Jövőre 5,2 százalékos inflációt terveznek, holott már pontosan tudják, hogy ennél magasabb lesz a pénzromlás üteme, ahogy marad a forgatókönyv a nyugdíjemelésekről is: a kis toldozgatásoknál beindul a propaganda a megértő és gondoskodó kormányról, vagyis folytatódik a polgárhülyítés. Pedig csak egyszer kellene venni egy mély levegőt, s emelni 18-19 százalékot a nyugdíjakon, ahogy azt az osztrákok tervezik a maguk 8 százalékos inflációjára hivatkozva. Persze ők nem hülyítik a polgáraikat, egyszerűen embernek nézik őket.
Lehet, hogy ilyen szó nincs, de a polgárpukkasztás mintájára nyugodtan lehetne polgárhülyítést is emlegetni. Hogy mi ez, azt naponta látjuk mindannyian, de talán legtöbbször mégis a nyugdíjasok, akik úgy kapnak a 22 százalékos élelmiszer-infláció ellentételezéseként 3,9 százalékos nyugdíjemelést, hogy naponta térdre kell borulniuk a kormány és annak feje előtt.
Mert mi másért szólnának így a címek: fantasztikus hír a nyugdíjasoknak; nagy, nagyon jó; továbbá nagyszerű és hatalmas bejelentés a nyugdíjemelésről, arról, ami egyébként rendkívüli. Annak kell lennie, ha már a
Hír Tv is azt mondja, „hatalmas segítségnek tartják az idősek az évközi nyugdíjemelést”, ami „ráadásul” januárig visszamenőleg érvényes. A bejelentésnek amúgy már hónapok óta nincs hírértéke, hiszen az erről szóló kormányrendelet még áprilisban megjelent, az utóbbi hetekben csak azért kellett naponta meghallgatni, hogy a kivételezett helyzetben lévő nyugdíjasoknak összesen 184 milliárd forint „üti a markát”, mert hol Tállai pénzügyi államtitkár, hol a honvédelmi miniszter felesége, hol pedig Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó tett úgy, mintha új pénzosztás kezdődne.
A fantasztikus kegy, amiben az idősek részesülnek, az átlagos 161 ezer forintos nyugdíjnál havi nagyjából 6 ezer forintos többletet jelent. A fővárosban ennél többet, hiszen ott majdnem 180 ezer forint az átlag, míg Borsodban kevesebbet, mert ott meg csak 146 ezer. (Nem véletlenül követelnek a nyugdíjasok szervezetei egyösszegű vagy még inkább differenciált nyugdíjemeléseket, hiszen az egyforma százalékos emelésekkel a kisnyugdíjasok mindig rosszul járnak.) Mivel pedig a nyugdíj minden januárban az abban az évben tervezett inflációhoz igazodva emelkedik, szó sincs itt semmiféle kegyről, csak egy nagy átverésről.
Mert ha nem nyár elején tákolnák össze a következő évi költségvetést, hanem mondjuk decemberben fogadná el a parlament, akkor a terveknek a mostaninál több közük lenne a valósághoz. Nyugdíjügyre lefordítva, nem az államkasszában, hanem a nyugdíjasok pénztárcájában fialna a többletpénz. Nem kellett volna már tavaly év végén megtoldani a büdzsébe betervezett 3 százalékos emelést még kettővel, hogy legalább a jegybank inflációs várakozásához legyen valami közük a számoknak. Így indult 5 százalékos emeléssel az év. Azóta 8,9 százalékos terv is volt – ennek felel meg a mostani 3,9 százalékos emelés, de a gazdaságfejlesztési miniszter már 10 százalékos átlagos pénzromlásról is beszélt, márpedig akkor novemberben is lesz kiegészítés. Aztán kezdődik minden elölről.
Jövőre 5,2 százalékos inflációt terveznek, holott már pontosan tudják, hogy ennél magasabb lesz a pénzromlás üteme, ahogy marad a forgatókönyv a nyugdíjemelésekről is: a kis toldozgatásoknál beindul a propaganda a megértő és gondoskodó kormányról, vagyis folytatódik a polgárhülyítés. Pedig csak egyszer kellene venni egy mély levegőt, s emelni 18-19 százalékot a nyugdíjakon, ahogy azt az osztrákok tervezik a maguk 8 százalékos inflációjára hivatkozva. Persze ők nem hülyítik a polgáraikat, egyszerűen embernek nézik őket.
Forrás: GULYÁS ERIKA (Népszava)
