"Isten áldása kísérje e hidat s azoknak a férfiaknak működését, akik ennek építésében részt vettek"

Kincskeresők élnek közöttünk Csepelen. Csendben, de igen hasznosan végzik önkéntes munkájukat. Fantasztikus tényeket tárnak a csepeliek és minden érdeklődő elé. Remélhetően újabb és újabb híveket toboroznak a helytörténet kedvelőinek. A csepeli kincskeresőknek köszönhetően megszólal a múlt, és aki akarja, tudja, megérti az üzenetet. Most a Gubacsi-híd történetével kapcsolatos munkájukat ajánljuk olvasóink figyelmébe. Ezt írják a sok történelmi  vihart kiállt, viharvert műszaki alkotásról:

A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület ebben a karanténos, koronavírusos időszakban is tartja kapcsolatot tagjaival, a helytörténet iránt érdeklődőkkel, s időről-időre friss olvasnivalókkal, kutatási eredményekkel, évfordulók felidézésével segíti az idő hasznos eltöltését.
Ezúttal – miközben a hivatalos kommunikáció a Kvassay hídra irányítja a figyelmet – az ennél sokkal rosszabb állapotban lévő, idén 96 esztendős Gubacsi híd történetét idézi fel, nevezetesen az első avatást, valamint a második világháború utáni újjáépítést követő ünnepélyes használatba vételt.

A hídról Bárány Tibor készített felvételeket, ezek megtekinthetők itt: https://www.facebook.com/pg/CSHVE-1532399607058710/photos/?tab=album&alb...

A Gubacsi híd története meglehetősen színes.
A XX. század első évtizedéig nem is nagyon sürgették a megépítését, mert létezett a Gubacsi-pusztánál (ma Pesterzsébet része) egy Gubacsi gát elnevezésű mesterséges földnyelv, amely elzárta a Duna-ágban a víz folyását. (Akkor még a Kvassy-, illetve a tassi zsilip nem létezett.) A vasúti és közúti forgalom ezen zajlott addig, amíg a csepeli Szabadkikötő forgalma

nem igényelte egy iparvágány megépítését.

Így hát ötévi munkával megépítették a Gubacsi hidat – amelyen átvezették a HÉV-et is –, és mellé egy másikat a közúti forgalomnak, majd 1924-ben, illetve 1928-ban át is adták. (A vasúti hidat máig nem villamosították!)
A második világháború alatti bombázások nem tettek kárt a hidakban, nem így a visszavonuló német csapatok, amelyek ezeket is, akárcsak a többi dunai átkelőt, felrobbantották.

Az újjáépítést követően még 1978-ig járt a HÉV (a Boráros térről a gyorsvasút 1951 óta közlekedik), de ekkor leállították. (A HÉV és a vasút külön vágánypáron járt, az egykori HÉV helyén ma kerékpárosok közlekedhetnek.)

1924
A gubacsi híd avatása

A budapesti országos kereskedelmi és ipari kikötő, valamint a soroksári . Duna-ágnak hajózhatóvá tétele érdekében épült gubacsi hidat ma délelőtt l/2 12 órakor avatta fel és adta át a forgalomnak ünnepélyes keretek között gróf Bethlen István miniszterelnök. Az ünnepélyes felavatás az uj hid pesterzsébeti feljárójánál, a Pesterzsébet és Csepel község közötti közúton történt.

A fellobogózott és feldiszitett hídfőnél két díszsátrat állítottak fel, az egyiket a kormány tagjai részére, a másikat a meghívott előkelőségek számára. A megnyitó ünnepségen reszvett előkelőségek között ott voltak: Ludwig altábornagy, a honvédelmi minisztérium képviuseletében, Ripka Ferencz, kormánybiztos, Kelety Dénes a MÁV elnöke, Preszly Elemér Pestvármegye főispánja, Dormándy Géza a Dunagőzhajózási'Társaság igazgatója, Horváth Károly államtitkár, a vasúti és hajózási felügyelőség főnöke, Köpesdy Elemér az állami vasgyárak igazgatója, Agoraszto Tivadar, Pestvármegye alispánja, Jármay Elemér a MFTR igazgatója., Sajó Elemér miniszeri osztálytanácsos, a kikötő épitő bizottság főnöke, Papp Ferencz folyamőrezredes, Sándy Gyula müegyetemi tanár, a mérnöki kamara alelnöke, Zsigmondy Dezső mérnök, a hidalapozási munkálatok végrehajtója, Mihajlovich Győző műegyetemi tanár, a mérnökök és épitészek nemzeti szövetségének képviseletében, Bódy Tivadar a helyiérdekű vasutak igazgatója, dr. Steger György az OMKE képviseletében, Lázár Lajos MÁV igazgató, dr. Hauer Ernő konzul, a magyar-amerikai petróleum r.t. igazgatója s számosan társadalmi, kereskedelmi és gazdasági életünk kiválóságai közül.

