Kampányüzemmódba kapcsolt az ország, a pártok, a kormány, a média, mindenki felgyorsult ütemben igyekszik június 9-e, az önkormányzati és EU-s választások felé. Az alaphangot és a stílust maga a kormányfő határozta meg a közrádióban szokásos egyik pénteki megszólalásán: „Kampány van, ilyenkor nem spekulálni kell, hanem lőni, tölteni, lőni, tölteni”.

A választás – a szó alapjelentése szerint – tudatos mérlegelés alapján hozott döntés. Ebben az esetben programok, koncepciók, emberi habitusok összehasonlítása alapján való állásfoglalás.

A kormányfő ezzel a megszólalásával a júniusi voksolást áthelyezte a jogként vagy kötelességként is értelmezhető állampolgári cselekvés színteréről az élethalálra menő küzdelem asszociációs terébe. „Lőni, tölteni” – fegyvert fogni, fegyvert használni, megsemmisíteni az ellenséget, mert ha nem vagyunk elég fürgék, és nem célzunk elég pontosan, bennünket semmisítenek meg.

De ki az a mi, amit a pártelnök-kormányfő ebben a kontextusban fegyverfogásra biztat? Mindenekelőtt a

Fidesz tagjait és a rájuk szavazó szimpatizánsokat. Így határozta meg őket kampánynyitó beszédében: „Húsz éve minden európai választást megnyertünk, mi vagyunk Magyarország és Európa legsikeresebb pártja. Mi vagyunk ennek a választásnak a toronymagas esélyesei”.

És kik azok, akiket le akarnak győzni? Akik „eljátszották a becsületüket”, akiknek „a hazudozás és a bajkeverés” az egyetlen fegyverük? A Fidesz „választási manifesztuma” így nevezi meg őket: „A brüsszeli elit és az uniós pénzen felhizlalt Soros-hálózat”, „a Gyurcsány Ferenc vezette dollárbaloldal képviselői”.

A szembeállítás világos: mi és ők. A Fideszre és szatelitpártjára szavazók a magyarokat, a magyar nemzetet képviselik hiteles módon, ők a jó oldalon állnak, ők a választási kommunikációban a mi. Akik másik pártra szavaznak, a kampánylogika szerint idegenek, hiszen nem magyar érdekeket tartanak szemük előtt. Kikét? Azokat, akik ott nyugaton lefizetik őket – erre utalnak a dollár előtagú szóösszetételek: dollárcseléd, dollárellenzék, dollárbaloldal. És kik fizetik le őket? A brüsszeli elit és a Soros-hálózat. A magyarországi (nem fideszes) pártlistákon szereplők a külső ellenség által lefizetett belső ellenzék képviselői.

A Fidesz és a kormány propagandája szerint tehát a júniusi választáson két csoport áll szemben  egymással: mi (derék magyarok) és ők, a magyarság, a nemzet ellenségei. Ők a külső ellenség által lefizetett, megtévesztett magyarok, lehetnek akár családtagjaink, munkatársaink vagy szomszédaink is, akkor sem tartoznak közénk, ellenségeink, hiszen idegen érdekeket képviselnek.