Csepeli példák mutatják, hogy magánrendelések igénybevétele nélkül, két évet kell várni az életmentő szívműtétre. Három hónapot arra, hogy a beteg ember - akinek daganatos megbetegedését feltételezi a háziorvos - az elvégzett vizsgálatról (magánpraxisból) értékelt diagnózishoz jusson. És még többet, (időt és pénzt) hogy adekvát kezeléshez jusson. Ebben a környezetben sikerekről, eredményekről beszélni szemenszedett hazugság!

Jó lesz!  Az előző hét évtizedében el nem mondható, hogy hányszor hallhattuk már az éppen hatalmon lévő politikusoktól, hogy jó lesz majd! Hallhattuk, hogy mi magyarok nemsoká utolérjük Ausztriát! Hruscsov nagy hangon harsogta, hogy a nagy Szovjetunió utoléri, és úgy lehagyja az USA-t mint a sicc! Mi Csepeliek is többek közt hallhattuk azt is, hogy a HÉV bemegy a Kálvin térre. Aztán, - ahogy Móricka - mi is felébredtünk, hogy belelóg a kezünk a bilibe! Semmi se lett az ígéretekből.

A szocializmus végére a politikusi ígéretek annyira lejáratódtak, hogy a kommunikációból kezdtek már kimaradozni. A rendszerváltás utáni demokratikus folyamatban sem voltak oly erősek az

ígéretekkel való operálás folyamatai. Az illiberálissá vált Fidesz azonban a rákosista rendszer szintjére (de inkább fölé) pörgette az ígérgetések szintjét. Ma már ott tartunk, hogy Orbán Viktor, Nagy Márton és Varga Mihály másról sem tud nyilatkozni, csak arról, hogy milyen jó lesz nekünk 2025-ben, meg 2026-ban. Most 2023-at - a közelmúltat – úgy emlegetik, mint a mélypontot, pedig 2020-ban, meg 21-ben még a Covid utáni „felpattanás” évének prognosztizálták. Az idei szeptember teljesítményét a gazdasági miniszter a mélypontként emleget, holott éppen ő még az év első felében a csúcsokat várta tőle. A NER politika a beláthatatlan jövőbe teszi a jobblét lehetőségét. Amikor viszont a jövőből jelen lesz, mély hallgatás van róla, és amikor múlttá válik, derítik ki róla, hogy a „mélypont” volt.

A kommunikációs politika lényege valójában ez! Folyamatosan átverni, becsapni a népet, a múlt katasztrófáit meghaladott adottságnak mutatni, a jövőt meg gyönyörű szépre festeni. A propaganda tevékenységük meg arra mutat, hogy a jelen valóságáról annyira hallgatni, mint a sír. Nem beszélnek a forint elértéktelenedési folyamatáról. Az immár 410 forintba kerülő Euróról, és arról, hogy ennek van-e köze a „szuverenitási” innovációjukhoz, meg a „semlegességi” elveikhez. A magyar politikai ellenzék pedig (sok mással együtt) elfogadja ezt a metódust. Sokkal szívesebben foglalkozik a Magyar Péter altestével, Vogel Emília bevételeivel, a katolikus papok pedofil gyakorlatával, mint a haza gazdaságát és a nép sorsát évtizedekre nyomorba döntő kérdésekkel. A magyar ellenzék nagy része a Fidesz hegemóniát konstansnak véve, annak tematizálási doktrínája szerint működik.

A dolgozó magyar ember, amikor hallja, hogy az infláció még a 4%-ot se éri el, - és azt tapasztalja, hogy az áruházakban vannak élelmiszerek melyek ára az elmúlt évben közel a duplájára nőttek - mérgében vicsorog. A nyugdíjasok meg egyenesen kétségbeesnek, amikor valamelyik NER potentát büszkén bejelenti, hogy a Fidesz kormány infláció követő nyugdíjemelést fog adni (3,6%-ot!).

Azért, hogy az elkeseredést fokozza a kormány hozzáteszi, hogy ezt is csak akkor, ha sikeresen „megvédik” ezen vívmányokat. Azt nem írják le, hogy a 13. havi nyugdíjat meg a mélyrepülést produkáló forintot, az élenjáró inflációt, valamint a vele együtt zuhanó magyar életszínvonalat elsősorban tőlük, a gátlástalan rablást elkövető harácsoló elitjüktől, és nem Brüsszeltől, meg az ellenzéktől kell megvédeni!

A Fidesz propaganda-rádiója büszkén hirdeti, hogy milyen nagy mértékben nőttek a magánorvosi ellátást igénybe vevő állampolgárok száma. Nem teszik hozzá, hogy azért, mert különben meghalnának! Ott, ahol a társadalom-biztosítást egész életében fizető betegnek csak elméletben van lehetősége biztosítási alapon gyógyítania magát, - mert, a gyakorlat olyan hosszú várakozásra ítéli, hogy nagyobb a realitása annak, hogy belehal, mint annak, hogy meggyógyul - véres posztó a magánellátás dicsérete! Mindenki tudja, hogy Magyarországon csak pénzért, lehet a betegnek az életét megmentő, fájdalmát csökkentő, az élet kilátásait növelő orvosi ellátást kapnia. Csepeli példák mutatják, hogy magánrendelések igénybevétele nélkül, két évet kell várni az életmentő szívműtétre. Három hónapot arra, hogy a beteg ember - akinek daganatos megbetegedését feltételezi a háziorvos - az elvégzett vizsgálatról (magánpraxisból) értékelt diagnózishoz jusson. És még többet, (időt és pénzt) hogy adekvát kezeléshez jusson. Ebben a környezetben sikerekről, eredményekről beszélni szemenszedett hazugság!

A mostani rendszerben a magyarok túlnyomó többségének sose lesz jó! Ők úgy szívnak, mint a kanadai torkos borz! Annak a kisebbségnek pedig, akik mindent kirabolnak, eltapsolnak és tönkretesznek, már most is nagyon jó. Ők már nem csak utolérték, de jóval lehagyták Ausztriát, Svájcot, sőt Amerikát is.

Megérdemeljük!?

Forrás: Horváth Gyula közösségi (fb) oldala