Gróf Bethlen István miniszterelnök pontban 1/2 12 órakor érkezett meg Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter, Mayer János földmivelésügyi, Vass József népjóléti miniszter, Nádossy Imre országos főkapitány, bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár, Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár, gróf Hoyos Miksa, Görgey István, Zsitvay Tibor, Buday Dezső, Hermann Miksa nemzetgyűlési képviselők társaságában.

Bethlen István gróf miniszterelnök s az előkelőségek elfoglalták a számukra fenntartott diszhelyet. Maurer Gyula miniszteri tanácsos, a kikötőügyek kormánybiztosa üdvözölte a miniszterelnököt:

- A soroksári Duna-ág - mondotta - a múlt század 70-es éveinek elején még ugyanolyan hatalmas ága volt a Dunának, mint aminő a másik, a budafoki ág. Mindkét mederben egyformán élénk hajózás folyt. A Duna elágazásai azonban rendkívüli veszedelmet jelentettek a fővárosra, mert a jég megakadt az elágazásoknál s a Duna vizét sok méterrel, hirtelen felemelte. Erre való tekintettel 1876-ban a soroksári Duna-ágat elzárták s a gubacsi gáttal áttöltötték.

A soroksári Duna-ág áttöltése egy csapásra közelebb hozta a Csepel sziget felső csucsát az ország fővárosához és Csepel község ugrásszerű fejlődését idézte elő, mert a gáton közút és vasút létesült.
De a gubacsi gát egyben 60 kilométer hosszú vizi utat szüntetett meg és tett egészségtelen, iszapos, mocsaras nádassá. Ezenkivül a gát tizenkét nagy községet fosztott meg az élő viztől. E községek panaszai és a tarthatatlan egészségügyi állapotok hozták létre a 1904: XIV. t.c.-et, mely elrendelte, hogy a hajózó zsilipek beépitése és a szükséges kotrások elvégzésének segélyével e medert ismét hajózhatóvá tegyék. Ezek a munkálatok a gubacsi gátnak átvágását és annak helyébe egy híd építését tették szükségessé.

A híd építését azonban csak 1919-ben kezdték meg, amikor annak kiépítését a csepelszigeti kereskedelmi és ipari kikötő megvalósítása is szükségessé és sürgőssé tette. Az államvasutak vonalát ugyanis át kellett vezetni ebbe a kikötőbe, de annak vágánya részére már nem volt hely a gáton. A nehéz pénzügyi viszonyok következtében a hid munkálatai csak lassan haladtak előre.

A híd általános terveinek elkészítése kiváló munkatársaim, főként Sajó miniszteri osztálytanácsos müve és őket dicséri a híd rendkívül célszerű elhelyezése. A híd alapozási munkáit egy kiváló régi, magyar cég, a Zsigmondy-cég végezte.

A híd vasszerkezetének általános elrendezése nagynevű elődömnek, dr. Zielinszky Szilárdnak egyik legsajátosabb alkotása. Három híd helyett itt kettő épült meg: egy közúti hid, egy kétvágányú vasúti híd, míg a harmadik vasúti vágányt e két hid közé függesztették be és ezáltal megtakarítottuk egy harmadik híd költségét.

A vasszerkezetek részlettervei az állami gépgyárakban készültek, azok kivitele a magyar munkást dicséri, ugyanazt a tudást, lelkiismeretességet és nagyfokú fejlettséget tünteti fel, melyet az állami vasgyárak Budapest világhírű hídjainál már régen beigazoltak.

A hid megépítése 300.000 köbméter földmunkát, 7900 köbméter betont és falazatot, és 14.000 métermázsa vassszerkezetet igényeli A híd teljes költsége 1.7 millió aranykoronát tett ki.

Ez a hid lehetővé teszi a kereskedelmi kikötő megvalósítását, a m.kir.államvasutaknak Középeurópa legfontosabb közlekedő útjába, a Dunának forgalmába való bekapcsolását, amelytől az államvasút eddig jóformán elzárkózott. Lehetővé teszi a híd a soroksári Duna-ág rendezését, hajózhatóvá tételét, biztosítja egy nagy vidék gazdasági fellendülését, s messzeterjedő egészségtelen mocsarak eltüntetését; biztosítja egy lassú vízfolyású, 60 kilométer hosszú hajózó csatorna létesítését, ami Budapest élelmezésének szempontjából rendkívül fontosságú.

Mély tisztelettel kérem Nagyméltóságodat, aki ezeket az országra nézve oly mérhetetlenül fontos munkálatokat éveken át annyi érdeklődéssel irányította és a fennakadástól személyes közbelépésével több izben megmentette, kegyeskedjék a hidat megnyitni és a forgalomnak átadni.

A háború folytán - válaszolta Bethlen István gróf miniszterelnök - az ország megcsonkult s az ország sorsában a Duna is részesült. Elvesztettük dunai vonalaink tekintélyes részét s az a Duna, amely Középeurópában a forgalom lebonyolításának egyik fővonala volt, sok helyen, ahol azelőtt nem volt határ, hatávonallá vált. Az a fő ütőér, amely népek és népek között bonyolította le a vérkeringést, elválasztó vonallá vált népek és népek között. A mi feladatunk a béke helyreállta után az volt, hogy tekintet nélkül a mostoha helyzetre, igyekezzünk megint a Dunából azt az összekötő vonalat, ütőeret létesíteni, amely a vérkeringést viszí a nemzet ereibe, az összes nemzetekbe s összeköti a nemzeteket békés munkára.

A csepeli kikötő feladata az, hogy Csonkamagyarországon és annak fővárosában újból összpontosítsa azt a forgalmat, amelyet elvesztettünk. Ez irányította a kormányt akkor, amikor dacolva azokkal a nehézségekkel, melyek utunkban vannak, mindazokkal a bajokkal, amelyek majdnem lehetetlenné tették, hogy ilyen viszonyok között ily nagy műnek kiépítéséhez hozzáfogjunk, félretéve minden akadályt, igyekezzünk kikötőt mielőbb megépíteni s mielőbb a forgalomnak átadni.

Ez a híd a kikötő létesítésének első etappját jelenti. Ma a hid megnyitása után a kikötő építése nagyobb léptekkel haladhat előre és bízom benne, hogy rövid időn belül képes lesz teljesíteni feladatát a nemzet életében. Van azonban a hídnak egy másik jelentősége is, amint azt a Kormánybiztos úr mondotta. Lehetővé teszi a hid, hogy 60 kilométer hosszú Duna-ág éltető vizzé váljék azokra a községekre nézve, amelyek ötven éven keresztül kénytelenek voltak nélkülözni ennek éltető erejét.

Amidőn ma a magyar kormány nevében a hidat átadom a forgalomnak, nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy a legnagyobb elismeréssel meg ne emlékezzem azokról a férfiakról, akik a híd létesítésében, résztvettek s annak felépítését lehetővé tették. Elsősorban kell megemlékeznem a kormánybiztosságról, amely napot és és éjjelt egybetéve fáradozott azon, hogy a hidat mielőbb átadhassuk a forgalomnak, meg kell emlékeznem mindazokról a férfiakról, az állami vasgyárakról és azokról a cégekről, akik a maguk hozzátevésével lehetővé tették azt, hogy modern és a követelményeknek minden tekintetben megfelelő hidat adhassunk át a forgalomnak.

Isten áldása kísérje e hidat s azoknak a férfiaknak működését, akik ennek építésében résztvettek.

Lelkes éljenzéssel fogadták a megjelentek a miniszterelnök szavait, aki átszakítva a hidat elzáró nemzeti színű papirláncot, az előkelőségek kíséretében végig ment ezután a hídon, s ünnepélyesen átadta ezzel a forgalomnak. (1924. december 20. - MTI)

1947.
Márciusban avatják fel a Gubacsi-úti hidat

Budapest környékének egyik legfontosabb hídja a Gubacsi-úti hid volt, amely Csepelt és Pestszenterzsébetet kötötte össze . A németek ezt is felrobbantották és mint emlékezetes, a provizórium is leégett. Azóta csak a vashid roncsain épült ideiglenes hídon folyik a vasúti és gyalogos közlekedés.
Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter hidépitő programjában szerepelt, hogy a tavasz első napjaiban átadja a forgalomnak az újjáépített közúti hidat. A vízbezuhant vasszerkezetet felemelték és a csepeli oldalon már ki is egészítették a vasszerkezetet.
Most a Pestszenterzsébet felé eső oldalon folyik a vasszerkezet kitoldása. A jövő héten már hozzákezdenek a pályaszerkezet szereléséhez is . /1947. március 8. Magyar Országos Tudósító - MOT/

1947.
Gerő Ernő felavatta a gubacsi hidat

A Csepelt Pestszenterzsébettel összekötő gubacsi közúti hidat újjáépítették és vasárnap ünnepélyes külsőségek között átadták rendeltetésének, A pestszenterzsébeti hídfőnél lezajlott ünnepségen óriási tömeg vett részt, amely lelkesen ünnepelte a hidavatást végző Gerő Ernő közlekedésügyi minisztert. A Himnusz elhangzása után Házi Árpád alispán emlékeztetett arra, hogy miután a fasiszták ezt a fontos hidat lerombolták, ideiglenes hidat vertek a helyére, azonban ez a fahid a mozdonyokból kiröppenő szikráktól többször lángrakapott, leégett, úgy hogy gondoskodni kellett állandó jellegű hid építéséről.

