Nem hangzott rosszul a koncepció öt évtizede:  „Szalagszerű parti telkek, kis víkendházak, megszakítva parkokkal, kempingekkel, elfogadható közlekedés, villanyvilágítás. Amikor aztán a Kis-Dunán megjelentek a vízügy kotrógépei is, mindenki a fejlesztés híve lett”

Ötven éve, 1971 tavaszán, április 3-án, szombaton a fent idézett részleten kívül a következőket olvashatta az, aki felütötte a Népszabadság 13. oldalát:

„A csütörtöki lapok hírül adták, eldőlt végre a vita: soroksárinak vagy ráckeveinek hívják-e a soroksári Dunaágat. A földrajznévbizottság a ráckevei (soroksári) Dunaág elnevezés mellett döntött.

(...) 1945-ben a csepeli munkások a kormány támogatását kérték ahhoz, hogy a Duna-ág a környék lakóinak - akkor sem mágnások laktak arrafelé - üdülő-pihenő helye legyen. Történt is egy s más az évek során, de gazda híján mindenki saját elképzelése szerint építkezett, az üzemek ide engedték a fertőző szennyvizeket, s a kifogott hal petróleumtól bűzlött. A Magyarország Útikönyv még tíz évvel később is kissé közönséges, de találó kifejezést használ erre a területre: fattyúágnak írja.

1969-ben aztán dr. Dobra Lajos, a ráckevei járási pártbizottság első titkára szervező bizottságot hozott létre a Dunaág rendezésére és fejlesztésére, pénz nélkül, a puszta

koncepciójára támaszkodva. Jelzem, nem hangzott rosszul a koncepció. (...) Szalagszerű parti telkek, kis víkendházak, megszakítva parkokkal, kempingekkel, elfogadható közlekedés, villanyvilágítás.

(...) Látva a tatai Fényes-forrás "karrierjét" - pocsolyás marhalegelőből tiszta vizű strandfürdővé és könnyűbúvár-paradicsommá varázsolták a helyiek az OVH és egy "megszállott" vízügyi mérnök segítségével -, ezt a mérnököt kérték fel, legyen az intéző bizottság titkára. S ami Tatán kicsiben megvalósult, az itt a jelek szerint nagyban is megy. S amikor a Dunaágban a vízügy kotrógépei is megjelentek, mindenki a fejlesztés híve lett. Csak tavaly 133 ezer köbméter iszapot emeltek ki a hajózási mélység biztosítására, ezzel a dunavarsányi kajak-kenu edzőpálya minősége is javult. Az iszappal feltöltötték az eddigi járhatatlan, mocsaras Molnár-szigetet, jövőre ott is megkezdhetik a parcellázást.

A dunaharaszti félszigetre 65 ezer köbméter töltési anyag jutott, a község üzemi munkásai és diákjai szerdán láttak hozzá a tereprendezéshez; egy sportliget építéséhez. A Duna-ág mentén levő községek tanácsai, a vállalatok, a termelő- és fogyasztási szövetkezetek is kitettek magukért, tavaly év végéig több mint félmillió forintot áldoztak a terület fejlesztésére. (...)

Az intéző bizottság legutóbbi ülésén a Fővárosi Mélyépítő Vállalat nagy horderejű regionális vízvédelmi tervét ismertették. Eszerint az elkövetkező tíz év alatt a Dunaág 14 millió négyzetméter vízterületét, Tasstól egészen a dunaharaszti szigetcsúcsig fürdésre alkalmassá teszik.  

Forrás: KÉRI TAMÁS (Népszabadság, 1971. április 3.)

Kép: A Ráckevei-Dunánál 1980 körül. (fortepan.hu - adományozó: Magyar Rendőr)