Nyitott közpénzcsapból folyik a lé a 21.kerületi önkormányzatnál, de mire? Emlékmű egy Csepelhez nem köthető bárónak, új focipálya ráadásként, kézilabda-csanokról zárt ajtók mögött. Miért volt olyan sűrgős a képviselők rendkívüli összerántása?
Ma délután öt órakor rendkívüli ülést tart a csepeli önkormányzat képviselő-testülete. A meghívóban, tegnap 17óráig mindössze 3 napirend (ebből egyet zárt ülésen tárgyalnak) szerepelt. Az előterjesztésekkel kapcsolatban az alábbi, közérdeklődésre számot tartó kérdéseink vannak, amelyekre – reméljük –, válaszokat is kapunk a testülettől, illetve az önkormányzat vezetőitől:
Napirend-tervezet 1. pontja: (163. sz. előterjesztés)
Javaslat köztéri emlékmű állításáról Budapest, XXI. kerület Daru-dombon (hrsz: 208261/3)
Előterjesztő: Borbély Lénárd polgármester
Kérdéseink:
1) Ki és miért kezdeményezte a II. világháború előtti időszak egyik meghatározó revizionista személyisége, a Csepelhez nem köthető Báró Dr. Urmánczy Nándor emlékművének felállítását a Daru-dombon?
2) A polgármester által jegyzett javaslatban nem szerepel semmilyen összeg, azaz nincs megjelölve az emlékmű várható megvalósítási költsége. Miért nem? Lehet, hogy a határ a csillagos ég, vagy amit a művész és a kivitelező nem szégyell? Netán már meg is állapodtak a – a testületi döntés előtt – a tervezővel és a kivitelezővel?
3) A javaslatban nem szerepel a
pályázati kiírásra való utalás sem. Miért nem?
4) A javaslatról – a törvényre hivatkozva – a testület dönthet, az azonban hiányzik Borbély úr előterjesztéséből, hogy a műalkotás művészi értékét szakvélemény alapján kell meghatározni. Ezek szerint se pályázat, se szakvélemény, pedig, a törvény szerint e két feltétel kell a testület döntéséhez. A jegyző szerint így is törvényes az előterjesztés?
Napirend-tervezet 2. pontja: (164. sz. előterjesztés)
Javaslat ingatlan ingyenes használatba vételére és sportpálya építésére
Előterjesztő: Borbély Lénárd polgármester
Kérdéseink:
1) Mi szükség van újabb nagyméretű labdarúgópályára, a hozzá tartozó infrastruktúrára, egy 360 milliós(!?) beruházásra, ha az utánpótlással foglalkozó, a pályát majd működtető egyesület (CSUSE) ilyen irányú feltételei jelenleg is biztosítottak, a Csepel SC területén, a Nagy Imre ÁMK és az iskolák tornacsarnokaiban?
Ráadásul jelenleg több csepeli sportszervezet is foglalkozik labdarúgó utánpótlásneveléssel, s több műfüves labdarugó pálya épült a kerületben az elmúlt években. A lakosság átlagos életkora nő, a gyerekek száma csökken. Ez sem indokolja a fejlesztést. Miért szorgalmazza mégis az önkormányzat egy nem önkormányzati feladat ilyen mértékű felvállalását?
2) Borbély úr 08.03-án, a testületi döntés előtt, együttműködési megállapodástat kötött az MLSZ-szel, az állami tulajdonban lévő területen a labdarúgó pálya megvalósítására. Mi a véleménye a jegyzőnek, volt-e joga, bármilyen felhatalmazása a polgármesternek ebben az esetben a megállapodás aláírására, s jogilag érvényes-e, s mikortól a megállapodás?
3) Kötöttek-e írásos megállapodást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel, hogy „ingyenes használatba adná az ingatlant kerületünknek, s ha igen, miért nem mellékelték?
4) A szerződés, annak 2.3 pontja és a 9.6 pont, illetve az 1.1.7. pontja között ellentmondás van, a szerződés hatálybalépését illetően, valamint a használati megállapodás vonatkozásában is. Mi erről a jegyző véleménye?
5) Mi lesz, ha az önkormányzat nem tudja fedezni a létesítmény fenntartását, működtetését, további fejlesztését?
6) A javaslat megvalósítása ronthatja a Hollandi út közlekedési helyzetét. Tervez-e az önkormányzat valamilyen intézkedést a várható közlekedési gondok enyhítése érdekében?
Zárt ülés:
Napirend-tervezet 3. pontja: (165. sz. előterjesztés)
Javaslat a Budapest, XXI. kerület Simon Bolivár sétány 4-8. szám alatti ingatlan (ÁMK) területén kézilabda csarnok létesítéséhez szükséges támogatás kiegészítésére, valamint a kapcsolódó szerződések módosítására
Előterjesztő: Borbély Lénárd polgármester
Kérdésünk: mi indokolja a zárt ülés keretei közötti tárgyalást? Miért kell ezt az ügyet elzárni a csepeliek elől?
