Csepelen itt és így dőlnek el a lényeges dolgok. Bercsik Károly fideszes önkormányzati frakcióvezető és Németh Szilárd találkozója a birkózó akadémián - Borbély Lénárd nélkül. A polgármester nem akart társadalmi megegyezést a csepeliekkel, de még arra sem figyelt, hogy a rezsibiztossal évek óta folytatott politikai, hatalmi csatája megosztotta a testületben működő Fidesz-frakciót, ami most több fontos kerületi ügyben leszavazta őt.
A november 24-i csúfos kudarc (nem fogadták el a polgármester 3 fontos előterjesztését) kiküszöbölése érdekében 30-ára rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze Borbély Lénárd polgármester. Az ülésen két, korábban leszavazott előterjesztés megtárgyalását és elfogadását kérte a testülettől, a harmadik leszavazott javaslatát, az idei költségvetési rendeletmódosítás ismételt megtárgyalását már nem tűzte napirendre. Lehet, hogy belátta, nincs értelme, meg egyébként is a módosítás nélkül is dönthet, bizonyos határok között, a költségvetési keretek közötti átcsoportosításokról.
Két másik előterjesztése viszont fontos volt a polgármester számára:
január 1-től 11,2 százalékkal emelni akarta a vállalkozókat sújtó adókat (építmény- és telekadó), illetve rendezni akarta a veszteséges Csepeli Városgazda Zrt szeptemberben jóváhagyott kettéválasztásához szükséges további feltételeket, hogy a két cég működése elkezdődhessen. Ismét kudarcot vallott, másodszor sem fogadták el javaslatait. Nagy pofon, hiszen elsősorban sajátjaitól kapta. Több ellenzéki képviselő a saját közösségi oldalán már korrekten elemezte az ülésen történteket, az elutasítások okait, de foglalkozott a témával a csepeli vagyok című közösségi csoport és blogunk fb oldala is, amelyen a testületi ülésről készült felvétel is megtekinthető. Ezért már csak néhány megjegyzésünk van a történtekhez.
A polgármester 2014-es győzelme után, saját maga népszerűsítése érdekében váltott, amelynek legfontosabb jelei:
> Csepeli Hírmondó teljes maga alá gyűrése; fb, twitter, egyéb internetes oldalak működtetése; hajókirándulások, szabadidős programok szervezése; szakmailag értelmezhetetlen, felesleges „közvéleménykutatások” lebonyolítása stb.
> Szavazatokat hozó, viszont komoly egyszeri és folyamatos kiadásokat okozó beruházások, felújítások (Csepeli Strand fejlesztése, Ifjúsági Tábor felújítása, parkok, játszóterek kialakítása, labdarúgó pályák, jégpálya építése stb) megvalósítása.
> A lakosság számára kezelhetőbb, vagy politikailag közelálló csoportjainak és néhány civil szervezet, intézmény megnyerése érdekében egyes, nem önkormányzati, de népszerűséget is hozó feladatok önkéntes átvállalása, jelentős anyagi támogatása. Csak alátámasztásként jegyezzük meg, hogy az utóbbi öt év alatt 28,5 százalékkal növelte az államháztartáson kívüli kiadási költségeket, amelyek nagysága idén várhatóan meghaladja a 2,7 milliárd forintot.
Mindehhez a legnagyobb anyagi forrást a komoly nagyságú állami támogatás biztosította, a saját bevételek pedig elmaradtak, sőt az állami elvonások miatt jelentősen csökkentek. A népszerű beruházások, komoly veszteségeket okozva, növelték/növelik a működtetésükre fordítandó kiadásokat. Jövőre pedig, az energiaválság kezelése miatt, várhatóan még rosszabb lesz a kerület pénzügyi helyzete.
A takarékossági folyamat kényszerű elindítása mellett, váltani kellett volna politizálási módszereiben is, de úgy tűnik Borbély, egyrészt nem ismerte fel ennek szükségszerűségét, másrészt, eszébe sem jutott, hogy a megoldáshoz a lehető legszélesebb társadalmi, politikai és gazdasági együttműködésre, a képviselő-testület egészének támogatására van szükség. Arra sem figyelt, hogy a Németh Szilárddal évek óta folytatott politikai, hatalmi csatája megosztotta a testületben működő Fidesz-frakciót, ami egyelőre csak a legfontosabb kérdésekben, leszavazásához vezetett.
Ezek komoly stratégiai, szakmai, politikai hibák voltak, azokat erősítették, akik mindig is kételkedtek a polgármester kerületvezetői képességeiben. A leszavazásoknak azonban komoly gazdasági következményei is lehetnek. A harc nem dőlt el. Kíváncsian várjuk a folytatást, remélve, hogy a felek előbb-utóbb Csepelért, a csepeliek érdekiért is hasonló vehemenciával fognak, esetleg közösen, eredményesebben harcolni.
Végül egy megjegyzés: a képviselő-testület ‑ akár akarja a polgármester, akár nem ‑ politikai testület, ebből adódóan döntései a testületet alkotó politikusok döntései. Éppen ezért nem tartjuk szerencsésnek és etikusnak a polgármesteri hivatal köztisztviselőit, alkalmazottait bevonni egy politikai döntéshozatalba, ráadásul állásfoglalásra kényszeríteni őket, adott esetben éppen a hatalmon lévők közötti elvtelen politikai vitában.
H.-R.
