Szuvenír a kormányvezetőknek kedves női civilszervezetek elégedett vezetőitől. Van, aki megkapja, van, aki hiába pályázik rá. Közpénzből kormánykritikus szervezet vagy kritikusan megszólaló szervezet nem részesülhet.

Az elmúlt 13 év kormányzását figyelembe véve talán meghökkentőnek tűnhet, hogy a magyar kormány a civil szervezetek tiszteletben tartásáról szóló állásfoglalást írt alá Brüsszelben. Mi történt? Megváltozott valami? Sajnos nem, Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke adta meg a hátterét a történéseknek.

A dokumentum, amelyet az Európai Unió igazságügyi miniszterei - köztük Varga Judit - írtak alá, az alapvető jogok védelmében igyekszik előmozdítani a civilek beleszólási lehetőségét a jogalkotási folyamatokba, vállalja, hogy az állam visszafogja magát, hogy nem avatkozik a civilek feladataiba: fontosnak tartja a civil társadalmat és kifejezetten azokat a szervezeteket, amelyek a demokrácia védelmében szólalnak fel. Amíg azonban az Orbán-kormány ezt Brüsszelben a jelek szerint támogatja, Budapesten másképpen áll a kérdéshez.

Pardavi Márta hozzátette, hogy

egy olyan közös állásfoglalásáról van szó, amit ezúttal nem előzött meg semmilyen vita, vagy "harc", hanem a magyar miniszter a többikekkel együtt aláírta. "Ez egy világos szöveg. Aki elolvassa, az azt látja, hogy a magyar kormány szerint is vannak olyan civil szervezetek, amelyek az államhatalmat korlátozni és ellenőrizni szeretnék", és vannak olyan állampolgárok, akik ezeken a szervezeteken keresztül akarnak részt venni a közügyek megvitatásában. A miniszter pedig aláírta azokat a vállalásokat, hogy ezeket az embereket és szervezeteket, amelyek esetleg a kormányzattal kritikusak, nem fogja zaklatni, korlátozni, mondta.

"Ennek kifejezetten örülhetnénk, de, amikor erre reagál a kormány, akkor sajnos visszavált a hazai, szokásos módon arra, hogy megbélyegzi ezeket a szervezeteket. Holott ennek ellenkezőjét vállalták Brüsszelben - hívta fel a figyelmet a jogvédő egy nem elhanyagolható szempontra.

Pardavi fontosnak nevezte, hogy a közös állásfoglalás arról is szól, hogy a civileket vonják be, és azok vegyenek részt a jogszabályok véleményezésében: "erre az utóbbi években nem volt mód, de az uniós pénzek folyósítása érdekében ezt is vállalta a kormány: "ezzel kapcsolatban itthon is várnánk érzékelhető javulást" - tette hozzá.

Hogy mely jogszabályokról van szó, arról Pardavi azt mondta, minden nap készülnek jogszabályok, és ezek mindenkit érintenek, ezért lenne fontos, hogy mindenki hallathassa a hangját, és nem csak akkor, amikor az uniós forrásokhoz való hozzáférésről van szó. Ezzel kapcsolatban Pardavi felevenített egy közelmúltbeli megbeszélést, amit az Igazságügyi minisztériumban tartottak a bíróságokat érintő jogszabálytervezetek előkészítése során: Pardavi ezt előremutatónak nevezte, és azt mondta, jó gyakorlat lehetne, de összességében úgy néz ki: hiába vállalja a kormány, hogy a civileket bevonják, és adnak nekik időt, teret, "ennek a gyakorlatát nem lehet látni".

Hangsúlyozta, nemcsak az uniós pénzekhez hozzájutás érdekében kellene a magyar állampolgárokat és a civileket bevonni, hanem általában ez lenne a helyes, demokratikus gyakorlat. Ehhez képest "ezzel ellentétes tendenciákat látni", és Pardavi szerint ma bármely kritikus szervezet számíthat arra, hogy megtorlás éri: vagy a jogszabályozással, ahogy az orvosi kamarával történt, amelynek elvették a jogait, vagy a jogaikat csorbítják, ahogy a tanárokkal tették a sztrájkjog elvételével.

Pardavi arról is beszélt, hogy az indokolatlan jogkorlátozások ellen bírósági utat kell biztosítani, és a bírósági útnak hatékonynak kell lenni. "Az ember ne legyen kiszolgáltatott a hatalommal szemben". Ezt várja el az Európai Bizottság is a kormánytól az uniós forrásokért cserébe: az állami erőfölényt szeretné visszaterelni a demokratikus mederbe.

A magyar állam is osztogat "civileknek" pénzt, de Pardavi a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatban azt mondta, hogy a magyar kormány által is aláírt állásfoglalásnak az is a lényege, hogy a civil szervezeteknek megkülönböztetés-mentesen biztosítsák a közpénzekhez való hozzáférést, illetve, hogy általában támogassák a civil szervezetek virágzó működését. Ehhez képest a demokratikus részvételt megerősítő finanszírozás nincs jelen, közpénzből kormánykritikus szervezet vagy kritikusan megszólaló szervezet nem részesülhet.

Pardavi szerint a magyar kormánynak ma azok a civil szervezetek a jó szervezetek, amik ugyan a megpróbálják befoltozni a jelentős hiányosságokat, amit a társadalom érzékel, de hangos kritikát nem fogalmaznak meg. A Magyar Állam csendes, kiszolgáló civil szervezeteket akar a támogatni, de az államhatalmat ellenőrző civil szervezeteket erősíteni kell. 

Forrás: Klubrádió