Nem vállal politikai szerepet, mert nem ért hozzá – mondja Bojár Gábor üzletember, az Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója. Azt sem tudja, hogy az embereket mi rázhatná fel, mert amire eddig gondolt, az nem hatott. Úgy hitte, hogy a rendszerszintű korrupció felismerése megteszi a hatását, de úgy látszik, hogy az emberek beletörődtek. Ezek is lopnak, azok is lopnak, a különbséget pedig, hogy milliókról, vagy milliárdokról van szó, sokan fel sem fogják.
Az sem rázta meg a magyarokat, hogy
Orbán Viktor ki akarja vezetni az országot az Európai Unióból, sőt már meg is tette. A valódi EU-ban már nem vagyunk benne, mert az az eurózóna. Az Alaptörvényben szerepel, hogy a fizetőeszköz a forint. Nem tartozunk az Európai Ügyészséghez sem, és az is kétséges, hogy a schengeni övezetben meddig maradhatunk, ugyanis egy szabad belső Európa feltétele a közös külső határőrizet, a közös bevándorláspolitika. Márpedig Orbán ragaszkodik ahhoz, hogy ezek nemzeti hatáskörben maradjanak. A nemzetek Európája és a föderális Európa közötti különbséget megmagyarázni viszont nehéz dolog.
Az emberek nem látják, hogy merre megyünk. Hányan mondják azt, hogy én nem szívesen szavazok a Fideszre, de hát hogy néz ki ez az ellenzék. Nem Orbán a népszerű, hanem az ellenzék népszerűtlen – mondja Bojár Gábor. S persze a politikusok, úgy általában. Az ellenzéket, mint ahogyan a sajtót is, anyagilag szorongatja, teszi tönkre ez a rendszer. A választási szisztéma a kétpártrendszer felé sodorja Magyarországot, így az ellenzéki pártok rövid távú érdeke az, hogy azon belül vezető szerepet töltsenek be.
Orbánt a legyőzhetetlenség, a tévedhetetlenség mítosza tartja életben
Azonban ez a rendszer nagyon könnyen és nagyon hamar össze tud omlani. Egy nagy cégnél a független igazgatóság képezi a fékeket és ellensúlyokat, azaz ellenőrzi a vezetőt, mert ha hibázik, azt nagyon nehéz helyrehozni. Orbán Viktort nem kontrollálja senki, és ennek a helyzetnek maga is az áldozata, ugyanis így rengeteget tud hibázni. Igaz, ezeknek a melléfogásoknak a levét az ország issza meg.
Orbánt a legyőzhetetlenség, a tévedhetetlenség mítosza tartja életben. Az önértékelésével nagyon nagy gond van. Példa erre az amerikai nagykövetség ünnepi fogadása, amikor felszólították a vendégeket, hogy a miniszterelnök tiszteletére álljanak fel. A diplomácia szabályai szerint ilyen nincs. Az államfő tiszteletére szoktak a vendégek felállni, de ezzel sem a személyt, hanem az országot tisztelik meg. Ugyanezen a fogadáson hangzott el a híres, My Way, amelybe a szerző Paul Anka beleszőtte, hogy szereti a Balatont, no meg Orbán Viktort.
Bojár Gábor szerint aki ennyire rosszul ismeri fel a helyzetet rendszeresen, aki ennyit hibázik, az előbb-utóbb kap egy pofont. S ha elszáll a tévedhetetlenség mítosza, az eddigi imádat a visszájára fordul.
Bolgár György (Klubrádió)
