Reméljük, hogy a képviselő-testület tagjai, politikai hovatartozás nélkül kikérik maguknak a polgármester állítását, miszerint „nem feltétlenül a kerület érdekeit” veszik figyelembe a döntéseknél

Csepel fejlődik címmel majdnem háromoldalas sikersztori jelent meg a polgármester fb oldalán, a csepel.hu-n és a Csepeli Hírmondóban is.  Borbély Lénárd most nem a monológot és a „királyi többest” választotta mondandója megfogalmazására – helyette álinterjút készített vele TK, a polgármester közvetlen munkatársa, belső, legtitkosabb legfontosabb mondanivalóinak formába öntésre, stilizálásra is felhatalmazott újságírója.

TK-nak könnyű dolga volt, hiszen a polgármester szövegében nincs új a nap alatt. Elővette főnöke korábbi szövegeit (az áprilisi félidős, majd az októberi 3 éves értékelőn elmondottak, a saját fb oldalán rögzített havi összegzőket), megszerkesztette, miközben igyekeznie kellett, hogy friss interjúnak tűnjék az egész. Nem sikerült. Ami viszont igen: a cikkíró teljesítette Borbély Lénárd elvárását, egyértelművé tette, hogy a

polgármester vezetése alatt minden nagyon szép, minden nagyon jó, és mindenki nagyon elégedett mindennel. Leginkább persze a polgármester. 

Ha így van, akkor kit érdekelnek a csepeliek mindennapi megélhetési gondjai, amelyeket a rezsiharc felszámolása és az infláció rekordokat döntő szárnyalása csak tovább növelt, a civilek, az ellenzék véleménye vagy éppen a csepeli vállalkozások helyzetének alakulása, a gazdasági válságban. Senkit!? Borbélyt és csapatát, TK-t, valamint a Csepeli Hírmondó szerkesztőségét biztosan nem. Pedig ez, ennek bemutatása, a miértek feltárása, a valósághű tájékoztatás lenne a CSH egyik legfontosabb feladata.

A kimerítő cikk néhány mondata azonban „megérdemli” a konkrétabb reagálást:

* Csepel hihetetlen mértékű összefogással vette ki részét az ukrán menekültek megsegítésében.” – mondta a polgármester. Kiemelve a helyi civil szervezetek, a lakosság által nyújtott segítséget, megállapítható, hogy volt sok városi, kerületi és falusi önkormányzat, amelyek a kerületinél több, szerte ágazóbb segítséget nyújtottak az ukrán menekülteknek.

* „…nagy horderejű önkormányzati fejlesztések valósultak meg.” Azért, mert a polgármester „nagy horderejű” -nek tartja az idei fejlesztéseket, nem hisszük, hogy azok jelentős hatással voltak Csepel fejlődésére, az itt élő emberek élet-és munkakörülményeinek fejlődésére, a szociális ellentmondások felszámolására. Lásd blogunk írását: „Mi esett áldozatul Csepelen a fideszes politikának?” https://csepeliek.blog.hu/2023/01/10/mi_esett_aldozatul_csepelen_a_fideszes_politikanak 

* „…Az iskolák teljes mértékben önkormányzati forrásból…valósultak meg.” Óvatosabban fogalmaznánk az önkormányzati források ügyében. Pl.: a tavalyi költségvetési tervben a költségvetési bevételek tervezett összege 18,3 milliárd forint volt, ennek ~ 37 %-a állami támogatás, ~ 53 % pedig a kerületi vállalkozók befizetett adóiból (ingatlan-, építmény- és telekadóiból) jön össze. A másik oldalon: az önkormányzat működtetése ugyanakkor a tervezett költségvetési kiadások ~ 60 százalékát emészti fel. Vagy nézzük a Táncsics Mihály utca felújításának ügyét: június 14-én még azt nyilatkozta a polgármester, hogy „a Táncsics Mihály utcát a Főváros helyett az önkormányzat újítja fel.” (csepel.hu) Pár nappal később helyreigazításra kényszerült: „A kormány támogatásából újítják fel a Táncsics Mihály utcát”, s most már ezt ismételte meg a cikkben. https://www.csepel.hu/hireink/fejlesztesek/item/13455-a-kormany-tamogatasabol-ujitjak-fel-a-tancsics-mihaly-utcat 

* „…közösségi tervezés” -ről beszél Borbély Lénárd több építkezés, leginkább a Csepeli Napközis Tábor felújításának kapcsán. Az akkori „közvéleménykutatás” szakmailag teljesen értékelhetetlen közvéleményfelmérés volt. Az is egyértelmű, egy értelmes választást sugalló álkérdések a polgármester politikai megerősítését szolgálták. 

* Sorra nyeri Csepel a különféle díjakat: („Összefogás a jövő generációkért”, „Családbarát Önkormányzat”, Településfejlesztési különdíj, stb.) Hogy mennyire tükrözik ezek a díjak a helyi lakosság véleményét, milyen szakmai és politikai szándékok vezérlik az odaítélőket, erről azonban nemigen kapunk valós képet. Miért nem? 

* „Lecsapott a válság” A válságnak már 2021 végén voltak jelei, amelyeket sem a kormány, sem a kerületi önkormányzat nem vett figyelembe. Csepelen tavaly is olyan beruházások, átalakítások valósultak meg, amelyek halaszthatók lettek volna vagy el is maradhattak volna. (Lásd a sportcélú fejlesztéseket.) Ezek egy részét novemberben már a helyi fideszes frakció is szóvá tette. Arról nem is beszélve, hogy a vesztesége ellentételezésére elnyert 762 milliós rezsitámogatás után is van kb 700 milliós lyuk a költségvetésben, amire még mindig nincs költségvetési terve a polgármesternek. 

„Százmilliók Csepelnek a sikeres egyeztetés után” – olvasható a cikk második oldalán bekeretezett írásban. Ezek a százmilliók az önkormányzatoktól korábban elvont milliárdok egy részének politikai alapú visszaosztásából jöttek össze, és sok millió lakost hagynak ki a megélhetési feszültségek enyhítéséből.  

* „Nincs könnyű dolga a polgármesternek, aki szerint a képviselők nagy része nem feltétlenül nem feltétlenül a kerület érdekeit tartja szem előtt…”. Egyrészt nagyon sajnáljuk a szegény, gyenge polgármestert. Borzalmas szegény és gyenge lehet az a polgármester, akiben nincs annyi együttműködési készség és erő, hogy lealább válságos időszakban együtt működjön a képviselő-testülettel, például saját frakciójával. Másrészt, reméljük, hogy a képviselő-testület tagjai, politikai hovatartozás nélkül kikérik maguknak a polgármester állítását, miszerint „nem feltétlenül a kerület érdekeit” veszik figyelembe a döntéseknél. Harmadszor pedig a polgármester példáinak hátterét – amelyekről mélyen hallgat Borbély úr –, illetve a polgármester testületi ülésről készült, közösségi oldalán közzétett videofelvételét ismerve, véleményünk szerint a képviselőknek, s nem a polgármesternek volt igaza.

E.-S.