Kerületvezetők terepszemléje. A szabótelepi méretű és minőségű átalakítást, csak a nyilvánosság teljes bevonásával, a döntés-előkészítés demokratikus folyamatainak kiaknázásával lehet elkezdeni. Szükséges hozzá az érintett település lakóinak akarata! Nem kihagyható az ott élő lakosság elhelyezésének jól kiépített, általuk is elfogadott és támogatott terve.

A legutóbbi frakcióvezetői értekezleten a polgármester tájékoztatott arról, hogy aláírta azt az előterjesztést, ami lehetővé teszi a szabótelepi Védgát  és Vasas utca piaci alapú fejlesztését. Kezdtem úgy érezni magam, mint a lóvásáron szemlélődő: nem tudtam eldönteni, hogy vak-e, vagy bátor?

Ennek a szlömös területnek, - mely ipari, és lakóházi övezetből áll - az átalakítása végtelen összetett dolog. Fejlesztéséhez a kerületi költségvetés biztosította lehetőségek kevesek. Gondolom, hogy ezért szerepel az előterjesztésben a „piaci alapú” kifejezés. Csak hát ezzel az apró szócskával lehet igazán a „jégre” futni.

A piaci szereplők profitorientáltak az önkormányzat, pedig költségvetési szervezet, ami lássuk be hasznos partner egy ilyen konstrukcióban. Lehetnek részterületek, ahol azonosnak mutatkoznak a céljaik, de alapvető mozgásterüket illetően túlnyomórészt ellenérdekeltek! Az önkormányzat, amelyik hatósági, jogalkotási jogkörrel is rendelkezik általában, a jogviták keletkezése után mégis a vesztes oldalon zárja az együttműködést. És annál nagyobb a veszteség, mennél nagyobb az önkormányzati vezetésben az önkény! Véleményem szerint nálunk 2010 óta fokozatosan növekszik, de a vészhelyzetben hivatalossá is vált a centralizmus.

Évtizedekig is nyomhatja súlyos teher a települést, amit

az előkészítetlen, (mérlegelés, és kiérlelés nélküli) döntés következtében felléphet. Ez a projekt ugyanis hamar válhat méhkassá! Ha megpiszkálják, minden irányból csípő, szúró konfliktusok várhatók! (Arról már szó se essék, hogy a korrupció lehetősége pedig az első pillanattól átszövi azt, aki bevállalta.) Szinte kézenfekvő, hogy később viták, számonkérések is keletkeznek!

A döntéshozó(k), aláíró(k) kétségbeesetten keresgélheti, rossz döntésének mentségeit. Ott ugyanis nem számít érvnek az, amit a mi polgármesterünk ebben a kérdésben is elsütött: „az évtizedekkel ezelőtti homályos elképzelésekkel ellentétben a mi szándékunk egy reális, konkrét munkaterv köré épülő program megvalósulása…”

Adódott volna a kérdés: ha az az elképzelés homályos volt, akkor ez most milyen? Olyan zavaros, mint a felkavart iszap! Erősen hajaz a strandberuházásnál, a panelházak felújításánál, a játszótéri „fejlesztéseknél” a szurkolói arénánál, az Imre téri pavilonoknál, az egyházi, külföldi, és (kedvenc) civiljeiknél, valamint a birkózó stadionnál (stb, stb) alkalmazott eljárásokra!

De, a vészhelyzet miatt nincs lehetőségük a képviselőknek kérdezni, véleményt nyilvánítani és szavazni. A polgármesternek viszont van joga (és mersze egy személyben-) dönteni! Az még gyógyírnak is kevés Csepel számára, ha később a visszásságok kialakulásával egy bírói ítélet zárja le az ügyet. Mert az ítélet lehet elmarasztaló, de a hatalmas hátrányt, veszteséget, amit a településnek okozott, nem hozhatja helyre.

A szabótelepi méretű és minőségű átalakítást, csak a nyilvánosság teljes bevonásával, a döntés-előkészítés demokratikus folyamatainak kiaknázásával lehet elkezdeni. Szükséges hozzá az érintett település lakóinak akarata! Nem kihagyható az ott élő lakosság elhelyezésének jól kiépített, általuk is elfogadott és támogatott terve. Különös fontosságú az „üzleti partnerekkel” való együttműködés tervszerűen előkészített, jogi, szakmai, és felelősségvállalási pontokat szerződésekkel alaposan alátámasztott rendszere.

Elengedhetetlen az állami elképzelések, és források támogató háttere. Ezeknek a beton biztos háttereknek a megléte esetén szabad megkezdeni egy ilyen gigászi munkát.

Sajnos a feltételek töredékének a meglétéről sem tudunk. Tudunk viszont polgármesterünk saját hibátlanságába vetett mérhetetlen meggyőződéséről. Ez éppen elég lehet a kudarchoz!

Forrás: HORVÁTH GYULA fb-oldala