Közpénzből fizetik a névadást, a pántlikázást, az emlékműt, de a döntésből kizárták a csepelieket, a sétányok lakóit. Mit szól ehhez a képviselő-testület?
A közösségi oldalakon folytatódtak a viták a Wittner Mária emlékműnek a Wittner Mária parkban való felállításáról. Blogunk többször foglalkozott a témával, most csak a három oszlopos szobor elhelyezésének törvényi és anyagi feltételeire hívjuk fel az olvasók figyelmét.
Egy köztéren felállításra kerülő művészeti alkotás elhelyezése ügyében a jelenleg is hatályos 1991. évi XX. törvény 109. paragrafusa értelmében kell eljárni. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100020.tv
Ennek lényege:
„109. §
(1) * Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról a település önkormányzatának képviselőtestülete,…. dönt, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról.
(2) * A döntéshez a műalkotás művészi értékére vonatkozóan szakvéleményt kell beszerezni.”
A kerületi képviselő-testület nem tárgyalt az elképzelésről, Borbély Lénárd polgármester saját hatáskörben hozott határozatot az egyesületi elnök Borbély Lénárd felajánlásáról. https://csepel.hu/uploads/55cb68c3524c4638af34d21ce55faa04/szem_adat_nelk_25_sz_PM_hat%C3%A1rozat_kihagyott.pdf
A kezdeményezés megvalósítása valószínűleg több hónapot vett igénybe, ezért jogos a kérdés Borbélyhoz: miért nem tárgyalták meg a terveket a szeptember 28-i képviselő-testületi ülésen? Lehet, hogy félt a várható vitától?
A fenti paragrafus második bekezdése viszont egyértelmű: a szobor jóváhagyása előtt előzetes művészeti szakvéleményt kell kérni, aminek elfogadása azonban nem kötelező. Kérdésünk: kértek művészeti szakvéleményt? Ha igen, mi volt a vélemény lényege?
Ennél talán érdekesebb, hogy a fenti határozat utolsó mondatát elhallgatta a polgármester a Csepeli Hírmondó október 25-i számában, ahol is azt állította, hogy az emlékmű, adományokból készült el. Az ominózus mondat a határozatban így szólt:
„Az emlékhely kialakításával kapcsolatosan felmerülő költségeket az 1916. gazdálkodás biztonságát segítő céltartalék terhére biztosítom.” Akkor most ki fizette és fizeti a révészt? Ténylegesen mennyibe került az önkormányzatnak az egyesület politikai vihart kavart kezdeményezése?
E.-S.
