A Jedlik tervezett felújítása az elképzelés napvilágra kerülése óta komoly vitákat váltott ki az érdeklődő csepeliek körében. Cikkünkben közöljük azoknak a vitatott témáknak egy részét, amelyekre eddig nem kaptak választ a csepeliek
A kormány még 2017 decemberében öt milliárd forintot biztosított a Jedlik Ányos Gimnázium teljes körű felújításához. Csepelen, tavaly februárban 13 tagú társadalmi egyeztető tanácsot hoztak létre, elnöke Németh Szilárd országgyűlési képviselő lett, aki azt mondta, hogy a „felújított gimnáziumnak már a 21-22. század igényeinek kell megfelelnie.” A kormányhatározat után másfél évvel később, 2019. július 11-én a csepel.hu-n megjelent a hír: „Megkezdődik a Jedlik felújítása, költözik az iskola.” A költözés jelenlegi állapotáról nincs újabb hivatalos hír. Most, a csepel.hu-n fellelhető adatok alapján, csak néhány érdekes momentumra hívom fel a téma iránt érdeklődő olvasók figyelmét.
1) Az egyeztető tanács tagjaival 2018.III.1-XII.31. közötti időtartamra kötöttek megbízási szerződést, amelyet idén szeptember 30-ig meghosszabbítottak és 1 fővel növelték létszámát. melynek alapján az adott időszakban összesen 33,1 millió forintot (a továbbiakban mFt) fizetnek ki részükre.
2) Tavaly április elején kötöttek megbízási szerződést, 10 millió forint értékben Reznicsek Zoltán volt fideszes csepeli önkormányzati képviselővel, egy
koncepcióterv elkészítésére. Csak Ő lehetett, aki megfelelt Németh Szilárd politikai és szakmai elvárásainak és felvállalta Németh álmainak koncepcióba „öntését”. Németh már korábban, a szerződés aláírása előtt, az általa felvázolt fejlesztésekről beszélt az egyeztetőtanács ülésein, illetve a média különböző fórumain.
3) Az előző év októberében szerződtek a QSFP Elektronikai Kft-vel, a gimnázium felújításának tervét készítő cég kiválasztásához szükséges közbeszerzési eljárás előkészítése érdekében, 1,09 millió értékben.
3) Május végén, a közbeszerzési eljárás után írták alá a tervezői szerződést, összesen 374,6 mFt értékben. Ez tartalmazta az alapfeladat költségét 311,1 mFt nagyságban, a Bajcsy-Zsilinszky u.- i oldalra tervezett tanuszoda 47,9 milliós és az alagsori teremgarázs 15,5 milliós tervezési költségét. A határidő a hatálybalépéstől számított 180 naptári nap, azaz 2019. november 27. A szerződés mellékletei nem kerültek nyilvánosságra. Vajon miért nem? Állítólag az egyébként is sokak által vitatott alagsori garázs a későbbiekben ki is került a tervezésből, így a tervezési költség 359,1 mFt-ra csökkent, s lehet, hogy további változások is lesznek a végső tervben. A kész és elfogadott tervek ismeretében lehet hozzákezdeni az építési engedélyezési tervdokumentáció benyújtásához, később a generálkivitelező közbeszerzés útján való kiválasztásához, majd a beruházáshoz. A határidők ismeretében várhatóan csak 2020 második felében kezdődhet el az iskola felújítása, a jedlikesek pedig 2021-2022-ben(?) költözhetnek vissza iskolájukba.
4) Május 20-án újabb szerződés aláírására került sor, 69,8 milliós nagyságrendben, amely a Fodor József Szakképző Iskola épületébe a szerződés mellékletét képező „bútorok leszállítását, illetve azok összeszerelését és megfelelő beépítését” tartalmazta. A vállalkozó vállalta, hogy az önkormányzat saját honlapján közzétegye a teljes szerződést. Az önkormányzat a szerződés mellékletét, a beárazott költségvetést még sem tette közzé. Miért? Milyen bútorokról van szó? Vajon elkészült-e határidőre a vállalkozó a bútorok leszállításával, szerelésével és beépítésével?
