Hatalmas árat kell fizetni ezért a látványos stadionért - és nemcsak pénzben. A csepeli HÉV vágányai és a fák valamiért sehogy sem férnek el a nagyratörő álmokban...Miért?
Az atlétikai világbajnokságra készülő látványos stadion miatt új védműre lesz szükség a folyón – hatásvizsgálat nélkül. Sok családnak ki kellett költöznie szolgálati lakásából. Többek között erről ír tényfeltáró cikkében Szalai Annamária a Népszava hasábjain.
A Pest megyei Kormányhivatal természetvédelmi főosztálya a napokban határozatával arra jutott, hogy az Atlétikai Stadiontól délre, a Kvassay-zsilip másik oldalán a Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósítandó beruházásokhoz nincs szükség környezeti hatásvizsgálat lefolytatására.
Zöld utat kapott a 750 méteres új első rendű árvízvédelmi létesítmény is, holott most is van ott egy gát. Igaz, kicsit beljebb. Az új nyomvonal kiépítése a szabadtéri edzőpályák és fedett edzőcsarnok helybiztosítása és védelme miatt vált szükségessé. Ennek érdekében bontják el a régi vízügyes szolgálati, illetve a mellette lévő önkormányzati bérlakásokat is.
A Pest megyei Kormányhivatal nem igen szokott a kormányzati tervek útjába állni, a fenti határozat kiadása mégis beletelt egy évbe. Több ok is volt a hezitálásra. Az egyik az, hogy
az új nyomvonal éppen egy korábbi hulladéklerakón vezet át, ám ennek kármentesítése csupán mellékesen szerepel a határozatban, mint amit hamarosan meg kell oldani. Holott a gát stabilitását többek között a roskadásra, kimosódásra hajlamos földtömeg cseréje biztosítja. Márpedig itt a sitt adja a „feltöltést”, amit a kiöntések iszaplerakódása borít.
Ezenfelül is volt még egy bökkenő. A területet alkotó telkek közül néhány Natura 2000 védettségű területhez tartozik vagy azzal érintkezik. A határozatban le is írják, milyen hódok, bogarak, halak és denevérek élnek itt. Majd egy hirtelen ugrással kijelentik, hogy a védműépítése nem gyakorol rájuk kedvezőtlen hatást. Beleértve a területen lévő fák kivágását.
Az új védmű részben „magaspart” lesz, részben parapetfalas, illetve mobilgátas megoldás. A földmű akár hetvenméter széles „növénymentesített” sáv kialakításával járhat, míg a fix beton-támfal állandó átjárási korlátozást jelent a folyóparti és a mentett oldali fauna között. A mobilgát üzemeltetése ugyanakkor jelentős költséggel jár majd.
A létesítményt egyébként 6500 köbméter vízhozamra tervezték, holott a Duna maximális vízhozama az eddigi legnagyobb 2013-as árvízkor 9500 köbméter volt. Ennél pedig egy kicsit többre illik kiépíteni egy új gátat. A Népszavának szakmai értékelést adó vízügyes szerint „a határozatban megadott érték az első fokú készültség – a hullámtérre való vízkilépés - szintjének hozama körül van, ami töltés nélkül is a mederben marad.”
Szabó Szabolcs, Csepel független országgyűlési képviselője eleve nem tartja jó ötletnek, hogy az ország jelenlegi helyzetében hatalmas sportberuházásokra költsön a kormány, de azt különösen elfogadhatatlannak tartja, hogy ezt természeti értékek károsítása árán tegye meg. Az érintett csepeli területen már az árvízvédelmi beruházás is egyértelmű környezeti hatással fog járni. Sajnos a hatóság szerint mindez nem elegendő indok arra, hogy legalább egy alapos környezeti hatástanulmány készüljön. Szabó a Népszavának úgy fogalmazott: „a beruházás meggyorsítása miatt kerestek jogi kiskapukat”.
S ez még csak a kezdet. A Déli Városkapu fejlesztés későbbi ütemében - az ismertté vált tervek szerint - módosítanák a Duna-medrét is. A Ráckeve-Soroksári Dunaágban nemzetközi szintű új kajak-kenu evezőspálya építését tervezik. A 2000 méter hosszú, a nemzetközi szövetség (FISA) előírásai szerint megvalósuló pálya kialakítása érdekében a majdani Diákvároshoz kapcsolódó, Natura 2000 területekkel határos részen kiszélesítik a Ráckevei (Soroksári)–Dunaág medrét, „letermelik” az ott lévő lévő ligeterdőt, amelynek nyomán 3,71 hektár új vízfelület jön létre. Ez egy főváros által készített korábbi hatásbecslés szerint „környezeti állapotváltozást okoz”. De nyilván erre is megszületik időben a válasz.
Nyertesre várva
Lassan két hónapja alkudozik a Beruházási Ügynökség az atlétikai stadion kivitelezésére kiírt tender első körén túl jutott három cég képviselőivel: a STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft.-vel, a SWIETELSKY Magyarország Kft.-vel, valamint a ZÁÉV Építőipari Zrt.-Magyar Építő Zrt. párossal. Két éve pedig még úgy számoltak, hogy 2020 első felében megkezdődik az építkezés. Az időpontok és összegek tekintetében igen óvatos Fürjes Balázs államtitkár idén januárban még úgy fogalmazott a Népszavának: ha az év első felében aláírják a kivitelezői szerződést, akkor a 2023-as világbajnokságra időben elkészülhet az atlétikai központ és a környező park egy része. Csakhogy már túl vagyunk az év első felén.
Egyelőre a terület megtisztításával, a bontással és a tereprendezéssel se végeztek. Az erre vonatkozó szerződést tavaly novemberben sikerült tető alá hozni és eleve 300 napot számoltak rá. A munkát Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes, ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans Kft. nyerte meg 4,1 milliárd forintos ajánlatával.
Az olimpiai pályázathoz készült előzetes számításokban 120 milliárdos tételként szerepelt, de ez még a nagy hazai építőipari árrobbanás előtt volt. A szakma inkább a Puskás Stadion 190 milliárdos árát tartja meghatározó irányszámnak. Már el is ment rá közel 30 milliárd. A telket 16,5 milliárdért szerezte meg az állam, az építészeti terveket az úszóarénát is tervező Napur Architect szállította nettó 4,7 milliárdért, míg a mérnöki tanácsadást az Utiber látja el nettó félmilliárdért. A beruházás előkészítésére, illetve a bontásra tavaly áprilisban meghatározott 5,7 milliárdot tavaly decemberben a kormány megtolta még 2 milliárddal.
A stadionépítést kiemelt beruházássá nyilvánították, így könnyített engedélyeztetési szabályokkal kellett számolniuk. Nem is volt gond. Bár az árvízvédelmi művek engedélyeztetését eleve leválasztották a projektről, hogy ne akadályozza a stadion építését. A bontáshoz még engedély sem kellett. Sz. A. A.
Szalai Annamária
Forrás: Népszava
