Választani lehet: vagy nem ültetek le mindenkit, aki nem engedte iskolába a gyerekét a kóbor kutyák miatt, vagy új börtönöket építek, hogy mindenki elférjen.

A kormány látszólag az utóbbira szavazott: az utóbbi tíz évben 1600 új börtönférőhelyet hozott létre, tavaly szilveszterkor 15 696 előzetesben ülő vagy elítélt rabot kellett lefektetnie 14 325 helyre, ami jobb az öt évvel ezelőtti helyzetnél. Akkor a tömeges fogolypanaszok miatt a nemzetközi emberi jogi bíróság cselekvésre szólította fel a magyar kormányt. Ígérni kellett, és le is tették az asztalra a tervet nyolc új börtön megépítéséről. Csak azok a rémes kivitelezők elrontottak mindent. Nem akarták megépíteni a megálmodott 4500 férőhelyet a jócskán alultervezett 106 milliárdért, inkább mentek négymilliárdért felújítani egy dolgozószobát a karmelita kolostorba. Az üzlet az üzlet.

Mi a megoldás?

Nem, a beruházási keretet nem lehet megemelni - jobb kifizetni tízmilliárdot kártérítésekre, majd tintás manccsal jól beletenyerelni az összes emberjogi szervezetbe, belerúgni elítéltbe, ügyvédbe, bíróba, és mindjárt befogják a szájukat.

A nép meg örülhet, hogy milyen karakán egy vezető ül a négymilliárdos szerény szobácskában. A betört ablakokkal országszerte rogyadozó laktanyák közül egyet felújítottak a női raboknak, a többit talán hamarosan megtalálja a belügyminiszter, hisz szeptemberig meg kell szüntetnie a börtönök zsúfoltságát, vagyis az alapbajt.

Csakhogy Pintér versenyt fut a saját kormányával, hisz közben már készül a javaslat, hogy ne lehessen harmadolni az erőszakos bűnözők büntetését, ami miatt újabb férőhelyek kellenek. S ha a teljesen felesleges, törvénynek álcázott politikai irományok gyártásába egyszer majd az igazságügyi miniszter asszony is belefárad, talán azon is érdemes lesz elgondolkodni, milyen alternatív büntetési módokat kellene többször alkalmazni a bezárás helyett.

Gulyás Erika (Népszava)