Fojtó fogás? Cicero írta, hogy „minél közelebb van egy birodalom bukása, annál őrültebb törvényeket hoznak”. Üzenetének tükrében képzeljük magunk elé a francia forradalom idején játszódó Danton halála című dráma (Georg Büchner) néhány felejthetetlen jelenetét. Danton konokul győzködi az egyre szélsőségesebb Robespierre (a mai Orbán) cselekedeteinek veszélyét felemlegető környezetét, mondván: „Ezt úgysem merik megtenni!”. Danton, a dráma kiteljesedésekor önmaga bújtatja át a fejét a guillotine (nyaktiló) pengéje alá, és élete utolsó mondata is az, hogy „Ezt úgysem merik megtenni!” - utalva a kor Orbánjára, Robespierre, majd kiegészíti azzal, hogy „Hóhér, mutasd fel a fejem a népnek, nincs részük mindennap hasonló látványosságban!”. Az elképzelhetetlen mégis megtörténik, méghozzá a Közjóléti Bizottság (a francia forradalom Szuverenitásvédelmi Hivatala) javaslatára, és Danton feje a porba hull.
Orbán Viktor egyre durvább, korábban elképzelhetetlennek tartott társadalomellenes lépéseivel azt üzeni, itt az ideje, hogy véglegesen leszámoljon a kizárólagos hatalmát bármely csekély mértékben is, de kritizáló gondolkodókkal. 2023-ban példák sokasága bizonyította a kormányfő számára, hogy a legdurvább döntéseinél sem kell számolnia olyan szintű ellenállással, amely bármely kis mértékben is, de
kétségessé tenné a hatalmát.
Orbán Viktor a 2024-es évet, benne a június 9-én esedékes európai parlamenti-, valamint az önkormányzati választással, az ellenzéki fellépés és gondolkodás végleges leszámolásának éveként határozta meg önmaga számára. Ma még kérdéses, hogy igaza lesz, vagy téved. Az elmúlt két évből alább kiemelt, korábban elképzelhetetlennek vélt néhány példa ma még az ő elképzeléseinek megvalósíthatóságát vetíti előre.
2022 novemberében Pintér Sándor belügyminiszter egy salátatörvényben terjesztette elő a köznyelvben később már hullazsák törvénynek nevezett és elfogadott szociális jogszabály-módosítást, amely kimondja, hogy bármely szociális probléma esetén elsődlegesen maga az érintett felelős önmagáért. Ha ez nem vethető fel, akkor jönnek sorban a családtagok, majd a civil szervezetek, utánuk pedig az önkormányzat, és csak ezt követően az egyházak. A sor végére került az állam. De ez utóbbi felelőssége így már fel sem vethető, hiszen a sorrendben mindig lesz az államot, Orbánt megelőző kötelezett.
A törvény ma már így hatályos, és az utcák üresek!
Tanulságos a tavaly július 2-án elfogadott, a köznyelvben státusztörvényként ismertté vált, a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény előélete. Az eredeti törvénytervezetben még szerepelt, hogy a hatalom akár a pedagógusok magánlevelezéseit tartalmazó számítógépekbe, telefonokba is jogosult lesz betekinteni. A nagy visszhangot, ellenzéki felháborodást kiváltó előírás, a társadalmi felháborodás miatt végül is kikerült az elfogadott törvényből, azaz úgy látszott, hogy ezt azért mégsem merik keresztülvinni. A kérdés az, hogy tényleg nem?
A szociális törvény módosítása, valamint a státusztörvény vitája egyben tesztként is szolgált arra, hogy a legalapvetőbb emberi jogokat egyszerűen kiiktató maffia-jogalkotás milyen társadalmi összefogást fog eredményezni. Orbán egyértelmű választ kapott azzal, hogy a szolidaritást elemi szinten megvalósító fellépés még nyomokban sem volt felfedezhető.
Forrás: PALOTÁS JÁNOS A változás vagy a bukás éve lesz 2024? – Orbán Viktor hadat üzent című írása (Népszava)
Palotás János TELEJES CIKKE ITT OLVASHATÓ
