Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője

Rétvári Bence (államtitkár, EMMI) bejelentése szerint jövőre 30%-kal megemelik a pedagógusok fizetését. Mondjuk az egyelőre nem világos, hogy ez naptári évben, vagy tanévben értendő, de hát kicsire nem adunk.

Az mindenképpen örvendetes, hogy az EMMI vezetése végre felismerte, hogy tarthatatlan az, ami a pedagógusok bérével történt, s ezen változtatni kell. Magyarázzuk már évek óta, hogy a vetítési alap minimálbértől történt elszakítása óta elinflálódott a korábbi, eleve nem tökéletesen végrehajtott emelés hatása.

Félő azonban, hogy a  tervezett emelés hatása is el fog tűnni néhány év alatt, hasonlóan a Meggyesi kormány, majd a második Orbán kormány által végrehajtott emeléshez. Ráadásul az egységesen végrehajtott emelés a pedagógus bérrendszer legnagyobb problémáit nem képes kezelni. Miért? 

1. Ha csak egy fix százalékos emelést hajtanak végre, és a részletszabályokon nem változtatnak, akkor az emelés villámgyorsan elinflálódik, mint ahogy történt ez a 2002-es közalkalmazotti bérrendezéssel, majd a 2013-as bérelemeléssel.
2. A differenciálás nélkül végrehajtott emelés nem oldja meg a pályakezdők pályán tartásának problémáját sem, így a más most is vészesen elöregedett pedagógus pályán még kevesebb lesz a fiatal. A következő 15-20 évben pedagógusok tízezrei fognak nyugdíjba menni, és egyszerűen nem látszik a megoldás a pótlásukra.
3. Hiába emelik meg egy lépésben 30 %-kal a pedagógusok fizetését, ha a minimálbér és a szakmai bérminimum emelésével a jelenlegi helyzet gyorsan újra ki fog alakulni. A szakmai bérminimum ugyanis most gyakorlatilag azonos a pályakezdő tanárok bérével.
4. A legalább 10 éve pályán lévők kollégák bére jelenleg 150-180.000 forinttal kevesebb, mint a hasonló korban lévő, nem pedagógus diplomával rendelkező kortársaiké.

A félreértések kedvéért célszerű tisztázni, hogy itt nem valamiféle kötelező feladatnak vett elégedetlenségről van szó. A Varkey Foundation a közelmúltban publikálta a Global Teacher Status Index 2018 című kiadványát, melyben egy 35 országban, köztük Magyarországon elvégzett kutatás eredményeit publikálták. A felmérés eredménye az, hogy Magyarországon a tanári pályán elérhető bér, valamint a pályán dogozók esetében elvárt minimális bér között óriási szakadék tátong.

Forrás: Global Teacher Status Index 2018

A felmérés szerint másfélszer akkora fizetést gondolnának tisztességes bérnek a magyarok, mint amit most megkapnak a magyar pedagógusok. Magyarul nem érzik megbecsült hivatásnak, és ezért nem is nagyon ajánlanák a magyarok a gyerekeiknek, hogy a tanári pályát válasszák. És ezt az emberek pontosan érzékelik, hiszen a felmérésben részt vevő 35 ország közül az egy főre jutó GDP-t figyelembe véve a 33. legrosszabb fizetést kapják a magyar pedagógusok!

Forrás: Global Teacher Status Index 2018

Az előző problémákat figyelembe vége kicsit máshogy kellene megközelíteni a bérfeszültség rendezését. Az alábbiak megvalósítására lenne szükség:

1. Az értékvesztés elkerülése érdekében a 30% bevezetésekor a pedagógusok bérét meghatározó vetítési alapot a mindenkori minimálbérhez kell kötni. Ezzel megakadályoznánk a béremelés hatásának elinflálódását, így megelőznénk ezt a ciklikusan visszatérő problémát.
2. A tanárképzésből kikerülők számára a pályán tartáshoz nem elegendő a 30%-os emelés, nekik végzettségük fokától (főiskola/egyetem) és diplomájuk minőségétől függően minimum 30, maximum 60%-os emelés szükséges a jelenlegi kezdő (gyakornoki) bérhez képest. Amennyiben megszerzik a minősítést a ped.1-be, onnan kezdve az ő bérük is legyen a minimálbérhez kötve!
3. Át kell alakítani a pedagógusminősítési rendszert! A jelenlegi eljárásnak ugyanis nincs köze a pedagógus szakmai tevékenység minőségéhez, sokkal inkább az adminisztrációs és önmenedzselési képességek meglétét „díjazza”. Sokkal nagyobb teret kell kapnia a „pedagógiai hozzáadott érték” vizsgálatának és elismerésének.
4. Vissza kell állítani azt a rendszert, mely fixálja a pedagógusok kötelező óráinak számát, és azt viszonylag gyorsan le kell vinni 20-22 órára. Az ezt meghaladó munkavégzést (magyarul túlórát) minden esetben ki kell fizetni! Ezzel további plusz bérhez juthatnak a pedagógusok.
5. Kiemelt jelentőségűnek tartom, hogy a nyári tanítási szünetben hagyjunk lehetőséget a pedagógusoknak a regenerálódásra. Ennek megfelelően ne kényszerítsük a pedagógusokat a nyári táborok szervezésére és lebonyolítására. Inkább a pedagógusok és családtagjaik számára tegyük lehetővé, hogy megfizethető áron tudjanak legalább 1 hétig nyaralni, pihenni. Ezért minden pedagógusnak plusz juttatásként biztosítanunk a nyaralási hozzájárulást. Nem pályázati formában, mint ahogy az most az Erzsébet-program keretében történik, hanem automatikusan.

Forrás: szaboszabolcscspel.blog.hu