Sokak szerint kár párhuzamot vonni a jelenkor és a régmúlt diplomáciai eseményei közt, de nincs igazuk. Orbán és Szijjártó parányi hangyaként nagy elődök – természetesen Trump és Putyin – nyomdokán haladva ráérzett az új időknek új dalaira és a békepolitika jövőjére. Ezek a  kiváló férfiúk mindent elkövetnek, hogy visszahozzák a kelet-európai hercegek kegyetlen, ámde nemes gyakorlatát. Igaz, mindezek iránt az EU-ban még kevés a megértés, de Verecke híres útján már közeleg a felmentő sereg.

Külügyminiszterünk a diplomácia jelenkori alapvetéseit felrúgva minősíthetetlen hangon oktatta ki az EU-s tagállamok hazánkba akkreditált nagyköveteit arról, hogy mi a kötelességük.

Sokan példátlan diplomáciai botrányról beszélnek, pedig a történelem során szép számmal fordultak elő ennél sokkal durvább események is. Például a görög–perzsa háborúk idején Dárajavaus (Dareiosz) perzsa uralkodó követeket küldött a görög városállamokba, hogy hűségük jeléül földet és vizet kérjenek tőlük, de Athén­ban egy kútba, Spártában pedig egy szakadékba dobták a követeket. Sajátosan viszonyult a követek sérthetetlenségéhez

Szabados Gábor sportközgazdász szerint A magyar  NB1-ben  nagyjából havi 5 millió forint lehet a focisták átlagbére, de ezt felfelé húzzák a nagyon jól keresők. A jellemzőbb fizetések inkább 2-3 millió forint körül alakulhatnak. A 90-es évektől  sportolókkal két szerződést kötöttek, az egyik egy minimális összegről szólt, a másik pedig egyfajta vállalkozói megállapodás volt. Az utóbbi jóval több pénzt jelentett volna a focistáknak, de ezt az összeget már sokszor nem kapták meg, ráadásul gyakoriak voltak a zsebbe adott, adózatlan összegek is.

A Magyar Labdarúgó-szövetség az elmúlt években összesen több százmillió forint nyugdíj-kiegészítést fizethetett ki egykori focistáknak – értesült a HVG. A volt labdarúgóknak életük végéig járhat extra pénz, ha a juttatást igénylik és megfelelnek a nem túl szigorú feltételeknek. Az 1980-as, 1990-es években nagyságrendekkel rosszabbul kerestek a labdarúgók a mostani fizetésekhez képest, így sokan szociális alapon kapnak kiegészítést.

Biztató jelek! Fellélegezhetünk, megmaradhat a Fenyves Óvoda? Ezzel a címmel tettek közzé egy bejegyzést a Fenyves óvoda bezárása ellen harcoló szülők.

A bejegyzésben többek között ezt írták:

"Nagy kő esett le a szívünkről: a példátlan szülői és lakossági összefogásnak köszönhetően kezd bizonyossá válni, hogy a Fenyves Óvoda továbbra is a megszokott helyen és módon várhatja majd a gyerekeket

Különösen jókor érkezett a hír, hiszen a nagycsoportos gyermekek szüleinek január 19-ig lehetett benyújtani az iskolahalasztási kérelmeket az Oktatási Hivatal felé. Sok család számára volt aggasztó az a bizonytalanság, hogy "Vajon a mi csoportunk szűnik majd meg? Esetleg maga az óvoda?".

Az elmúlt időszak bizonytalansága után egy, a csepel.hu oldalon Borbély Lénárddal készített interjúban az alábbi olvasható:

"Mára ott tartunk, hogy az aktuális gyermeklétszámhoz igazodva, az óvodapedagógus státuszokat feltöltve, hatékonyan tudjuk működtetni az óvodáinkat. Jó látni, hogy a Fenyves óvoda változatlanul működik tovább, némi körzetátalakítással akár a negyedik csoportot is vissza lehet nyitni mindenki megnyugtatására."

Ez nemcsak az óvoda megmaradását vetíti előre, hanem

Orbán Viktor  előbb-utóbb a történelem szemétdombjára kerül, az általa kiképzett gyűlölködő tömeg viszont itt marad

Oroszország Ukrajna elleni háborúja során Orbán Viktor számtalanszor bebizonyította, hogy az együttérzés nem az erőssége. A miniszterelnök IQ-ja minden bizonnyal nagyon magas, nem véletlenül ő a rendszerváltás utáni leghosszabban regnáló magyar vezető, de az érzelmi intelligencia – EQ – tekintetében nagy a hiányossága. Márpedig a jó vezető ott kezdődik, hogy emberi érzelmei is vannak.

Orbán Viktor válasza

A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.

A kormány januári rezsistopot jelentett be. A magyarázat prózai: hideg van. Az átlagosnál hidegebb, mondják, és emiatt sok család átléphet abba a fogyasztási sávba, ahol már nincs támogatás. A megoldás pedig az állam. Belép a képbe, felemeli a kezét, és azt mondja: nyugi, most mi fizetünk.

