Mindazokért, kiket nem láttunk már régen, Akik velünk együtt ünnepelnek az égben, Kiknek őrizgetjük szellemét, Mindazokért egy-egy gyertya égjen. Mindazokért, akik elzárkóznak a jótól, Akik nincsenek itt, s nem is értenének a szóból, Aki barát, de lehet még ellened is, Mindazokért egy-egy gyertya…

Nem kérdezték, hol járt, azt sem, jól van-e, jelét sem adták semmilyen érdeklődésnek, aggódásnak, udvarias gesztusnak. Otthon szomorkásan nyomta be a távkapcsolót, mielőtt lehuppant a nagy, támlás fotelbe, feltette a kis sámlira a lábát, s hazatért végre az övéi közé.  Mielőtt a boltba indult…