Fellángoltak a viták arról, hogy szükség van-e konzervatív fordulatra a köznevelés rendszerében. Vissza kell-e térni a poroszos elvekre épülő oktatáshoz, vagy a kompetencia alapú pedagógia határozza meg inkább a felülvizsgált Nemzeti Alaptantervet?
A kormány politikai céljai mentén alakította ki ideológiáját ahhoz, hogy a jövőben fel tudja építeni a kiválasztottaknak azt a csoportját, amelyik biztosítja az elit hatalmi céljait, és tovább erősíti az egyre merevebb társadalmi hierarchiát, ahol a mobilitás, az esélyegyenlőség nem érték, hanem politikai kockázat.
Azt a tényt el kell ismerni, hogy a napjainkban az iskolapadokban ülő alfa generáció tagjai teljesen más oktatást igényelnek, mint elődeik. Megváltozott a gyerekek idegrendszeri fejlődése: a rövidtávú memóriájuk erősödött a hosszútávú memóriával szemben, és a figyelmük nehezebben köthető le. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy
ez a generáció más, mint az x, y, z generáció, de egy „betűvel” sem rosszabbak, mint az előttük járók. Az ismeretanyag ezerszer több lett az elmúlt 25 évben, és akkor még nem beszéltünk a mesterséges intelligencia berobbanásáról, a klímaváltozásról és a háborúk okozta társadalmi szorongásról.
A sokféleség okozza a legnagyobb gondot a magyar oktatásban. Elég csak arra gondolni, hogy a speciális nevelési igényű (SNI-s) és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN-es) gyermekek száma 14 év alatt tízszeresére nőtt. A rendszer nem tud mit kezdeni a sokféleséggel - lehet, hogy nem is akar -. már az első osztályba lépő gyerekek között legalább három-négy évnyi különbség mutatható ki a fejlettségi szintjüket vizsgáló a difer mérések során.
A romló PISA eredményekre is reagálnia kell a rendszernek, mert ijesztő adatok szerepelnek az elemzésekben: az alulteljesítők rendkívül magas aránya és a kimagasló eredményt elérők aranyának csökkenése azt jelenti, hogy a megszerzett tudás alkalmazása nem elég hatékony. Ezzel párhuzamosan nagyon jelentős a képzett munkaerő elvándorlása mind az országból, mind Európából. A pedagóguspályát is érinti a magas munkaerőhiány. Az elaprózott településszerkezet és a diplomás bérekhez viszonyított alacsony átlagkereset miatt komoly munkaerőhiánnyal küzd a rendszer, annak ellenére, hogy csökken a tanulói létszám. Az ország jelenlegi költségvetési helyzete ezt a problémahalmazt még tetézi.
(RÉSZLET)
Forrás: Totyik Tamás (Népszava)
A teljes cikk INNENLETÖLTHETŐ
