A magyarok a bevándorlást tartják az EU-ra leselkedő legnagyobb veszélynek. Ha ebben nem is, néhány kérdésben meglepő eredményt hozott egy friss, mind a 28 tagországra kiterjedő közvélemény-kutatás.Böngészve a most publikált, 27 ezer ember megkérdezésével készült "összuniós" közvélemény-kutatás adatait, különösen persze a magyarokra vonatkozó szemelvényeket, úgy fest, a kormány utóbbi években folytatott intenzív propagandakampánya működött is, meg nem is.
Működött, mert
a hazai válaszadók még az amúgy is magas uniós átlaghoz (40%) képest is jóval nagyobb arányban (54%) említették a bevándorlást mint a közösség legfontosabb problémáját.
És a magyar kormány egy másik "slágertémája", a terrorizmus is sokkal inkább aggasztja az embereket idehaza, mint máshol: uniós szinten 20, itthon pedig 29% említette ezt a két legfontosabb olyan probléma egyikeként, amivel az EU szembenéz.
Mindenhol fontos problémának tartják a bevándorlást, de főleg Magyarországon
Eurobarometer
Ezzel szoros összefüggésben a 28 tagállam közül Magyarországon a második legmagasabb azok aránya (52%), akik az illegális migráció elleni küzdelemben ellenzik a közös uniós cselekvéstervet (ennél csak Csehországban elutasítóbbak az emberek a közös fellépéssel szemben).
Más kérdés, hogy amikor a kérdezőbiztosok már nem az Európai Unióra leselkedő veszélyekre voltak kíváncsiak, hanem arra, az állampolgáraik szerint mik az egyes tagállamok legnagyobb gondjai, a bevándorlás idehaza visszaszorult a harmadik helyre 21%-os említéssel, ami egyébként hajszálpontosan megegyezik az EU-átlaggal.
E tekintetben a toronymagas listavezető az "egészségügyi és szociális biztonság", ezt a megkérdezettek 40%-nevezte a két legfontosabb hazai probléma valamelyikének.
Második helyre a megélhetés, áremelkedés kérdésköre futott be (29%), vagyis az emberek véleményét látva úgy fest, lehet(ne) belpolitikai ráció abban, hogy az ellenzék az utóbbi időben ahelyett, hogy bemenne a kormány utcájába, és a bevándorlásról beszélne, inkább más vasakat próbál ütni.
Idehaza már csak harmadik számú kihívás a migráció - az egészségügyi- és a megélhetési gondok megelőzik
Idehaza már csak harmadik számú kihívás a migráció - az egészségügyi- és a megélhetési gondok megelőzik
Eurobarometer
A fenti eredmények azt is mutatják, hogy akármennyit is költ propagandára a kormány, teljes mértékben nem tudja felülírni azt, mit tartanak az emberek a legfőbb bajoknak.
Ez pedig már átvezet minket a szóban forgó felmérés azon megállapításaihoz, amelyek meglepőek lehetnek annak fényében, milyen plakátokkal van tele évek óta az ország. Kezdve azzal, hogy
Magyarországon a válaszadók 60%-a érez kötődést az Európai Unióhoz, ami még magasabb is a 28 tagország átlagánál.
A magyarok túlnyomó többsége kötődik az EU-hoz - a 28 tagország átlagánál jobban
A magyarok túlnyomó többsége kötődik az EU-hoz - a 28 tagország átlagánál jobban
Eurobarometer
Idehaza a kutatásban résztvevők 75% mondta azt, hogy magát magyarnak és európainak is tartja egyszerre (64% elsősorban magyarnak, 11% európainak), és mindössze 24% érzi önmagát "csakis magyarnak" - EU-átlagban valamivel több, 33% a kizárólag "nemzettudatúak" aránya.
Érdemes megemlíteni, hogy az EU-val kapcsolatos elköteleződést illetően egyes régiókon belül is óriási különbségek vannak. Lengyelország például 70%-kal a lista közvetlen élmezőnyében van, miközben az egész közösségben a csehek a leginkább euroszkeptikusak: ott csak 29% érez kötődést az EU-hoz. Ezt a két számot egymás mellé helyezve meglehetősen nehéz elképzelni, a mindkettejüket tömörítő V4-ek csoport hogyan tud közös álláspontra helyezkedni az EU-val való viszonyt illető kérdésekben...
Javuló imázs
A kutatást végzők megjegyzik, az utóbbi években sokat javult az Európai Unió imázsa a polgárai szemében.
Mára több mint kétszer annyian (43%) vannak, akik kedvezően látják az EU-t, mint akiknek a fejében negatív kép él róla (20%).
E tekintetben az összes tagállam közül éppen Magyarország az, ahol a számok leginkább hasonlítanak az összátlaghoz: nálunk is 43% nyilatkozott pozitívan a közösségről, míg 19% negatívan, 38%-nyi semleges mellett.
Az egész kutatás talán legmeghökkentőbb eredménye akkor tárul elénk, ha ez utóbbi számokat a különböző demográfiai tényezőkön keresztül vesszük górcső alá. Az aligha meglepő, hogy az EU melletti elköteleződés kevéssé függ a nemtől vagy a kortól, mint ahogy az sem szenzáció, hogy a társadalmilag sikeresebbek jóval kedvezőbben látják az EU-t, mint a leszakadók, a magukat alacsonyabb státuszba sorolók. Az igazán érdekes inkább az, hogy - a felmérés szerint -
Magyarországon az EU-ról alkotott kép nem függ markánsan a politikai beállítódástól: a kormányban bízók és nem bízók között ugyanannyian vannak azok, akik kedvező színben látják az Uniót.
Úgy tűnik, az "Állítsuk meg Brüsszelt!" és hasonló kampányok egyformán - vagy inkább egyformán nem - voltak hatással a kormánypárti és az ellenzéki voksolókra. Ezt bizonyíthatja az is, hogy
Magyarországon jelenleg többen bíznak az Európai Parlamentben (56%), mint ahányan a magyar Országgyűlésben (46%)
- a politikai pártokról nem is beszélve, mert velük kapcsolatban csak 28%-nak van bizodalma.
Jobban bízunk az Európai Parlamentben, mint a magyar Országgyűlésben
Jobban bízunk az Európai Parlamentben, mint a magyar Országgyűlésben
Eurobarometer
A tendenciák hasonlóak az EU átlagában is, de figyelemreméltó, hogy Brüsszel-ellenes kormánypropaganda ide vagy oda, itthon jobban bíznak az emberek az EP-ben, mint az Unió más tagországaiban élők.
A vizsgálat kitért arra is, Magyarországon a közelmúltban lényegesen megnőtt azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a szavuk számít az EU-ban. 2018 tavasza óta 7 százalékpontos emelkedéssel immár ők vannak szűk többségben (50-47) azokkal szemben, akik nem érzik úgy, hogy van súlyuk az Unióban.
Ami pedig a Európai Unió jövőjébe vetett hitet illeti, Magyarország itt is szinte teljesen hozta az EU-átlagot: uniós szinten 58-37 a derűlátók és a pesszimisták aránya (előbbi javára), míg idehaza 57-38, vagyis másfélszer többen vannak az optimisták.
Forrás: Népszava
