Pénzben soha sem dúskáltak Csepelen a sportolni vágyók. Így volt ez 1965-ben is. Abban az évben és a későbbiekben a pénzhiányt leleményességgel, szervezéssel, munkával pótolták. Így javították az edzések körülményeit. A krónikákból tudjuk, hogy az eredmények nem maradtak el. Akkoriban a televíziót még csak kevesen tudták megfizetni, de moziba rengetegen jártak A filmhíradó jóvoltából százezrek láthatták, hogy mi történt a Csepel SC-nél éppen hatvan éve:

„Nemrég még lomtár volt ez a helyiség a csepeli tornacsarnokban. Aztán a lomot kirámolták, a kis termet felszerelték, és a sport szolgálatába állították. Ez lett a csepeli versenyzők kondicionáló terme.

Tizennégy gép és szer áll a sportolók rendelkezésére: csigák, karok, emelők, pedálok, expander-szerkezetek és egyebek, mintha egy nagy izzasztó műhelyben lennénk. Valóban, ez a sport műhelye, amelyben sajátos módon erősíthetik izmaikat a versenyzők. A test valamennyi izomzatát fejleszti a rugós, statikus izomerősítő szerkezet. A láncos, statikus erősítő főképpen a súlyemelés kiegészítője.

Itt pedig a rugós vasakat gyötrik: így erősödik a mell- és a vállizomzat. Ujj-, és csuklóerősítő.

Evezősöknek és ökölvívóknak egyaránt hasznos a kétkarú, rugós izomfejlesztő szerkezet.

Különböző nagyságú súlynehezékkel fokozható a terhelés a kerékpáros lábizomfejlesztő berendezésen. Az evezősök télen sem pihennek: ez a berendezés az evezős sportolók erőfejlesztését szolgálja. Még a guruló ülés is olyan, mint a versenyhajóban.

És végül nézzük a fali expandereket! Itt több irányú erősítő munkát végezhet a sportoló: a csípő, a váll, a mell és a kar erősödik általa.”

Forrás: Drahos Kálmán, Fifilina József, Knoll István

Csőke József (Magyar Híradó – 1965)