Babits Mihály százöt éve, 1916-ban írta a most következő versét. Ebben  a költőnek az első világháborúból lett elege. A Zeneakadémián megrendezett, Nyugat-matinén felolvasott, a közönséget magával ragadó vers hatásából látszott akkor, hogy Babits a háborús csömörrel egyáltalán nem volt…

Nem hangzott rosszul a koncepció öt évtizede:  „Szalagszerű parti telkek, kis víkendházak, megszakítva parkokkal, kempingekkel, elfogadható közlekedés, villanyvilágítás. Amikor aztán a Kis-Dunán megjelentek a vízügy kotrógépei is, mindenki a fejlesztés híve lett” Ötven éve, 1971 tavaszán, április…