"A Galvani változat megvalósulása esetén viszont az albertfalvai híd jövőbeni megépítése lényegében értelmét veszíti, azonban Pesterzsébet–Csepel–Albertfalva/Budafok között továbbra is hiányos marad a közlekedési hálózat."
A következő megépítendő budapesti Duna-híd helyének kiválasztását élénk vita övezi - írja a 444.hu. A hírportálon közölt szakmai tanulmány szerint a hozzászólók többnyire egy-egy szempontot emelnek ki (kapcsolatjavítás, belvárosi forgalomcsillapítás, helyi környezeti hatások, területfejlesztés, hálózati struktúra, társadalmi megtérülés), és az alapján érvelnek. A szempontok közötti súlyozás mindenképpen értékválasztási kérdés. Az alábbiak különböző értékválasztások következményeit teszik összevethetővé, hogy jobban eligazodhassunk a fővárosi hídvitában.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020. februári ülésén a főváros vezetése és a kormányzat rögzítette, hogy következő hídként a korábban Galvani híd néven ismert hálózati elem (tulajdonképpen két híd és a kapcsolódó hálózat) épül meg.
Ez a választás nem következett a 2019 nyarán elfogadott Budapesti Mobilitási Terv rangsoraiból, és nem volt megalapozva újabb átfogó városfejlesztési vizsgálatokkal sem. A döntést és kommunikációját követően megszólaltak azok a civil szervezetek, amelyek
körzetét nem is közvetlenül a híd, hanem elsősorban a híd forgalmának a városszöveten belüli továbbvezetése érinti. A felvetésekre adott rögtönzöttnek tűnő válaszokból kiderült, hogy egyáltalán nincs tisztázva a híd tágabb kapcsolatrendszere. A Budapesti Fejlesztési Központ 2020 őszén társadalmi vitára bocsátotta a pesti oldalt érintő elképzeléseket, amelyek hat technikai változatot képeztek, és két különböző helyre vezettek a városon belül.
Galvani hidat védő szempontok között felmerült, hogy éppen azért jó a belső hidakhoz közeli elhelyezkedése, mert így több forgalmat képes átvenni az új híd a belső hidakról. Azonban, ha az érvelés fókuszába az egyenletesebb hálózat kialakítása és a belvárosi térség tehermentesítése kerül, akkor indokolatlan ezt a szempontot, mint a Galvani híd járulékos hatását vizsgálni. Nem a gombhoz választunk ugyanis kabátot. Máshonnan kell elindulni: milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a forgalomcsillapítási célok teljesüljenek? Hogyan hatnak ezek az intézkedések a város egészének a forgalmára, és ezt figyelembevéve, vajon az eltervezett belvárosi forgalomcsillapítási lépéseknek segítője-e, vagy akadályát képezi-e új dunai átkelések létesítése?
A következőkben – számítással alátámasztott összefüggések bemutatásával – a tervezetekben régóta szereplő három dunai átkelés (aquincumi, Galvani úti, albertfalvai) egyenkénti, és a hidakat felfűző körútnak az egész fővárosi térségre kifejtett halmozott várható hatásai láthatók.
A legnagyobb kerülőket a dunai átkelés érdekében kell megtenni. Hálózati hiányok főként a Duna fővárosi szakaszának külső harmadában vannak. Ezek közül a déli hiány az erősebb.
Az albertfalvai híd területfejlesztési potenciálra gyakorolt hatása kb. kétszerese a Galvani hídénak. A teljes körvasút menti körút összehasonlításában is az albertfalvai híddal való déli zárás hatása kedvezőbb.
A hazai módszer a Galvani híddal, a vegyes (hazai és brit) módszer az albertfalvai híddal befejezett körutat mutatja előnyösebbnek, utóbbiban az M1/M7 autópályával kapcsolatot biztosító rózsavölgyi alagút jelentős költségigényét is figyelembe véve.
Az albertfalvai híd megvalósítása kedvezőbb, mivel a közlekedéshálózati struktúrába jobban igazodik, kerületi alközpontokat köt össze a meglévő hálózati hiányok pótlásával; valamint a körút részeként, és önmagában is kedvezőbb a várható területfejlesztési hatása, mint a Galvani hídnak.
A Galvani hídhoz kapcsolódik az a strukturális hátrány, hogy megépítésével előnytelenül, a centralitást és a spiralitást erősítve változna, illetve korábbi torzulásokat konzerválna a közlekedési hálózat szerkezete. A Galvani változat megvalósulása esetén viszont az albertfalvai híd jövőbeni megépítése lényegében értelmét veszíti, azonban Pesterzsébet–Csepel–Albertfalva/Budafok között továbbra is hiányos marad a közlekedési hálózat.
Előzőek alapján az előrehaladott előkészítési fázisban lévő, ugyanakkor számos társadalmi vitát kiváltó Galvani híd megépítése nem javasolható.
Juhász Mattias, Fleischer Tamás
A szerzők közlekedési szakértők, a Budapesti Mobilitási Tervet kidolgozó munkacsoport témafelelősei
A teljes tanulmány a részletes számításokkal, ábrákkal ITT OLVASHATÓ EL.
Forrás: 444.hu
