Magyar rendőrök a Bajza utcában, a vaskorlátokkal lezárt orosz nagykövetség előtt mondták meg nekem és az Alekszej Navalnij halála miatt kegyeleti találkozóra gyülekező néhány egykori emlékezőtársamnak, hogy Budapest ifjú népe nem itt, a Bajza utca sarkán, hanem az Andrássy út másik oldalán tart megemlékezést. A fiatalok a kisföldalatti-lejárat hátsó vaskorlátját alakították át Navalnij fejfájává, oda teszik le mécseseiket, virágaikat, az orosz, angol és magyar nyelvű felirataikat. De Navracsis nem jött el.

Navracsics Tibor most nem jött el. Kilenc éve, amikor Putyin akkori téli gyilkossága, Borisz Nyemcov lelövetése miatt látogattunk el barátaimmal az orosz nagykövetséghez, hogy virágokat tűzzünk be a kerítés rácsába, váratlanul feltűnt a Bajza utcában a maga virágjával Navracsics is, akkori rangja szerint már nem a magyar kormány, hanem az európai kormány tagja mint kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos. Magánemberként persze, mint ahogyan mi sem a

különböző tudományos vagy kulturális szakmai identitásunkban vagy az alkalmazó intézményünk képviseletében küldettünk oda, hanem közéleti emberekként éreztük úgy, hogy az emlékezés virágainak elhelyezésével tiltakoznunk kell.

Nemcsak Borisz Nyemcov, hanem Anna Politkovszkaja megölése ellen is – amit kilenc évvel azelőtt pontosan Putyin születésnapjára időzítettek. A háborús rémtetteket és korrupciós visszaéléseket feltáró írónőre való emlékezésképpen utcatáblákat készítettünk a nevével, és ideiglenesen átneveztük a Bajza utcának az orosz nagykövetség előtti szakaszát.

(Egyikünknek sem jutott eszébe, hogy a 2019-ben lezajlott politikai őrségváltáskor hatalomra került barátainknál kezdeményeznünk lenne értelme az utcaátnevezés állandósítását. Magyarországon utca vagy egyéb közterület egyetlen településen sem – így egyetlen „szabad városban” sem – viseli Politkovszkaja vagy Nyemcov nevét. Ahogy Andrej Szaharov fizikus és Nobel-békedíjas nevét sem, akinek tiszteletére az Európai Parlament 1988-ban díjat alapított az emberi jogokért és gondolatszabadságért, mellyel egyebek között a Putyin által most megöletett Alekszej Navalnijt is kitüntették. Ez a névadáshiány hungarikum.)

Szóval az immár újból Budapesten miniszterkedő Navracsics Tibor február 16-án nem jelent meg az orosz nagykövetségnél. Igaz, most nem tudott volna odajutni az épület kerítéséhez, mert a kormány, amelynek tagja, minden oldalról fémkordonokkal zárta le a járdákat – sőt a Bajza utcának a Politkovszkaja nevével érintett szakaszát teljes keresztmetszetében –, és rendőröket is nagy számban vezényelt ki az épület köré.

Ők mondták meg nekem, meg a Navalnij halála miatt a követséget ismét felkereső néhány egykori emlékezőtársamnak, hogy Budapest ifjú népe az Andrássy út másik oldalán, a kisföldalatti-lejárat hátsó vaskorlátját alakította át Navalnij fejfájává, oda teszik le mécseseiket, virágaikat, az orosz, angol és magyar nyelvű felirataikat.

Nagyon gáz, Miniszter Úr, ha kordon kell, meg az Ön távolmaradása, ahhoz, hogy az országba jöjjön a gáz.

Forrás: Jánossy András (Élet és Irodalom)