"Tömeges halpusztulás, habzó víz és bűz – ez jellemzi a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) csepeli és soroksári szakaszát." - így kezdődik Szabó Szabolcs indoklása arról, hogy miért van halaszthatatlan szükség a KIs-Duna rehabilitációjára
Eltűnhet a Molnár-sziget, kipusztulhat a vízivilág, a halak, a madarak és a vidrák meg a hódok elveszíthetik lakhelyüket. A Ráckevei-Duna ág mentén 15 településen érzik a szagot, ami a víz felöl árad. A szennyvíz-ügy megoldása szerintük nem halogatható tovább. A helyiek szerint egy-egy felhőszakadáskor a dél-pesti szennyvíztisztító záportározója megtelik és az összegyűlt szennyvíz tisztítatlanul ömlik bele a Kis-Dunába. Az iszappal keveredő szennyel pedig folyamatosan töltődik a meder. Erről az áldatlan helyzetről készített riportot az RTL Klubban Ásványi Eszter, a Fókusz riportere.
Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője, törvényes lehetőségével élve, a jövő évi költségvetés vitájánál módosító javaslatot nyújtott be a Kis-Duna rehabilitációjára. Javaslatát így indolkolta:
"Tömeges halpusztulás, habzó víz és bűz – ez jellemzi a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) csepeli és soroksári szakaszát. A probléma hosszú évek óta ismert: ha esik az eső, akkor a szennyvíztisztító telepre beérkező, hirtelen megnövekedett mennyiségű szennyvíz-csapadékvíz keverékkel nem tudnak mit kezdeni, így az tisztítás nélkül ömlik bele a Népjóléti árokba, onnan pedig az RSD-be.
Alapvető gond, hogy
az RSD nagyon eliszapolódott, a víz szinte folyamatosan áll, ráadásul a Dél-pesti Szennyvíztisztítóból kifolyó ún. „tisztított víz” is ebbe a majdnem állóvízbe ömlik bele. Az elmúlt években a forráshiány miatt a problémahalmaz kis részét sikerült csak megoldani. Ahhoz, hogy a változás elinduljon, az RSD medrét ki kellene kotorni, mert az elmúlt évtizedek alatt óriási mennyiségű szennyezett iszap rakódott le, főleg az RSD felső szakaszán.
A helyzet annyira súlyos, hogy az RSD-ben lévő Molnár-szigetet keletről megkerülő ág már vészesen eliszapolódott, azon már szinte gyalog át lehet kelni. Azt a szakaszt sürgősen ki kell kotorni, valamint a sziget déli csúcsánál az RSD-be ömlő Gyáli-patak torkolati részét meanderezővé kellene alakítani (vagyis nagy kanyarokat kell kiépíteni), hogy a patak ott rakja le a hordalékát, még mielőtt az a RSD-be kerül.
Mivel a probléma összetett így a fővárosnak és az államnak fontos szerepe van abban, hogy a Ráckevei-Soroksári Duna-ág kotrásával megkezdődjön a probléma komplex kezelése, és ezzel a lépéssel a folyamatos környezetszennyezést minél hamarabb meg lehessen szüntetni."
Szabó Szabolcs 25 milliárd forintot javasolt a Kis-Duna rehabilitációjára. A Fidesz szavazata: NEM.
Az RTL Klub Fókusz című műsorának riportja segélykiáltás: