A bunkóság mintha mostanában központi követelmény lenne, amit a hatalom hálásan honorál, s ehhez elég csak a jó Németh Szilárdra gondolnunk, aki nem tud olyan kacifántosat mondani vagy tenni, nem tudja olyan zsírosan rágni a cupákos birkafejet a XX. karcagi birkafőző-fesztiválon, hogy az ne tenné alkalmassá a Fidesz-alelnöki és a honvédelmi tárca parlamenti államtitkári posztjára.
Mert kellenek az ilyen tökös gyerekek. Mint amilyen tökösek azok, akik nyáridőn, vagyis akkor, amikor szinte bizonyosan nincs az épületben döntéshozó, 24 órát adnak az ELTE vezetőinek arra, hogy véleményezzék a genderszak megszüntetésére vonatkozó bejelentésüket. Vagy azok, akik 54 percet hagytak az MTA vezetőinek arra, hogy megjegyzéseket tegyenek a kutatási pénzeket elszipkázni igyekvő törvényjavaslathoz. Ez ugyanis nem udvariatlanság, nem nyerseség, nem határozottság, nem erő, hanem pökhendiség, tiszteletlenség és alpáriság: bunkóság.
És már mindent átitat a bunkóság iránti kormányzati igény, amelynek
kihasználói ezt úgy fordítják le maguknak, hátha így könnyebb a tükörbe nézni, hogy ők csak föllépnek a tekintélyelvűség ellen. Ilyképp mintha a magyar kormány szóvivőjének buta és primitív szavai a tekintélyrombolás szándékával születtek volna; de nem. Kovács Zoltán nagyon pontosan fölmért mindent, és azért így szedte csokorba a szavait, mert okos fiú, és tudja, hogy ez most az elvárás. És ő nem az az ember, aki szembemenne az ilyen elvárásoknak, inkább az élükre áll, biztos, ami biztos.
Ez az új korszak, amelynek a nevében Orbán Viktor meghirdette a 68-as eszmékkel való leszámolást és a kulturális térfoglalást, ez az új korszak, amelynek zászlaját hordva a legalpáribb módon végzik ki azokat, akik valóban meg akarták honosítani a konzervatizmust ebben az országban, és azok vállalják önként és dalolva ezt a feladatot, akik egykoron velük együtt indultak. Önként és dalolva. Büszkén. Duzzadó kebellel. Hiszen mindez a kormányfő engedélyével, s nagyon is kedvére való módon történik, vagyis helyes és követendő.
Tökösnek kell lenni. Ha nem lehet vizet inni a buszon, akkor igenis le kell szállítani a négyéves kislányt. Ha egyszer nincs Iványi Gábornak belépője a tranzitzónába, akkor nem engedjük be, nehogy véletlenül egyenek azok a menekültek, akiknek a kérelmét elutasították. Ha a kutyapártosok engedély nélkül javították ki az utat, hát miért ne kötelezzük őket az eredeti állapot helyreállítására. Ha Orbán Ráhel épp nem lát kukát a közelben, hát miért ne rakná ki a szaros pelenkát az út mellé, ha már egyszer elviselhetetlenül bűzlik. Ha Hont András megsérti a 888.hu újságíróit, akkor ennek ürügyén miért ne zaklathatná őt egy gyorsétteremben az, aki csak akarja. Még büszke is lehet rá. A PestiSrácok.hu meg megírhatja.
Az Orbán Viktor által oly igen szorgalmazott kulturális korszakváltás megkezdődött: fülkeforradalomra falkaforradalom jött. Nem árt óvatosnak lenni.
