Őrült beszéd, de van benne rendszer – mondja Shakespeare drámájában a dán királyi főkamarás a királyfi szavaira reagálva. Így van ez az Emmi minapi törvénymódosítási beadványával is. Sunyi ez a kezdeményezés. Miközben megszűnt az iskolákban a közvetlen tanár-diák, diák-diák, tanár-szülő kapcsolatokra épülő együttműködés, az Emmi a járványhelyzetet látta időszerűnek arra, hogy törvénymódosítást kezdeményezzen a „pedagógusbántalmazás megszüntetése” érdekében, azzal, hogy egy „rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” bevonható legyen az iskolák világába.

Az agresszió nem mai keletű jelenség. Kutatások erősítik meg, hogy a korábbi évtizedekben is jelen volt mind a társadalomban, mind az iskolák világában. Joggal és csodálkozva fogalmazódik meg a kérdés: miért éppen most jutott az oktatásirányításnak eszébe, hogy rendőr kell az iskolákba?

A választ a rendőrállami rendszer kialakítása környékén kell keresni. Tömeges bevándorlás hiányában is fennáll a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”, mely a rendvédelmi szerveknek különleges jogokat biztosít. A „felhatalmazási törvény” teljhatalmat biztosított a kormánynak, amit Orbán Viktor a védekezés szervezésén és a vazallus gazdasági arisztokrácia támogatásán túl az alkotmányos hatalmi rendszer átalakítására, az önkormányzatok ellehetetlenítésre, hatalma további központosítására használt fel.

A miniszterelnök háborús retorikáját a védekezést irányító csoport sajtótájékoztatóin egyenruhás emberek jelenléte nyomatékosította. Katonákat vezényeltek a kórházakba, s a kórházparancsnoki intézmény – úgy tűnik – tartósan fenn marad. Kásler Miklós minden létező jogszabályt mellőzve kialakította a „levelező kormányzás” intézményét. Az egészségügyi rendszer átvilágításának feladatát ugyanakkor nem az emberi erőforrások minisztere, hanem alapvetően a rendvédelemmel foglalkozó belügyminiszter kapta meg.

A hétköznapokban is megjelenik a rendőrállam. Kisembereket kritikus véleményük miatt rabosítottak, az ellenzéki politikusok által kezdeményezett demonstráción megjelent embereket sokszázezres bírsággal sújtottak. Nem tömeges mindez, de az Európai Unió egyik államában ennyi is elegendő a rendőrállam körvonalainak felismeréséhez.

Ennek a jelenségsorozatnak a része tehát az iskolarendőri intézmény megjelenése. Semmi köze az iskolák világához, a pedagógiához: egyszerűen szavazatszerzést célzó, az iskolák világát érintő valós problémákról a figyelmet elterelni szándékozó politikai termék. Őrültség, de van benne rendszer.

Fábri Béla (Népszava)