Több sebből vérzik a park névadása....A szeptember 29-én tartott csepeli képviselő-testületi ülésen született döntés a sétányok által övezett, a volt Görgei iskola helyén lévő park elnevezéséről. Borbély Lénárd polgármester javaslatára, az ellenzék véleménye és ellenszavazata ellenére, a helyi lakosság véleményének kikérése, csatolása nélkül a testület úgy döntött, hogy Wittner Máriáról, Csepel Díszpolgáráról nevezi el a parkot.
A határozati javaslatban felkérték a polgármestert, hogy „kezdeményezze a közterület elnevezését a Fővárosi Önkormányzatnál azzal, hogy a jelen határozatban kezdeményezett elnevezési javaslatot is tartalmazó közterület tekintetében tekintse a határozatot egyben Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a Képviselő-testület véleményének.” https://csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Testuleti_anyagok/2022/09.29/114_sz_et_Wittner_Maria_park.pdf
Az elnevezés véglegesítéséhez tehát a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlési döntésére volt szükség. A közgyűlés azóta azonban nem ülésezett, így az elnevezés fővárosi jóváhagyása nem történt meg. Továbbá:
A Csepeli Hírmondó szerdán megjelent idei 20. számának 24. oldalán megjelent egy meghívó „Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek és áldozatainak tiszteletére rendezett koszorúzásra és megemlékezésre” címmel, amelyben szerepel, hogy 15 órától kezdődik a Wittner Mária park felavatása és felszentelése.
Ezek szerint fővárosi testületi jóváhagyás nélkül is megtörténik a park felavatása és felszentelése. Ami azért is érdekes, mert Borbély is tagja a Fővárosi Közgyűlésnek és valószínűleg már megszavazott hasonló elterjesztést. Például a Fővárosi Közgyűlés augusztusban foglalkozott egy józsefvárosi közterület kerületi javaslatának/véleményének jóváhagyásával. Az akkori előterjesztésben olvasható:
„A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 23. § (4) bekezdés 6. pontja értelmében a Fővárosi Önkormányzat feladata különösen az érintett kerületek véleményének kikérésével közutak, közparkok, közterek elnevezése, az ilyen döntések meghozatala pedig az Mötv. 42. § 8. pontja, valamint a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló 94/2012. (XII. 27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 6. § (5) bekezdés b) pontja értelmében a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A Rendelet 2. § (3) bekezdése szerint az újonnan kialakított közterület nevét a lejegyzést követően egy éven belül meg kell állapítani. Kerületi önkormányzatok döntései alapján szükségessé vált egyes névtelen fővárosi közterületek elnevezése. A Rendelet 9—10. §-ai rendelkeznek a személyről való közterület elnevezés szabályairól, amelyek értelmében személyről közterületet elnevezni halála után legalább 5 évvel lehet (ez alól kivétel az az eset, ha az elhunyt a főváros díszpolgára volt)…”
file:///C:/Users/Misike/Downloads/El%C5%91terjeszt%C3%A9s_FPH146_20-8_2022%20(2).pdf
Tehát nem csak a közgyűlési döntés hiányzik, de nem telt el Wittner Mária halála óta öt esztendő, illetve a kivételes döntés feltétele sincs meg: Wittner Mária ugyanis nem rendelkezett a Főváros Díszpolgára címmel. Miért nem várták meg a park felavatásával a Fővárosi Közgyűlés döntését? Miért volt ilyen sürgős a gyors döntést? A döntés előtt kikérték-e a Fővárosi Kormányhivatal Jogi és Koordinációs Főosztály véleményét, ha nem miért nem? Ki vállalja a felelősséget az elhamarkodott döntésért?
Végül, de nem utolsó sorban: a kerületvezetők a sétányok által körül vett park elnevezésénél nem kérték ki és ezért nem is vették figyelembe a sétányi lakásokban élő csepeliek véleményét.
vox
