Kisiklott. Nagy veszteségként kell elkönyvelni a már célegyenesbe fordult csepeli HÉV-kocsi tender kudarcát, lefújását és – Csepel közvetlen szomszédságában ‑ a Fudan egyetem térfoglalását a Diákváros rovására. Most a közpark ígérete lett a sláger….Amikor egy projekt besülni látszik, azonnal elővesznek egy másikat, és annak a kommunikációjával elfedik az előző bukását. Emiatt rengeteg a kiírás, amivel iszonyatosan felverték a tervezési díjakat és ezért a költségek elszálltak

Két éve kezdte meg a működését hivatalosan a Budapest Fejlesztési Központ (BFK). Első két évében számos fővárosi fejlesztésbe fogott bele. Csepeli szemmel néztük meg, hogy mi lett ezekből. A BFK nem szűkölködött állami forrásban.  Lássuk, mire mentek vele.

Indulásakor sokan budapesti árnyékvárosházának tartották a Fürjes Balázs államtitkár és Vitézy Dávid volt BKK-igazgató irányítása alatt működő intézményt. Tény, hogy több, a fővárosi önkormányzat által elindított vagy tervezett beruházás átvándorolt hozzájuk időközben, és Fürjes vagy Vitézy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán keresztül számos fővárosi infrastrukturális fejlesztésbe bele tudott szólni.

HÉV járműcsere – megbukott

A csepeli és a ráckevei HÉV elöregedett (50 éves) szerelvényeinek leváltása az időszak legnagyobb szabású járműcsere-programja lett volna a fővárosban, amivel Fürjes Balázs is szívesen dicsekedett közösségi oldalán. Az 54 darab alacsonypadlós, légkondicionált, egybenyitott, és száz kilométer/órás sebesség elérésére képes vonat első járművei 2023 tavaszán érkeztek volna. A pályáztatás már a nyertes gyártó kiválasztásánál tartott, amikor 2021 áprilisában – kormányzati döntés nyomán – a MÁV-HÉV lefújta a tendert. A váratlan lépés mögött orosz gazdasági érdekeket sejtettek többen. Jelenlegi helyzet: az új eljárás előkészítésén dolgozik a MÁV-HÉV a BFK közreműködésével. A beszerzés becsült értéke 200 milliárd forint.

Diákváros – hazudozás

A Fürjes-stáb egyik nagy büszkesége, politikai nézettől függetlenül elismert zászlóshajója lett volna a ferencvárosi Duna-partra tervezett Diákváros, amit a még nagyobb szabású Déli városkapu fejlesztés keretében készítettek elő a BFK közreműködésével. Az oslói Snøhetta építésziroda olyan, 580 millió forintba kerülő mestertervet készített a fejlesztési területre, amire

még a fővárosi vezetés is csettintett. Csakhogy a kormányzat itt is közbeszólt, és inkább a Fudan egyetemet tette volna a Diákváros helyére. Bár történt egy kommunikációs kísérlet a helyzet megmentésére, a Diákváros ügyét elvették Fürjes Balázséktól. A vonatkozó szerződéseket a BFK átadta az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Később a kialakuló tiltakozási hullám miatt a Fudan egyetem ügye is megakadt. Az elvetett tervezés 580 millió forintba került.

Déli városkapu projekt – ködösítés

Bár a Diákvárost elvették, a csepeli közpark és a ferencvárosi szabadidős park tervezése is a BFK megbízásában maradt. A Csepel-sziget északi részére tervezett, 36,2 hektáros közpark és vizes élőhely (wetland) tervei készülnek, a koncepcióterveket a BFK bemutatta az önkormányzatoknak. Nyilvános tervbemutató 2022 első negyedévében lesz, ezt követően 2022 során készülnek el a részletes, megvalósításra alkalmas tervek. A tervezési költség eddig 500 millió forint.

Az épülő atlétikai stadion közvetlen környezetében kialakítandó Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark tervezése 2022 elején zárul, a park egy része a 2023-as atlétikai világbajnokságra elkészül, a végleges kialakítás a vb után fejeződik be.

Galvani híd – Folyik a pénz, de Csepelről szó sincs

Az új Duna-híd építését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020. február 27-ei ülésén támogatta. A nemzetközi tervpályázat győztese, a holland UNStudio és a brit Buro Happold Engineering tervezői konzorcium 2021-ben elkészítette az engedélyes terveket. Az építési engedélyeztetés 2022 elejére zárulhat le. A kivitelezési tender legkorábban 2023-ban indulhat, ennek lezárulta után a híd megépítése körülbelül 3 évet vesz igénybe.

A hídhoz csatlakozó úthálózatról jelenleg is tartanak az egyeztetések a fővárosi önkormányzattal. A Fehérvári út – Gubacsi út közötti kapcsolódó úthálózathoz a tervek elkészültek, a beruházást viszont a BFK szerint a főváros akadályozza, mert a szükséges kezelői hozzájárulásokat immár fél éve nem adja ki. A másik oldalon (Határ út környezete) a kiterjedt társadalmi egyeztetés és önkormányzati egyeztetések ellenére nem sikerült konszenzust találni a főváros és a beruházói oldal között, így ez a tervezés megindítását is ellehetetlenítette.

