Nem kell kutatni a felelősök után
Miközben Csepel önkormányzati vezetői saját dicsőségüket fényezik, nem látják vagy eltakarják azt, amit elfelejtettek megcsinálni. Teli tüdővel kiabálták, hogy „a tüdőgondozót teljesen felújítottuk”, miközben gondosan elhallgatták, hogy ezen munka hiányosságaival igazából a galamboknak tettek jót... A galambok ugyanis már most akadálymentesen jutnak be a tüdőgondozóba - írja többek között cikke bevezetőjében a 21. kerületi Hírhatár főszerkesztője. Bárány Tibor. Az A (galamb)szárnyra kelt, ám kissé szárnyaszegett dicsőség című írás emlékeztet a három évvel ezelőtti, a csepel.hu-n megjelent diadaljelentésre, amely szerint 2017-ben
"Október 20-án átadták a teljesen felújított tüdőgondozó épületét...Az intézményt két hónap és egy nap alatt varázsolták újjá a Csepeli Városgazda munkatársainak közreműködésével. … A munkálatok mintegy 30 millió forintba kerültek.
A Hírhatár cikke felidézi a néhány napos újabb örömhírt is, amely szerint
„Az Állami Egészségügyi EllátóKözpont (ÁEEK) 64 millió forintos támogatásának köszönhetően újabb egészségügyi fejlesztések valósulnak meg a kerületben. A rendelkezésre álló összeget új eszközök beszerzésére és a tüdőgondozó akadálymentesítésére fordítja a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat.”
A cikk a továbbiakban értékeli a dicséretes igyekezetet, majd egy sokakat elgondolkodtató kérdést vet fel:
- Vajon – miközben csaknem százmilliót költenek el egy épületre – miért hagyták figyelmen kívül az építészetben, a házrenovációban és a műemlék-felújításban alkalmazott alapelvet: először a tetőt tegyük rendbe, aztán (a megújult tetőzet védelmében) jöhet a többi tennivaló, azaz fentről lefelé haladnak?
Hozzáteszi:
Úgy tűnik a csepeli önkormányzat vezetőinek, szakembereinek nehezükre esik tekintetüket magasabbra emelni saját köldöküknél. Saját vállukat veregető reklámtáblákkal, betegelégedettségi és dolgozói elégedettségi kérdőivekkel, minőségbiztosítási hókuszpókusszal támogatják meg saját dicsőségük fényezését, miközben rájuk szakad a tető!
Nagy szükség van az akadálymentesítésre, elismerem. Támogatom is az ezirányú fejlesztést.
Azt azonban nem értem, hogy az akadálymentesítést miért nem az embereknél kezdték el? Mert a látszat szerint a galambokat részesítették előnyben!
Kettő nagyméretű táblán hirdeti arcképével megerősítve a polgármester és a körzet önkormányzati képviselője, hogy milyen pöpec munkát végeztek. Az egyik a Kis János altábornagy utcában, a másik a Táncsics Mihály utcában még ma is látható.
Aki azonban nyitott szemmel jár, az mást is lát a cifra bejárati ajtón kívül: mégpedig azt, hogy az U alakú épület Vermes Miklós utcai szárnyán az utca felőli oldalon, a Táncsics Mihály utcai szárny udvari oldalán a tető, a kémények mellett több helyen beszakadt, s a hatalmas réseken az oda befészkelt galambok akadálytalanul közlekedhetnek ki-be.
A 21. kerületi Hírhatár olvasója, aki ezekre a veszélyekre, a folyamatos választási kampány részeként felújított tüdőgondozó lyukas, meghibásodott tetőjére felhívta az elektronikus helyi lap figyelmét, így fogalmazott a cseréphiányos, törött cserepű állapotról:
-Vajon, ez valami speciális galambvédelmi akcióterv része lehet?
A rések hónapok óta csak szélesednek, az eső rajtuk becsorog, ázik az épület. Az esővíz pedig bemossa a galamb-guanót az épület belsejébe, amely így fertőzővé válik.
Akárhogy is, semmiképpen nem szolgálja a csepeliek tüdőgondozását, sem az ernyőképszűrő állomás zavartalan működését.
Forrás: Bárány Tibor – 21. kerületi Hírhatár Online
Fotók: Bárány Tibor
