Kíváncsian várom az igazságügyi miniszter nyilatkozatát arról, hogy a választók április 3-án az Országgyűlés de facto feloszlatásáról is határoztak-e.
A nap, pontosabban a 2022. május 24-ét követő éjszaka érdekes kérdése volt, hogy lehet-e veszélyhelyzet idején veszélyhelyzetet kihirdetni. Az Alaptörvény tizedik módosítása, amint az ismert, megteremtette annak a feltételét, hogy a kormány akkor is a rendeleti kormányzást válassza, ha azt nem járvány vagy elemi csapás, hanem a „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” indokolja.
Ne foglalkozzunk most azzal, hogy sérti-e az országban élők alapvető jogait, ha a kormány több mint másfél éve az előzetes parlamenti vita teljes kiiktatásával függesztheti fel törvények alkalmazását. Felejtsük el azt is, hogy
a kancelláriaminiszter április 22-én még kellő önmérséklettel úgy fogalmazott az új jogcímre hivatkozó veszélyhelyzet esetleges elrendelése kapcsán, hogy „(...) azt kívánjuk, hogy ne legyen rá szükség, ne kelljen életbe léptetni”.
A Magyar Közlöny (MK) 2022. évi 85. száma két kormányrendeletet tartalmaz. A 180/2022. (V.24.) Korm. rendeletben Orbán Viktor miniszterelnök május 25. napjával kihirdette „Magyarország egész területére” a veszélyhelyzetet az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel”. A veszélyhelyzet „kihirdetése” a magyar nyelv szabályai szerint azt jelenti, hogy az erre vonatkozó döntést megelőző időszakot akár „veszélyhelyzet kihirdetése előtti időszaknak” is nevezhetjük, vagyis egy olyan naptári periódusnak, amikor még nem alkalmazhatók a veszélyhelyzetben irányadó különleges szabályok. Az MK említett 85. számában olvasható másik, a „járványügyi veszélyhelyzet” megszüntetéséről szóló 181/2022. (V.24.) Korm. rendelet azonban csak egy héttel később, 2022. június 1-jén lép hatályba.
Következésképpen az ötödik Orbán-kormány feje úgy vezette be (hirdette ki) az Alaptörvény 53. cikke szerinti különleges jogrendet, hogy döntése időpontjában és azt követően még hét napig „amúgy is” rendkívüli állapot lesz érvényben. A kormány bizonyára egy hetet sem várhatott a veszélyhelyzet idején történő veszélyhelyzet bevezetésével, mivel az általa tervbe vett intézkedések elrendelésére a „járványhelyzetre” hivatkozással már nem kerülhetett sor. Így viszont Magyarország Európában egyedülálló módon azelőtt vezetett be (hirdetett ki) különleges jogrendet, hogy a 2020 novembere óta fennálló veszélyhelyzetet ténylegesen eltörölte volna.
Kíváncsian várom az igazságügyi miniszter nyilatkozatát arról, hogy a választók április 3-án az Országgyűlés de facto feloszlatásáról is határoztak-e.
