„Vajon miért nem a miniszterek és államtitkárok fizetését – vagyis saját fizetésüket – tette függővé az Orbán-kormány attól, hogy mikor érkezik meg az EU-s pénz? Miért éppen a pedagógusokét? Azért, mert lenézi a pedagógusokat. Ez van a hátterében az iskolarendszer vergődésének is.”
Az orbáni propaganda milliószor elismételte már, hogy a tanárok fizetésemelésére azért kell várni, mert még nem kaptuk meg „Brüsszeltől” az erre való pénzt.
Megkaptuk. A magunkét.
A miniszterelnöktől a legutolsó kormánytisztviselőig – nem is beszélve az állami pénzből (vagyis lényegében a mi adóforintjainkból) kitömött média-birodalomról – olyan következetesen nyomták, sulykolták azt az üzenetet, hogy Brüsszel visszatartotta a magyar pedagógusoknak jogosan járó pénzt, hogy milliók agyába már bizonyosan be is épült ez a gondolat.
Bevallom,
már az én fejemben is felvillant, hogy hátha tényleg EU-szinten is „nevesítve” van, hogy annak a pénznek végső soron a magyar pedagógusok a címzettjei. De aztán megkopogtattam a fejemet, hogy „Hülye vagy? Hát ez elfogadhatatlan, sőt egyenesen felháborító lenne!”
Képzeljük csak el, hogy a szuverenitására módfelett kényes Orbán hogyan kommentálná azt, ha Brüsszel tényleg előírná: konkrétan mire kell felhasználnunk a nekünk jutó EU-s támogatási pénzeket. Olyat persze esetleg előírhat, hogy például fejlesztésre vagy működésre fordítható-e (vagy milyen arányban erre, illetve arra), de az az ország belső ügyeibe való durva beavatkozás lenne, ha megmondanák, a postások vagy a pedagógusok bérét kell-e emelnünk abból a pénzből. Ilyen nincs is. Ezt a gondolatot terjeszteni alávaló hazugság. Propaganda. Agymosás.
A propaganda – akár goebbelsi, akár rogáni – talán leghatékonyabb eszköze a konok hazugság-ismétlés. Mert ha százszor hallunk egy (valójában hazug) mondatot, szép lassan igaznak kezdjük azt értelmezni. Ezt a jelenséget évszázadok óta ismerjük, gonosz célok érdekében mindenféle tudományosság nélkül használjuk is (mármint a gonosz szándékúak), de ma már a pszichológusok is alaposan megvizsgálták a működési módját. El is nevezték „Illuzórikus igazság effektusnak" (Illusory Truth Effect).
Még az is kiderült a vizsgálatokból, hogy az emberek nagy része szentül meg van győződve arról, hogy őrá ez a jelenség kevésbé érvényes, mint másokra. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ezt a „kivételesség-tudatot” ugyanazon vizsgálatok eredményei egyáltalán nem támasztják alá. Vagyis vegyük tudomásul, hogy ez az igazság effektus bizony mindannyiunkra hat. Ha nem is egyformán, de hat.
Végeredményben: az a politikus és az az újságíró, hírszerkesztő, tv-bemondó stb., aki azt mondja, hogy a pedagógusok bérrendezése Brüsszel miatt késett, hamis és félrevezető dolgot állít. Vagy hazudik, vagy már maga is meg van tévesztve.
Nem vitás, hogy nagyon hiányzik az ország költségvetéséből az az EU-s pénz, amit Brüsszel egyelőre visszatart (abba a kérdésbe itt és most nem megyek bele, hogy ki ebben a hibás), de azt javaslom, hogy ha bárki hallja ezt a hazug/téves magyarázatot, kérdezzen vissza:
„Vajon miért nem a miniszterek és államtitkárok fizetését – vagyis saját fizetésüket – tette függővé a kormány attól, hogy mikor érkezik meg az EU-s pénz? Miért éppen a pedagógusokét?”
Erre az utóbbi kérdésre van egy rövid, de – azt gondolom – találó válaszom. Nem cizellált, nem részletekre kitérő válasz, de a lényeget éppen ezért érthetően megfogja. Azért, mert a jelenlegi kormány lényegében lenézi a pedagógusokat. Ez van a hátterében az iskolarendszer vergődésének is.
Forrás: Victor András Népszava
