Már régen búcsút intettek az egyenes beszédnek. "A kórházi nagy bajt visszakézből letagadta Kásler miniszter, és a parlament is tette a dolgát.  Semjén Zsolt jutalomjátékként a régóta tervezett, demokrácia elleni szemétkedéseket is készségesen szecskázta törvényi salátává"

Az elmúlt négy hónapunk egyetlen képben:  éjjel megjelenik egy jogszabály, amelyben nem szerepel az idősek vásárlási idősávja, így tehát a sajtó kikövetkezteti, hogy ez a korlátozás megszűnik, majd a kormányinfón a kormányszóvivő délelőtt megerősíti az értesülést. Még jó, hogy reggel nem  rémhírt terjesztettünk .

Nem mondom, Müller Cecília emberi arca tényleg egész emberi – tök helyes, hogy tetszett neki a kaspós mém –, de azért négy hónapja mégiscsak egy kommunikációs dögvészben élünk. Mondhatnám azt is, hogy február közepe óta hazudoznak nekünk, de ez egyrészt nem újdonság – tíz éve így van –, másrészt meg nem tudjuk, hogy mikor mondtak igazat és mikor nem. Csak az biztos, hogy valódi kérdésre valódi újságíró négy hónapja nem kapott elfogadható választ.

Egy színielődást nézünk, amióta ideért a járvány. A darab látszólag arról szól, hogyan lehet minél több magyar életét megóvni, de valójában színpadon és takarásban is csak azon ügyködik mindenki, hogy bármi történjék, a Fidesz a lehető legjobban jöjjön ki belőle. 

Ráadásul a

látszat sem sérült, hiszen a részletekre kevéssé fogékony állampolgárokat minden nap tájékoztatta az operatív törzs, láthatták a miniszterelnököt jegesmackónak öltözve, a kórházi nagy bajt visszakézből letagadta Kásler miniszter, és a parlament is tette a dolgát – sőt a zord tekintetű Semjén Zsolt a régóta tervezett szemétkedéseket is készségesen szecskázta salátává.

Négy hónap úgy elszaladt, mint a pinty. A baráti közvélemény-kutató pedig bizonyára mindent pontosan kimért: mi tetszik, mi nem, mi legyen és mi ne, minek nagyobb a haszna a népszerűség szempontjából, mint a kára. Aztán ha billeg a mérleg, ha tapintható a konfliktus, még mindig ott az éjszaka, a beszédes szűkszavúság. Majd az újságírók tolmácsolják, mit fogunk csinálni.

N. Kósa Judit (Népszava)