Mindenkinek eltérő a horizontja, más és más a problémája. Ami a kisembernek a létfenntartás, az a politikusnak a hitelesség és bizalom...
Most, amikor még a csoportos elbocsátások szakaszában, de már a tömeges kirúgások küszöbén vagyunk, álljunk meg egy pillanatra, és készítsünk gyors számvetést. Felkészültünk-e megfelelőképpen, várhatjuk-e legalább viszonylagos lelki nyugalommal, hogy történjen, aminek történnie kell? Ha egyikünk munkahelye már lehúzta a rolót, mire lesz elég, amit a másikunk hoz haza, ameddig hoz? Van-e B-tervünk, adott esetben találunk-e munkát, mondjuk hatvanhoz közeledve? Mi lesz, ha a mama, jóval túl a nyolcvanon, leesik a lábáról?
Mindenkinek eltérő a horizontja, más és más a problémája. Ami a kisembernek a létfenntartás, az a politikusnak a hitelesség és bizalom. Őszintén szurkolok a hatalom embereinek, hogy legyenek képesek megőrizni – vagy visszaszerezni - a hitelességüket és a bizalmat. Nekünk is rossz lesz, ha ez nekik nem sikerül.
Hogy akinek a munkahelyteremtés, -megőrzés a dolga, az találjon erre megoldást, és véletlenül se mondja azt, hogy „hát ezzel nem tudunk mit kezdeni”, mert akkor oda a bizalom. Hogy aki a pénzügyeket intézi, az
olyan GDP-jóslatokkal álljon elő kedden, amit szerdán is meg tud védeni. Hogy a kormányzat csúcsain legyenek képesek időben kissé távolabb helyezni azt, ami mozgatható – jelesül az érettségi kezdő napját – attól, ami nem annyira mozgatható, nevezetesen a járvány tetőzésének a miniszterelnök szerint várható időpontjától, illetve a legújabb pontosítás szerint a tetőzési szakasz várható kezdetétől.
És azt is, hogy amennyiben milliószám érkezik maszk az országba, akkor legyen tudható, hová kerülnek ezek a maszkok. Továbbá, ha a járványt sikeresen kezelő országokban a siker kulcsaként a gyakori tesztelést említik, akkor magyarázzák meg, hogy miért téved az egész világ rajtunk kívül, pontosabban miért jó az, hogy nálunk a nagyon kevés teszt miatt óriásinak tűnik az elhalálozási ráta a fertőzöttséghez képest.
Ha elfogy a bizalom, van-e B-terve a kormánynak? És aggódva kérdem: ha van, mi az? Ugye nem a végeláthatatlan rendeleti kormányzás?
Kárpáti János
