A gyanúsítás szerinti megvesztegetett Völner államtitkár és a vesztegető fővégrehajtó Schandl ügyészi vizsgálata után az egyik kérdés: vajon ki lehet a lehallgatásokban szereplő „Tóni, Barbara és Ádám”, véletlen-e a névazonosság Rogánékkal
Na, miről nem szólt egy kukkot sem a miniszterelnök? Legújabb rádióinterjújában sem, amikor már zengett az ég. Kitalálják: természetesen arról, amiről mindenki beszél. A volt igazságügyi államtitkár ügyéről, felesége porschesirató átkozódásáról, a titokzatosan kiszivárgott hangfelvételekről. Ehelyett megtudtuk, hogy „a kormány beadta a vakcinát az infláció ellen”. A szurit már tényleg éreztük, de a hatást nemigen.
Persze lehet, hogy a miniszterelnök szívesen tájékoztatott volna a Völner ügyről, de az állami rádió műsorvezetője beléfojtotta a szót. Rabiátus természet, péntekenként vérzik is a szívem a szegény kormányfőért, úgy megizzasztja. A műsorvezető követte a kincstári rádió és tévé reguláját: a Völner-ügyről hónapok óta kussolnak. Hátha akkor elmúlik magától.
Hogy a botrány
nem jó a kormánynak, az nyilvánvaló. Ezért is kérdés: kinek volt érdeke a kiszivárgott felvételekkel habosítani a fekáliát? Még akkor sem jó, ha a bajból is lefölözhető egy kis hasznocska: Töröcskei mellett a volt államtitkárral is lehet demonstrálni az Unió számára, milyen pártatlan nálunk az igazságszolgáltatás. Vigyáznak is rá, hogy ez a felettébb pártatlan igazságszolgáltatás a feljebb vezető szálakat ne vizsgálja, azokat olyan gyorsan elvágták, mint a huzat.
Hogy ki a lehallgatásokban szereplő „Tóni, Barbara és Ádám”, véletlen-e a névazonosság Rogánékkal, miért emlegetnek mindenféle „35 éves” elintézendőket (35 év a Rogán fennhatósága alá tartozó koncessziók leghosszabb időtartama), azt nem tudtuk meg. Rogánnak még a vizsgastiklibe keveredő kabinetfőnöke sem szerepel a vádiratban. Varga Judit is elkerülte a tanúként való meghallgatást, (ami távolról sem jelentene gyanúsítást), hiába emlegetik a lehallgatásokban némi iróniával a „jó miniszter asszonyt”. Érthető: nem akarják a drága idejét rabolni, amikor épp az ellennel küzd Brüsszelben a hazáért. Meg az egyetemi kuratóriumban, élethosszig. Meg a Pegasus-botrány sáncain. Szóval sok fontos dolga van, és kész. A magas körökbe mutató, zsarolásra alkalmas szexfelvételek készséges hatósági megsemmisítéséről, -bocsánat: „fizikai alaktalanításáról”- már nem is szólnék.
Ezek nélkül is sokat tudunk már a végrehajtói kinevezésekért kapott kenőpénzről. Olyan sok részletet, hogy ez el is fedi a lényeget. Azt, hogy ez nem „csak” korrupciós ügy. Benne van a rendszer alapképlete, működésének társadalmi logikája. Aki végrehajtás alá kerül, az a legkilátástalanabb helyzetűek közé tartozik. Ezektől szedték be azt a „felárat”, rajtuk hozták be azt a pluszköltséget a pályázatot nyert végrehajtók, amellyel feljebbvalóiknak törlesztették a kinevezésük árát. A pénz a lakásukat, házukat elvesztő, életük romjai alá szorult szerencsétlenektől szokatlanul egyenes úton került a NER-elit zsebébe. Lett belőle Porsche az államtitkárnak, vagy 120 milliós nyaraló a kamaraelnöknek, amit ő csak „kuckóprojektként” emleget. A bajban lévők lakásából a kivételezettek nyaralója. Télikerttel. Kell ennél didaktikusabb, szemléletesebb, szinte szájbarágós bemutató?
Éppen ezért furcsa, hogy egyszer csak kikerülnek a felvételek a lehallgatásokról. Nem úgy tűnik, hogy ez érdekében állt Völnernek, Schadlnak, a védelmüket ellátóknak. Vannak persze kisebb halak, egyéb gyanúsítottak az ügyben, de nem életszerű, hogy ők ilyen merész játékba kezdenének. A kormánynak pedig végképp nem áll érdekében – már ha a kormányt egységes egésznek tekintjük.
Csakhogy nem az. Egyre világosabb, hogy a válság növekedtével személyes konfliktusok hálózzák be. Matolcsy és Nagy Márton, Matolcsy és Varga, a titkosszolgálatok felügyelete miatti huzakodásban Rogán és Pintér között, a visszatérő Lázár körül - ez csak a felszín. amit mi is látunk, de ki tudja, mennyi van még. Akár Orbán új üdvöskéje, Varga Judit körül is, akit a legkönnyebben elérhet a botrány, akkor is, ha a konkrét pénzmozgáshoz nincs köze. Lehet, hogy a híres fideszes egység repedezésének tünete a kiszivárogtatás?
Van másik feltételezés is. Lehet, hogy a telefonfelvételeken Völner nem fecseg, hanem tudatosan fenyegeti feljebbvalóit? Kizárt, hogy nem tudta: gyanúsítottként legálisan lehallgathatják. Mégis azt mondja T. hitvesének: fontolgatja, hogy „pofázni kezd”. „Tudok olyat mondani, hogy egy-két embernek meginogjon a széke”. Schadl -talán túlozva- de már 60-70 képviselő feldobásáról beszél. Előfordulhat, hogy fenyegetésüket az ő köreik hangosítják fel a kiszivárogtatással?
Büdös az egész. A maffiauralomnál csak egy rondább van: a belső leszámolásoktól hangos, egymásra is lövöldöző maffia hatalma. Már nemcsak bűzben élünk, hanem golyók is süvítenek a fejünk fölött.
Itt lakunk. Ez volna a hazánk.
Forrás: LENDVAI iLDIKÓ (Népszava)