Legenda két keréken. Felmerült a hazai kerékpárgyártás teljes megszűnése is, de a privatizáció kiutat jelentett, amikor amerikai háttérrel megalakult a Schwinn-Csepel. Sokan szenvedélyesen gyűjtik a régi típusokat
Csepel Camping, Tacskó, fekete Csepel, kék csehszlovák és a '80-as évek végén betörő, a Kádár-éra alkonyán már túl vagánynak is számító BMX-ek - nincs negyvenes-ötvenes magyar ember, akinek ne lenne élménye valamelyik biciklivel. A kor szimbólumának tartják a műfaj rajongói a Camping kerékpár Csaba kivitelét, hiszen sok más típussal ellentétben a váza merev, nem lehet kettéhajtani. A legendás csepeli gyár legnépszerűbbje viszont maga a Camping volt, amiből a '60-as évek közepe óta egészen 2000-ig egymillió darabot adtak el.
Az első csepeli biciklik majdnem száz évesek, ezeket 1929-ben állította elő a Weiss Manfréd. Sokáig csak egyféle típust gyártottak férfi és női változatban, de néhány év alatt már huszonnyolcféle modellt kínáltak. A termelés gyorsult, a háború végéig, nem tévedés, több mint ötszáz fajtát védjegyeztettek, a Csepel mellett a Huszár, a Rakéta, a Merkúr, a Diadal, a Vitéz, a Hangya, a Csoda is ekkor
kapta a nevét, az Ukrajnában készült Fecske pedig az első országúti versenykerékpár volt. 
Önálló bicikligyárként csak 1950-től üzemelt a Csepeli Kerékpárgyár - s már nem jóvátételre termelt -, évi 130 ezer darab gördült ki a sorról. A Túra, Mátra, Robusta is ekkor jelentek meg.
- Máig a Camping Royalt tartják a Csepel csúcsának, ami exportra készült 1969-től, piros nyeregcsővel, két izzós Orion-lámpával. A specializált gyűjtők álma az arany színű járgány, amire egy tíz centi széles, háromszögletű magyar zászlót is raktak – mondja a Blikknek Olexa Miklós, az ország első, és egyébként a Kárpát-medence egyetlen kerékpármúzeumának vezetője. A termelés 1980-tól aztán fokozatosan csökkent, 84-ben még ugyan 34 típust gyártott a Csepel, de az évtized végére már csak "indiai importbiciklikkel tudták az igényeket kielégíteni". Felmerült a hazai kerékpárgyártás teljes megszűnése is, de a privatizáció kiutat jelentett, amikor amerikai háttérrel megalakult a Schwinn-Csepel.
Az első Csepel-biciklik már majdnem 100 évesek / Fotó: Fortepan - Magyar Rendőr
Pedig az igények ma is igen erősek: mint Olexa Miklós fogalmaz, ma már meglett felnőtt férfiak - kivétel nélkül 40-50 éves emberek - gyűjtik a régi típusokat, olyan szenvedéllyel, ami "az őrületnek minden határán túlmegy", óriási tömegekben és minden módon. Van, aki csak a Campingeket, van, aki kizárólag versenybicikliket halmoz fel, olyannyira, hogy volt ismerőse, akinek négy különböző háza is tele volt biciklikkel. A többi családtagja be sem tudott jutni az épületekbe.
Olexa Miklós, az ország első kerékpármúzeumának alapítója
- Gyakorlatilag nem mer otthonról elmenni, mert attól retteg, hogy a rokonai bejutnak és elviszik, vagy kidobják a régi darabokat - meséli a kerékpáros, aki egyébként a járvány kellős közepén, tavaly nyáron tudta megnyitni a múzeumot Balassagyarmaton. Rengeteg a külföldi érdeklődő, igaz, egyelőre csak virtuálisan, mert a vírus miatt nem tudnak jönni, és a gyűjtő is, akik közül sokan saját példányokat adtak kölcsönbe, örökre. Jelenleg 150 bicikli tekinthető meg, de folyamatosan bővül a tárlat.
Egy korszak közlekedési eszköze / Fotó: Fortepan - Nagy Gyula
- Az ember legjobb barátja az állatok között a kutya, a gépek között azonban a bicikli - vallja az egykori bútorgyáros múzeumvezető.
Forrás: BLIKK