5) A legutolsó ismert szerződés július 16-án lett aláírva, a Fősped Tehertaxi Kft-vel. A szerződés összege 1,4 mFt. A vállalkozó vállalta, hogy a feladatot augusztus 1-22 között teljeskörűen teljesíti. A csepel.hu-n egyébként a kötözés kezdetének augusztus 8. lett megjelölve, ami bizonyos csúszást jelentett a költöztetés megkezdésében.
Eddig összesen ~ 474,5 mFt-os összegben kötöttek különböző szerződéseket, s várhatóan 2020-ban kezdődhet el a kivitelezés, a Jedlik tervezett felújítása, ami az elképzelés napvilágra kerülése óta komoly vitákat váltott ki az érdeklődő csepeliek, a közvélemény körében. A vitatott témák, amelyekre eddig nem kaptak választ a csepeliek:
> mi szükség van az iskolán belül kápolnára, ha a gimnázium környezetében van katolikus, református, evangélikus és baptista templom, amelyek biztosítják a hívők vallásgyakorlásának lehetőségét?
> Mi indokolja az épületen belüli ~ 1000 fő befogadására, illetve színházi nézőtér kialakítására is alkalmas aula megépítését?
> A szerződés részét képező tanuszoda betervezését sokan támadták, szakmai és magas fenntartási költségei miatt. Egyrészt a gimnáziumba bekerülő diákok java része már valószínűleg tud úszni, ami kétségessé teheti a tanuszoda létét, másrészt jelentős mértékben megemeli a várhatóan egyébként is magas fenntartási költségeket, amelyet a jelenlegi törvények szerint is a helyi önkormányzatnak kell biztosítani. Mindig lesz pénz ezekre a feladatokra?
> Csepel lakossága egyrészt folyamatosan csökken, másrészt az átlagéletkor növekszik, ebből következően az iskolai korosztály létszáma sem fog a következő években emelkedni. A Jedlik gimnázium fejlesztése mögött tehát hosszabb távon csökkenő diáksággal kell számolni, ráadásul az állam nem a gimnáziumok „bevételére”, hanem szakmaválasztásra ösztönzi a fiatalokat. Mindezek nem erősítik a gimnázium ilyen mértékű felújításának, bővítésének szükségességét.
> A kerület épített környezete, a lakosságot szolgáló egészségügy, szociális intézményrendszer állapota, a nyújtott szolgáltatások színvonala, a lakosság életszínvonalának alakulása nem támasztja alá a grandiózus tervek jogosságát. Az önkormányzati vezetés által 2017-ben megrendelt közvélemény-kutatás eredményei szerint arra a kérdésre, hogy „Ön szerint Csepelnek az elkövetkezendő két évben miben kellene fejlődnie elsősorban?” a megkérdezettek nem az oktatást választották. Nem véletlenül. A csepeliek döntő többsége (több mint 90 %-a) az infrastruktúra, az utak állapotának javítását, a helyi egészségügy, a szociális intézményhálózat erősítését, vagy a munkahelyteremtést és közlekedési rendszerek teljes körű fejlesztését fontosabbnak tartotta, mint a helyi oktatás feltételrendszerének fejlesztését. Az önkormányzati vezetés tehát figyelembe sem vette saját közvélemény-kutatásának eredményét. Az oktatásra a válaszadók 3,9 %-a(!) szavazott. Ami szerintem nem feltétlenül jelenti az oktatás meghatározó jelentőségének lebecsülését, vagy, hogy nincs szükség a Jedlik felújítására, csak egyszerűen fogalmazva, az emberek a 21. században, a beígért 21.századi gazdasági, környezeti és társadalmi viszonyokat hiányolják. Csepelen és az országban is. Másképp fogalmazva: szerintük az 5 milliárd forint jelentős részét más, sokkal szükségesebb feladatra is el lehetett volna költeni.
A Jedlik, egyébként szükséges felújítása, bár hatása korántsem lebecsülendő, még nem viszi el az embereket a 21-22. századba. A csepeliek nagy része még a 20. század, sok ezer ember pedig a 19. század gondjaival küszködik. Egy kerület valódi fejlesztése, társadalmi, gazdasági viszonyainak átalakítása csak az érintettek, az ott lakók lehető legszélesebb bevonásával és egyetértésével, együttműködésükkel valósítható meg. Mint ahogy az országban, Csepelen is sok kérdésben, így a Jedlik esetében sem ez történt. Lehet változtatni?
vox
