Október 19-én, szombaton csepeli érdeklődők csoportja körbejárta a Szent Imre teret, ahol az 56-os csepeli események zöme zajlott. A forradalmi sétát dr. Szabó Szabolcs, Csepel (és Soroksár) országgyűlési képviselője szervezte. A sétát Eörsi László történész-író vezette, aki kutatásai és könyve nyomán tartott élvezetes előadást a 63 évvel ezelőtti forradalmi eseményekről.
A harminc-harmincöt fős kis társaság a Csepel Művek I-es kapujánál lévő Kohász szobor előtt találkozott. A Csepeli Helytörténeti és Városszépító Egyesületet Horváth László és Bárány Tibor alelnök képviselte.
Dr. Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Eörsi Lászlónak, aki felidézte az 1956. október 23-a és november 4-e közötti események csepeli történéseit, amelyek
a Szent Imre téren és környékén zajlottak.
A teret körbe járva megálltunk a régi Rákóczi Iskola épülete előtt, a sarkon, majd a polgármesteri hivatal (az egykori tanácsháza) előtt. Kissé tovább haladva a hajdani pártház épülete volt a következő állomás (ma a kormányablak működik a frissen kicsinosított homlokzatú épületben.)
Aztán az egykori Kiegészítő Parancsnokság hűlt helyén tartottunk kis szünetet a sétában, meghallgatva Eörsi László múltat idéző gondolatait. Innen a Károli Gáspár utca 17. elé mentünk, ahol Bordás András haláláról esett szó. Felidézte a megtorlás áldozatainak és az ártatlan civil áldozatoknak az emlékét is.
Visszakanyarodva a Szent Imre térre, a 13 évvel ezelőtt felavatott - a Csepeli Önkormányzat által állított - 56-os emlékműhöz (Szórády Zsigmond alkotásához), elhangzott, hogy a forradalomra a rendszerváltáskor kopjafa állításával emlékeztek (a kopjafa ma a Csepeli Temetőben áll), ennek helyére került a lángnyelvet szimbolizáló bronz alkotás, Szórádi Zsigmond szobra, melynek felirata így szól az alacsony kör alakú talapzaton lévő félgömb peremén elhelyezve: "EMLÉKEZÉS, TISZTELET ÉS KEGYELET A CSEPELI '56-OSOKNAK 1956 - 2006"
Majd a téren keresztülvágva a rendőrkapitányság épülete előtt álltunk meg. Eörsi László itt a rendőrség épülete környékén zajlott eseményekről szólt, s kitért a harci fegyveres eseményekre, s az azokat irányító jeles személyekre.
A mintegy két órás séta utolsó állomása a Csepel Művek I. számú kapujánál lévő 56-os emléktábla volt. A tábla felirata:
"Emlékezés, tisztelet és kegyelet a csepeli 56-osoknak!
Az 1956-os forradalom és szabadságharc ideje alatt, a Csepel Vas- és Fémművekben működött központi gyáregységi munkástanácsok emlékére és az 1957. január 11-ei a tüntetők és a karhatalom közötti
összecsapásban életet vesztett G. Nagy Imre tiszteletére.
Állíttatta: Budapest – Csepel Önkormányzata 56-os emlékbizottsága 2007"
Eörsi László itt - egyebek mellett - a gyári munkástanácsok szerepéről beszélt, s azok vezetőiről.
Köztudott, hogy az ellenállás Csepelen tartott a legtovább, s a sztrájk révén is országos figyelem övezte a csepeli, forradalom leverése utáni eseményeket is.
Aki részletesen, mélyebben szeretne tudni az 56-os csepeli eseményekről, olvassa el Dr. Bolla Dezső könyvét 1956-ról, és a Bárány Tibor - Bolla Dezső szerzőpáros által szerkesztett visszaemlékezés-kötetet, amelynek címe: "Csepeliek '56-ról". Mindkettő mű megtalálható a FSZEK csepeli, sétáló utcai könyvtárában.
Forrás: Bárány Tibor - 21. kerületi Hírhatár Online
Fotók: Bárány Tibor
