A kór neve: hálapénz. Ezt a rákfenét a rendszerváltással sem lehetett kioperálni a magyar társadalom testéből. Az egyetlen, sikeresnek ígérkező  kísérletet a ma kormányzó Fidesz 12 éve, még ellenzékiként elkaszálta...

Országos botrány kerekedett abból 2003 utolsó napjaiban, hogy a Népszabadság egy publicisztikában nyilvánosságra hozta: a kismamák egy halapenz.hu nevű oldalon cserélik ki információikat arról, melyik kórházban melyik nőgyógyász mennyi pénzt vár el a terhesgondozásért, majd a szülésért. Arra is pontosan emlékszem: dühömben írtam meg mindezt, miután végighallgattam a barátnőm elbeszélését arról, hogyan hagyta az orvosa a kórházfolyosón elvetélni, csak mert vitába keveredtek a szerinte neki „járó” hálapénzről.

Azóta eltelt nagyjából tizenhét év. Annyi kétségkívül változott, hogy a halapenz.hu-t jobbnak látta bezárni a tulajdonosa. Ám hogy a helyzet alapvetően ugyanolyan maradt, arra fényesen rávilágít az a tény, hogy a múlt héten letöltendő szabadságvesztésre ítéltek egy ortopéd sebészt, akiről bebizonyosodott: a közegészségügyben is kikényszerítette a betegeitől az általa méltányosnak tartott honoráriumot.

Amivel természetesen nem azt állítjuk, hogy

minden orvos korrupt és aljas, azt viszont igen, hogy repülnek az évtizedek, a közegészségügy krónikus betegségei viszont nem változnak. Így az sem, hogy aki ki akarja használni az egészségéért aggódó tébéfizető kiszolgáltatottságát, az ki is fogja. Megteheti, hiszen széles rétegek számára ma sem opció a tiszta árképzéssel működő magánegészségügy igénybe vétele, az állam pedig mindaddig képtelen lesz leszámolni az önként adott és a kikényszerített hálapénzzel, amíg európai béreket nem garantál az orvosoknak és ápolóknak.

Az elmúlt tizenhét évben mindössze egyetlen kísérlet történt arra, hogy ezt a (csaknem) minden résztvevőnek megalázó helyzetet megváltoztassa a politika. A végeredmény ismert, a 300 forintos vizitdíj elleni berzenkedést a legprosztóbb demagógiával meglovagoló Fidesz pedig kerek tíz éve kormányoz. Vétkes hanyagságáról mindenki képet kaphat, akit a sorsa valaha a közegészségügy környékére száműzött. Ennek tudatában állítjuk: a lelkiismeretlen ortopéd sebészre kimért letöltendő szép dolog, de ettől még az ég világon semmi nincsen megoldva.

N. KÓSA JUDIT (Népszava)