Három, szigetcsúcsi területen lévő telek megvásárlásáról még 2018-ban döntött a képviselő-testület. A vétel pontos időpontja és ára azóta sem lett nyilvánosságra hozva. Mi az oka a tájékoztatás elmaradásának? Mennyiért vette meg az önkormányzat az érintett ingatlanokat? Mennyiért és miért adta el ugyanezeket az ingatlanokat három évvel később a polgármester a képviselő-testület megkérdezése nélkül?

Másfél éve, 2021. októberében eladott a polgármester – a képviselő-testület véleményének kikérése nélkül –, hét csepeli ingatlant, köztük azt a három szigetcsúcsi telket, amelyet még 2018-ban vett meg az önkormányzat. Kinek érte meg az üzlet: az önkormányzatnak vagy a vevőnek, az önkormányzat által évek óta favorizált, megrendelésekkel kitömött Gerulus Kft-nek? A kérdés azóta foglalkoztat, amióta olvastam a legfőbb ügyész parlamentben elhangzott mondatait, miszerint

„már nem nyomoznak tovább a szigetcsúcsi ingatlanok” eladása ügyében. https://24.hu/kozelet/2023/02/20/csepel-ingatlan-szigetcsucs-polt-peter/

Az ügy egyik hátteréről a csepeliek.blog.hu olvasói már a január 13-án kelt írásban olvashattak. A cikk szerint az önkormányzat vezetése 2021-ben 130 millióért adta el a volt Pedagógus Szállót a Gerulus Kft-nek. Azonban ugyanabban az évben a céggel kötöttek szerződést hét önkormányzati ingatlan ügyében is, „vételi és visszavásárlási jog alapítására”, összesen 2,132 mdFt nagyságrendben. Ennek hatására feljelentés is született, amelyre Polt Péter a parlamentben válaszolt az őt kérdező képviselőnek. 

A csepeliek.blog.hu február 26-án reagált a legfőbb ügyész által elmondottakra:

https://csepeliek.blog.hu/2023/02/26/egy_het_csepelen_250_millioba_kerul_a_fidesz_belso_bekeje_kozpenzbol_fizetik_johet_a_begurulas_a_bed#more18058136 

Azóta másfél hónap telt el, az önkormányzat nem válaszolt a cikkekre Egy kicsit utánanézve a „szigetcsúcsi ingatlanok eladása” c. ügyletnek van néhány megjegyzésem, illetve kérdésem az önkormányzati vezetés felé:

1) A hét ingatlan közül három szigetcsúcsi területen lévő telek megvásárlásáról a 237/2018.(VI.28.) számú határozatával még 2018-ban döntött a képviselő-testület. A vétel pontos időpontja és ára ismeretlen. Mi az oka az ezzel kapcsolatos tájékoztatás elmaradásának? Mennyiért vették meg az érintett ingatlanokat? 

2) A megvásárolt ingatlanok értékesítési pályázati kiírására három évvel később már nem a vagyon kezelője, a Csepeli Városgazda Zrt. vezetője, hanem Kálcsics Ferenc, a Csepeli Városfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője tett írásos javaslatot tavaly, június elején. Kálcsics úr fejlesztési források megteremtésével indokolta javaslatát. A költségvetés akkori számai ezt nem feltétlenül támasztják alá, a meglévő banki betétek és az előző évi maradvány nagysága miatt volt bőven saját forrás a fejlesztésre. 

3) Borbély Lénárd elfogadta a határozati javaslatot. A 124/2021.(VI.04.) számú határozatában, testületi vélemény nélkül, felhatalmazta a céget a pályázati eljárás lefolytatására, illetve saját magát a szerződés és valamennyi okirat aláírására. A katasztrófavédelmi törvény alapján, veszélyhelyzetben, mivel akkor nem ülésezett a képviselő-testület, határozata jogszerű volt, bár választhatta volna a rendkívüli képviselő-testület ülés összehívását is. Nem választotta. Miért nem?

4) Az ügyvezető javaslatának mellékletében szerepelt a pályázati kiírás tervezete is, amelyből kiderült, hogy az ingatlanok árát „az önkormányzat által készített érékbecslések” alapján határozták meg. Miért nem volt független értékbecslés? 

5) A nyertes céggel a szerződés aláírására 2021. október 22-én került sor, úgy, hogy a vevő, a Gerulus Kft. 2023. június 30-ig kapott vételi (opciós) jogot a szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésére. Kíváncsian várjuk a határidő lejártát, fizet-e a Gerulus Kft. Mi indokolta az önkormányzat részéről az opciós szerződés aláírását, hiszen a végső határidő lejárta után esetleg a vételi jog ellenértékét is vissza kell fizetni?

6) A hét, összesen 46.134 négyzetméterű ingatlanért 2,132 milliárd forintot kértek a Gerulus Kft-től. Négyzetméterenként, átlag 46.213 forintért adták el az egészet, ebből ötöt messze az átlag alatt, egyet az átlagon, egyet pedig az átlag többszöröséért értékesítettek. Egyébként az ingatlan.com szerint 2021 januárjában egy négyzetméter fővárosi telek átlagosan 87.000 forintba került! https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/epitkezes-telek-arak-emelkedes-hianycikk-budapest/js95n9g 

A kérdésre tehát, hogy kinek érte meg a 2021-ben kötött szerződés, véleményem szerint a válasz egyértelmű. A Gerulus Kft. csak nyert az üzleten, nem is keveset. Kérdésem: mi szükség volt az üzlet összehozására, amikor a Gerulus Kft-nek már pályáznia sem kell, évek óta az önkormányzat egyetlen útépítő cége. Közben megkapta, a IX. kerületi ügyészség szerint, gyanús körülmények közepette, a volt Pedagógus Szállót is, ráadásul állítólag már lakásokat is épít a kerületben. Tavaly január 13-án a csepeliek.bog.hu-n megjelent egy, a pedagógus szállóval foglalkozó cikk, a következő címmel: A bűncselekmény gyanúja ráég a kerületi vezérkarra?... https://csepeliek.blog.hu/2022/01/13/a_buncselekmeny_gyanuja_raeg_a_keruleti_vezerkarra_nem_tudjak_mit_mondjanak Ugyanezt kérdezem én is, most a szigetcsúcsi ingatlanok kapcsán. Talán egyszer utána kellene már járni az ügyeknek. Lehet, hogy egy képviselő-testületi vizsgálat talán válaszokat is adhatna a sokakat foglalkoztató kérdésekre?

vox