek lelkében, tudatában az volt!

Sorsfordító történelmi események gyülekezési, és gyújtópontja volt a Szent Imre tér (1919, 45, 56, 89)! A társadalmi lángra lobbanáson  kívül az egyén megpihenésnek, megnyugvásnak, önvizsgálatának emberi kapcsolatok kialakulásának lehetséges helye is ez volt! A téren csak a templomnak van és volt helye!
A mostaniak elátkozott hellyé tették a Szent Imre teret! Csepel történetét a maguk szája íze szerint átírni akaró hatalmasok (hozzá nem értésük, és hatalmi gőgjük alapján) hiába vágják ki fákat, bokrokat, hiába szaggatják szét tradicionális szerkezetét, a tér soha nem fog nekik szolgálni! Hiába építenek pavilonokat, állítanak oda nem illő szobrokat, és akarják saját ideológiájuk szolgálójává tenni a teret: nem fog menni! Kevesek hozzá! 

Évszázadok öröme, tragédiája, könnye, verejtéke, mosolya, van minden négyzetméterében. Az emberi lelkek százezreinek alkotása adja jellegét, és szellemiségét! Ezért van, hogy a tér inkább elpusztul, de nem szolgálja percemberkék megveszekedett gőgjét!

A Szent Imre Tér valóban felfogható úgy, mint a néphitben szereplő ágyú. Erős és míves falakkal, huzagolt precizitást mutató csillogó üreggel rendelkező büszke alkotás. Az egész ország ismerte! A mostani vezetők nem veszik észre, azzal, hogy (csövét), a teret beépítik, egyben megszüntetik hatástalanná, hasznavehetetlenné is teszik ezt a gyönyörű, büszke alkotást! Túlméretezett játszótérrel, bódé együttessel, művészeti alkotásnak képzelt kövekkel, ércekkel, vasakkal ölik meg a lelkét. 

Mit érnek el vele? Azt, hogy a valaha büszke és tiszteletet sugárzó „ágyúnk” egy hasznavehetetlen vasdarab lett! Viszont így meg is szűnik Csepel társadalmi, közéleti, és szakrális központja lenni. Na, abban már egyáltalán nem vagyok biztos, hogy Csepel mai vezetői ezt is tudatlanságból csinálták!

Horváth Gyula

Forrás: a szerző facebook oldala