Költségek: a nemzetközi tervpályázat összdíjazása 250 ezer euró volt, a nyertes Buro Happold-UN Studio tervezői díja 10,712 millió euró. A további tenderek (tervellenőr, úttervező, villamostervező) nyerteseivel a NIF által megkötött szerződések összértéke: 2,054 milliárd forint.

5-ös metró – Az évtizedes átverés fedőneve: Kálvin tér

A következő hét év legfontosabb közlekedési beruházása az 5-ös metró, mondta Vitézy Dávid, a BFK frissen kinevezett vezetője 2020 elején, hozzátéve, hogy egy ekkora projekt 7-10 év alatt fejeződik be. Másfél év múlva Fürjes Balázs egy videóban be is jelentette a közösségi oldalán, hogy elkezdték az 5-ös metró építését. Valójában néhány próbafúrást végeztek a Kálvin térnél, hogy információkat gyűjtsenek a talajkörnyezetről. Jelenleg még csak a tervezés folyik, a kivitelezés leghamarabb 2023-ban indulhat el.

A beruházás első ütemében a Közvágóhídnál összekötött csepeli és a ráckevei HÉV-et vezetik be közös pályán a Kálvin térig, ahol eléri a többi metrót. A második ütemben a Kálvin tértől folytatódik az alagút a pesti belvárosi alatt, majd Óbudán csatlakozik a H5 vonalba, így létrejön az 5-ös metró.

Pillanatnyi helyzet: a BFK a tervezési tendereket 2020-ban lefolytatta, az engedélyezési tervek 2022 első negyedév végére lesznek készen. Kiviteli tervek 2022 végéig készülnek, az első szakaszokra a kivitelezési tenderek ezt követően indulhatnak meg és 2023-ban már építkezés tervezett. A külső felszíni szakaszokon a kivitelezés 2023-2026 között, a belső és alagúti szakaszokon 2024-2030 között tervezett. A tervezést 14 milliárd forint uniós támogatásból végzik.

Déli körvasút – kivitelezés alatt

A BFK fő feladata megalakulásától kezdve az agglomerációs, elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése. Ennek jegyében 2021-re elkészítették a fejlesztéseket egybefogó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát. A stratégia fő, városon belüli eleme a Déli körvasút kialakítása, ami újabb vágányokkal és új vasúti megállókkal segíti majd a főváros déli részén keresztül a keleti és nyugati agglomerációs települések egymással és a központtal való közlekedési kapcsolatát.

Státusz: 2021 decemberében hatályba lépett az uniós támogatási és a kivitelezési szerződés, az építkezés a szerződés szerint 2023. és 2027. között történik. A BFK közreműködésével a NIF által menedzselt beruházás az elmúlt két évben tervezési szakaszból döntésekkel és finanszírozással bíró kivitelezési szakaszba jutott. Az I. ütem kivitelezési összege 370 milliárd forint (uniós támogatás). A II. ütem (Népliget állomás, Ferencvárosi átemelés) tervezése folyamatban van, a kivitelezési tendereket 2022 elején írják ki.

Közpénzekből felhizlalt magán-propagandagépezet

Dorner Lajos, a VEKE elnöke felrója a BFK-nak, hogy az államigazgatásban idegen testnek számító, egyedi kormánydöntésekkel hatáskörökhöz és külön pénzekhez juttatott céget rövid idő alatt 250 fősre sikerült felhizlalni, ahol csak igazgatóból és főigazgatóból van vagy negyven – külön kabinettel, mintha csak egy minisztérium vagy maga a főpolgármester lenne. A magasra emelt, „teljesítménnyel sokszor nem alátámasztott” fizetésekkel pedig nem csak a fővárosi önkormányzat vagy a BKK szakembergárdáját, de már a NIF Zrt-ét is elszívják a VEKE elnöke szerint.

Dorner véleménye szerint a BFK működési költsége csak tízmilliárdokban mérhető, használható produktum mégsem jött még ki onnan. Amikor egy projekt besülni látszik, azonnal elővesznek egy másikat és annak a kommunikációjával elfedik az előző bukását. Emiatt rengeteg a kiírás, amivel iszonyatosan felverték a tervezési díjakat és leterhelték a tervezői szakmát, a munkák csúsznak, a költségek elszálltak, teszi hozzá.

„A BFK és a Miniszterelnökség segítségével Vitézy Dávid kb. 4000 milliárd forintnyi beruházás tervezését ragadta magához, amikor teljesen nyilvánvaló, hogy ezek megépítésére soha nem lesz pénz”

- mondta Dorner Lajos, hozzátéve, hogy személyes véleménye szerint „a BFK nem más, mint egy közpénzekből felhizlalt magán-propagandagépezet, egy személyi játszótér, amely elsősorban kitalálója személyi kultuszának és politikai karrierépítésének céljait szolgálja és ehhez viszont a közpénz korlátlanul rendelkezésre áll.”

Forrás: Telex.hu