Lehidaltunk, amikor szembesültünk egy pontosan 55 éve megjelent, 1968-as januári újságcikkel. A Tükörbe néztünk. Elmondjuk, hogy mit láttunk
Fantasztikus nevekkel és ragyogó elképzelésekkel találkoztunk a Tükör című hetilap 1968. januári számát olvasva. Az újság a címben tette fel a kérdést: Hova kerülnek az újabb pesti Duna-hidak? A mellékelt térkép kiemelte a Csepelt és Albertfalvát átívelő szakaszt. Az elképzelés annyira logikus, kézenfekvő volt, hogy a mai napig sem lett belőle valóság…
Ötvenöt éve, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének első heteiben azonban még más volt a perspektíva. A Tükör ezt írta:
„…A növekvő nemzetközi és hazai autóforgalom megkívánja, hogy az átmenő teher- és személygépkocsikat elirányítsák a főváros belterületéről. Ezért Budapest déli részén szükség van egy új, az eddigieknél szélesebb, hat vagy nyolc nyomsávos Duna-hídra. A főváros távlati közlekedésfejlesztési terveiben két új híd is szerepel. Az egyik helyét Csepel és Albertfalva között, a másikét a Déli Összekötő vasúti híd mellett jelölték ki. Az UVATERV-nél már készülnek a tanulmánytervek a két hídról. A Déli Összekötő vasúti híd mellé egy hat, esetleg nyolc nyomsávos, modern kábelhidat terveznek, középen egy pillérrel és kábelfeszítő oszloppal.
Csepel és Albertfalva között, szemben az albertfalvai felüljáróval, négy nyomsávos, felsőpályás híd épül majd, két pillérrel, középen 180 méteres nyílással, a Petőfi-hídhoz hasonló kivitelben.
Mindkét híd tanulmánytervét az Erzsébet-híd tervezőjének irányításával készítik.
— Mikor kezdik meg a kiviteli tervek készítését? — kérdeztük Sávoly Páltól, az UVATERV Kossuth-díjas főmérnökétől.
— Csak akkor, ha a
tanulmánytervek már elkészültek és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a Fővárosi Tanáccsal egyetértésben döntést hoz ebben az ügyben…. A két új híd külön-külön is többe kerül az Erzsébet-hídnál, egyrészt azért, mert szélesebb Duna-szakaszt kell áthidalniuk, másrészt, mert új pilléralapozásokat kell készíteni a mélyvízben. Az Erzsébet-híd is helyreállítás jellegű, mint az összes pesti Duna-híd, építésük a háború óta, és aránylag olcsó volt, mert a meglevő, régi pilléralapokra épült.
Budapesten tehát két új híd épül a belátható jövőben. De hogy közülük melyik a fontosabb, tehát a kilencedik pesti Duna-híd, az még nem dőlt el. Mi az illetékesek és az érdekelt felek véleménye erről?
Csepel, XXI. kerületi Tanács:
— Dél-Budapest lakossága megközelítőleg félmillió, naponta több mint százezer ember utazik haza tíz kilométeres kerülővel, a Petőfi-hídon keresztül. A Csepel— Albertfalva közötti Duna-szakaszon két kompjárat végzi a munkások egy részének átszállítását, de a téli hónapokban, a jégzajlás miatt, ez az átkelési lehetőség szünetel. Véleményünk szerint ennek a hídnak a megépítése fontosabb — jelentette ki Maskó Sándor, a XXI. kerületi Tanács építési osztályának vezetője. Az új csepeli városközpontot már az új híd terveinek megfelelően alakítják ki. Az új hídhoz vezető majdani út építéséhez ötven méter szélességben tartanak fönn építési területet.
Albertfalva, XXII. kerületi Tanács:
— Nálunk a tanácstagi beszámolókon minden alkalommal szóba kerül ez a probléma. Türelmesek vagyunk, várunk, egyszer majd csak megépül. Terveink készítésénél mindig szerepel az új híd. Szeretnénk, ha megépülne. Például az albertfalvai felüljárót is úgy építtettük, hogy befuthasson oda az új híd pályája és a szintek is azonosak legyenek —hangoztatta Simó Kálmán, az építési osztály vezetője.
Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium:
Az Útügyi Főosztályon úgy tervezik: Budán az E5-ös és az M7-es út felől, — a vasúti töltés mentén, Pesten a Könyves Kálmán körút folytatásában, a vágóhíd fölött fut fel a tervezett autópálya-gyűrű a valamikor megépülő Déli Kábelhídra. Ezért véleményük szerint ennek a hídnak a megépítése fontosabb…..
Fővárosi Tanács.
Végül, a legilletékesebb helyen dr. Bartos Istvántól, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesétől megtudtuk:
A főváros és az ország érdeke szempontjából a Déli Kábelhíd építése fontosabb, amelynek célja, az autópálya-gyűrűn keresztül Budapest nemzetközi és hazai átmenő személy- és teherforgalomtól való mentesítése. Mivel ez a terv óriási beruházást és kivitelezési kapacitást igényel, csak a távolabbi jövőben, talán húsz év múlva valósul meg.
Forrás: TŐKE PÉTER (Tükör, 1968. január)
Utóirat: Csepelnek pedig maradt, amit 55 éve az albertfalvai osztályvezető mondott a reménybeli hídról:
„Türelmesek vagyunk, várunk, egyszer majd csak megépül.”
Öt és félévtized múltán csupán annyit tehetünk hozzá: Csak ne legyen a türelem fogyóeszköz…
anzágo
- január
