A bírósághoz fordult Ausztria, miután Lázár János miniszter – követve itthon eddig bevált módszertanát - indoklás nélkül kirúgta Hana Dellemannt, a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. osztrák vezérigazgató-helyettesét, az ausztriai kirendeltség vezetőjét.
„A magyar vállalkozói szféra jelentős része mostanra elfogadta, hogy együtt kell élnie a 2010 óta kialakult gazdasági renddel, és vagy próbál radar alatt maradni, vagy betagozódik ebbe. Utóbbi az esetek jelentős részében azt jelenti, hogy az érintetteknek – vagy önszántukból, vagy némi ráhatásra – együtt kell működniük olyan szereplőkkel, akik köztudottan, vagy sejthetően erős politikai támogatást élveznek” – a G7 portál jutott a minap erre a következtetésre, miután testes elemzést közölt egy magyar vállalkozó történetéről, amely a milliárdos példáján, és hazai üzletemberek tapasztalatai alapján mutatja be, hogyan látja és éli meg a hazai gazdasági szféra ezt a folyamatot.
A tanulságos dolgozat lényegét úgy foglalhatnánk össze, hogy
tanpéldáját, illusztrációját kapjuk annak, hogy miért és hogyan nincs Magyarországon szabad piacgazdaság, amelyből rövid úton következik a magyar gazdaságpolitika teljes elhibázottsága.
Ennek „szép” példájaként a bírósághoz fordult Ausztria, miután Lázár János miniszter – követve itthon eddig bevált módszertanát - indoklás nélkül kirúgta Hana Dellemannt, a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. osztrák vezérigazgató-helyettesét, az ausztriai kirendeltség vezetőjét. A bécsi kormány környezetvédelmi, közlekedési, innovációs és technológiai minisztere az RTL Híradójának elmondta: az év elején tapasztalták először, hogy egyre nehezebb a közös döntéshozatal, az osztrák vezető menesztése ennek egyik példája. „Természetesen ezt nem fogadhatjuk el, mivel ellentétes a régóta fennálló szerződéses megállapodásunkkal, ezért is kell most bírósághoz fordulnunk. Arra kértük a magyar bíróságokat, hogy változtassák meg ezeket a döntéseket” - jelentette ki Leonore Gewessler. Hozzátette: ahogy ők sosem szóltak bele a magyar fél döntéseibe, úgy Magyarországnak sem volna szabad. Hangsúlyozta: „Hana Dellemann elbocsátása fenyegetést jelent a cég jövőjének fenntarthatóságára nézve Ausztriában és Magyarországon. Azért kellett lépnünk, hogy megakadályozzuk a további károkat.”
A GYSEV-nek most három tulajdonosa van: 65,5 százalék a magyar államé, 28,3 százalék Ausztriáé és 6,3 százalék a Strabag építőipari vállalaté. Lázár János nemrég felvetette: kivásárolná a Strabag részesédését, sőt, akár az osztrák államét is. Az ötletet élből visszautasította Bécs, Gewessler szerint semmi sem indokolja, hogy Ausztria eladja a részvényeit. „Engem nem a pénz érdekel, hanem a jól működő vasúti szolgáltatás. Az én szememben a vasút többről szól, mint a nyereségről. A kérdés, ami az asztalon van, és amire fókuszálunk az a bírósági ügy, amit beadtunk. Hogy visszavonjuk a döntéseket, amit Lázár János egymaga hozott meg” - mondta az osztrák miniszter.
Leonore Gewessler emlékeztetett, hogy a cégnek nagyon eredményes közös történelme van, amelynek záloga az, hogy minden ország saját maga dönt a saját hálózatukat érintő kérdésekben. Ezekről egyébként szerződések is születtek. Azonban ez csak az idei év elejéig tartott, amikor is azt vették észre, hogy egyre nehezebb a közös munka - erre példaként a vezérigazgató-helyettes eltávolítását hozta fel. Hozzátette, kár lenne egyszerűen elengedni a közös múltat, ezért szükséges megtalálni a módot a továbblépésre, ugyanakkor a már említett körülmények miatt nagyon nehéznek látja az együttműködést. Kitért arra is, hogy nemrégiben személyesen egyeztetett a miniszterrel, amikor Budapesten járt. – Megismertük egymás álláspontját, de ezen a megbeszélésen nem találtunk módot a közös továbblépésre. Jeleztem neki, hogy ezen a ponton nincs más választásom, mint bíróságra vinni az ügyet – fogalmazott.
A GYSEV példája élesen mutatja a magyar gazdaság állapotát, a „némi ráhatás” erőszakosságát, amely nem törődve semmivel tűzön-vízen át keresztül viszi akaratát. Ez a „fensőbb akarat” mozgatja ma az országot: vergődés a harapófogóban.