Szabó József pestszenterzsébeti polgármester, Kalamár József csepeli biró és Palotás László, a közlekedésügyi minisztérium hídépítési osztályának vezetője beszédeikben a legnagyobb elismeréssel emlékeztek meg a íidépitő munkásokról és mérnökökről, akik a tél folyamán tüneményesen rövid idő alatt alkották meg az új hidat.

Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter hangoztatta,hogy ez a gubacsi hid nem a legnagyobb azok közül a hidak közül, amelyeket az utolsó másfél-két esztendő alatt romjaikból újjáépítettünk vagy teljesen újonnan építettünk, mégis ennek a hídnak az épitése több tekintetben kiemelkedik a többiek közül. Csodálatos munkateljesítmény volt, hiszen az építésnek nemcsak egy része folyt télen, hanem, az egész munkát az idei kemény tél folyamán kellett elvégezni. A dolgozók összefogott ereje legyőzött minden nehézséget.
Ez a siker is bizonyitia, hogy olyan munkásokkal és mérnökökkel, mint amilyenek a magyar munkások es mérnökök, csodákat lehet művelni. Ehhez nem kell más, mint az, hogy a kormányzat megbecsülje a munkást és a munkát, hogy biztositsa: a termelő munkához szükséges rendet és nyugalmat. és hogy a dolgozók biztosak legyenek abban, hogy az országot nem a kizsákmányolóknak, a nép ellenségeinek épitik, hanem saját maguknak.
Gerő miniszter a továbbiakban hangsúlyozta, szükséges, hogy a dolgozók az újjáépítés közben biztos hátvéddel rendelkezzenek a demokratikus kormányzatban, amely kemény kézzel sújt le azokra, akik kezet mernek emelni az újjáépités vívmányai, a demokrácia, a köztársaság ellen.
Most a közúti hid megépítése után sorra kell kerülni a vasúti hid újjáépítésének is, s ezzel az ország legnagyobb ipari gócpontja, Csepel újból belekapcsolódik az ország vérkeringésébe.
A miniszter végül köszönetet mondott a hidepitőknek kitűnő munkateljesitményükért, majd a dolgozóktól körülvéve, elvágta a hídfőnél kifeszített nemzetiszínű szalagot s az ünnepség résztvevőivel együtt átment a hídon a csepeli oldalra.
Az itt egybegyűlt tömeg is lelkesen ünnepelte a minisztert és a hídépitő munkásokat.
/1947. március 16. - MOT/

1947.
Felavatták a gubacsi hidat

Az újjáépített gubacsi közúti hidat, amely Csepelt és Pestszenterzséhetet köti össze, Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter és Házi Árpád alispán jelenlétében ünnepélyes külsőségek között adták át a forgalomnak.
Gerő Ernő beszédében méltatta a hídépítő munkások áldozatos munkáját. /..../

A gubacsi híd felavatásával kapcsolatban nem érdektelen emlékeztetni arra a hatalmas munkára, amelyet a hídépítő Gerő Ernő miniszter vezetésével a magyar hídépítő munkások és mérnökök a felszabadulás óta végeztek. Ezek a dolgozók bebizonyították, hogy ellentétben a romboló náciszellemmel, a demokrácia építeni tud és épít is.

A felszabadulás után szörnyű kép tárult a magyar nép elé. Magyarország hídállománya 1938-ban 8373 darab, 67.000 folyóméter volt.
Ezek közül 1404 darabot, 24.000 folyómétert robbantottak fel a náci banditák, csaknem kivétel nélkül a legfontosabb hidakat.
A magyar újjáépítés először az életfontosságú hidak helyreállítását tűzte ki célul. Az eredmény a következő:
véglegesen helyreállították a lerombolt hidak 5-6 százalékát, félállandó jelleggel 7.3 százalékát, ideiglenesen pedig 9.5 százalékát.
A lerombolt Duna- és Tisza-hidaknak pedig véglegesen 16, félállandó jelleggel 19, ideiglenesen 10 és fél százalékát építették újjá vagy állították helyre a magyar hídépítő munkások.
(1947. március 18. - Új Szó)

A híd történetének rövid összefoglalása:
http://www.21keruleti-hirhatar.hu/index_cikk.php?hh=90-ev-valtozasai

A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület a 90. évfordulón, 2014-ben szervezett a hídhoz sétát:
http://www.21keruleti-hirhatar.hu/index_cikk.php?hh=a-gubacsi-hid
A tudósításban szereplő fotók Bárány Tibor felvételei.

Összeállította: Bárány Tibor