Még a Mikulásban is hisznek, tehát bármit be lehet adni nekik. Óvodás gyermek szülőjeként engem is érdekel, valójában inkább aggaszt, hogyan képzeli az állam, avagy inkább a nemzeti kormányunk már egész zsenge korban az általa megkívánt magyarságot beleplántálni a gyermekembe, miközben neki még a homokozóban kellene játszani és önfeledten fára mászni, Vekerdy tanár úr után szabadon.
Óvodások magyarságtudatáról faggatták egy felmérésben a szülőket, amin nincs meglepődnivalónk, miután Orbán Viktor halloweenre a Türk Tanács fővezírének öltözött, nem viccelve a turáni örökségünkkel – amiből nekünk, közembereknek egyelőre csak az átok jut. De már itt van némi kavarodás, hogy akkor most a keresztény, európai, vagy inkább a pogány meg a szittya magyarságot kellene a kiskorúak felé közvetítenünk?
Az sem világos, hogy az ívet kiküldő Oktatási (Só)Hivatal vajon az óvodavezetők és -pedagógusok, avagy a szülők körmére kívánt nézni, mennyire tartják fontosnak – 1-től 15-ig terjedő skálán – a nemzeti hagyományok megismertetését, a magyarságtudat és a hazaszeretet kialakítását a 3–6 éves korosztályban, ahol
még a Mikulásban is hisznek, tehát bármit be lehet adni nekik. Akár a nemzeti identitás alapjait is, amint azt már az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja előirányozza, hiszen ez van olyan fontos, mint a rendszeres kézmosás elsajátítása, vagy hogy vita közben ne verjék fejbe egymást fakockával.
Óvodás gyermek szülőjeként engem is érdekel, valójában inkább aggaszt, hogyan képzeli az állam, avagy inkább a nemzeti kormányunk már egész zsenge korban az általa megkívánt magyarságot beleplántálni a gyermekembe, miközben neki még a homokozóban kellene játszani és önfeledten fára mászni, Vekerdy tanár úr után szabadon.
Még az se hiányzik a kis életébe, hogy a sok kudarcos forradalmunkat ünnepeltessék vele, úgyis végigszenvedi majd az iskolai ünnepélyeken.
Legyen addig inkább őszbúcsúztató, Márton-napi lámpás felvonulás, vagy tökfaragás, ami egyébként is régi magyar népszokás.
A haza, a nemzet, és a tudat is roppant elvont fogalmak, sokszor felnőttként is nehezünkre esik ezeket definiálni. Hacsak nem valamiféle vallásos vakhit az elvárás, és cserébe a nyári Mikulásnak öltözött bácsi a zsákjából osztja a szajrét, amiből minden óvoda udvarára jut majd egy csodaszarvas. Mert a gyümölcs meg a vécépapír csak puhány magyarokat nevel, akik nem tanulják meg idejekorán az ostor hangját szeretni?