Orbán Viktor videóban beszélt arról, hogy a szélsőséges januári időjárás komoly terhet ró a családokra. Ez igaz. Csak éppen a hangsúly csúszik el. Mert a kérdés

Hetven éve annak, hogy a csepeli Tanácsház térről (az egykori Imre és a mai Szent Imre térről) a II. Rákóczi Ferenc általános iskola felsős diákjai vasgyűjtésre indultak. Akciójukat a filmhíradó operatőre és riportere is elkísérte.

Így aztán 1956 elején az egész ország megtudhatta, hogy Rákosi Mátyás nevének árnyékában, a róla ideiglenesen elnevezett Művek közelében hol és milyen „kincseket” találtak az akkori 10-14 éves csepeli gyerek.

A riporter így számolt be a vasgyűjtésről

Fát lopni tilos, de megfagyni, szabad? Randa egy ügy ez a mostani kormányzati tüzelőakció. Mert midőn úgy tényleg beütött a januári fagy, Orbán Viktor iziben feltárcsázta Pintér Sándort, hogy akkor most azonnal vigyünk fát a rászorulóknak. Meglesz, értettem. És tényleg, nem azt nézik, mit miért nem lehet. A belügyminiszter – akinek szervezetileg már semmi köze a szociális tűzelőosztáshoz, de hát ezen ki akad fenn – izzít rendőrt, tűzoltót, polgárőrt és ahogy látom katonák, sőt, rabok is segítenek.

Szinte hallom az érces hangot: nincs fa??!! Akkor csinálunk, elvtársam! Nekem fa legyen a föld alól is! Közben érkeznek a tévéstábok, és néhány nap alatt több száz köbméter fát leszórnak az országban. Szuper! A nénik hálásak, pityeregnek. Nyilván: se pénzük, se tüzelőjük, ellenben felettébb fáznak.

Orbán Viktor megint erényt kovácsolna a fogyatékosságaiból. Hisz a Fidesz-KDNP folyamatos kormányzásának 16. évében még mindig magyarok százezrei-milliói vacognak telente otthon, mert nem futja fűtésre. Most jöhetnék bérekkel, árakkal, szociálpolitikával, nyugdíjakkal, de csak egy példát mondok:

Király Nóra egész oldalas interjúját olvasva a Csepeli Hírmondó új számában jogos a kérdés: az ellenzéki képviselő-jelöltekkel  mikor készül már interjú? Mikor felel meg végre a csepeli közpénzt emésztő lap csepeli közéleti feladatának, a csepeliek korrekt tájékoztatásának?

Ami a Csepeli Hírmondó 2026. január 28-án megjelent idei 2. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Lassan visszaáll a régi rend, két héttel az előző szám után megjelent a Csepeli Hírmondó újabb száma. Ismét megvalósulni látszik a tulajdonosok szándéka: minden a Csepeli Önkormányzatról és vezetőjéről, Borbély Lénárdról szóljon. Ez utóbbit csak a Borbély által is támogatott fideszes képviselő-jelölt, Király Nóra népszerűsítési feladatának végrehajtása csökkentheti. Király egész odalas interjúját olvasva, azonban jogos a kérdés: a többi, már ismert képviselő-jelöltekkel mikor készül interjú, mikor felel meg a lap közéleti feladatának a csepeliek korrekt tájékoztatásának? Vagy mikor lesz szó az önkormányzat jövőjét is befolyásoló kérdésről: tényleg a gazdasági, társadalmi válságba viszi a kormány az országot, benne Csepelt? 

    A legújabb számban sem olvashattunk semmit a csepeliek mindennapjairól. Az évkezdést alaposan megnehezítő, hosszantartó hideg időszak hatásairól, a három megfagyott áldozatról, a közlekedési gondokról, néhány csepeli emberi tragédiájáról. a növekvő számú közlekedési balesetekről, s arról, mit kíván tenni az önkormányzat ezek csökkentése érdekében. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Az egyik olvasat szerint ez egy Mesterterv. Tudatos túlzás, direkt odadobott mondatok, politikai aknamezőre kiküldött nehézgyalogos. Lázár bemondja a cigányozós, WC-pucolós szöveget, amit kell, elviszi a balhét, leteszteli a közvéleményt. Ha működik, megtartjuk. Ha nem, sosem gondoltuk komolyan. Ebben a verzióban Lázár nem elszabadult hajóágyú, hanem a rendszer egyik legprecízebbre állított fegyvere.

Csakhogy van a másik értelmezés is. Az, amelyik szerint nincs már központi vezérlőpult, csak egymásnak ellentmondó reflexek. Mintha a Fidesz kampánya úgy indulna minden reggel, hogy valaki felteszi a kérdést: ma ki beszél hülyeséget? És mielőtt bárki válaszolhatna, Lázár már a mikrofonnál áll.

Ebben a verzióban nem arról van szó, hogy

Lehet, hogy a főváros ostorozása, a zöld területek csepeli kezelésbe vétele helyett inkább a már meglévő zöldterületek felújítására, locsolási lehetőségeinek fejlesztésére, illetve a zöldterülettel nem rendelkező kerületrészek (Nagy-Duna melletti területek, volt Csepel Művek, gyárterületek stb) megközelítését biztosító útvonalak kiépítésére, fejújítására kellene a következő néhány évben koncentrálni.

A kormánypárti Magyar Nemzetben jelent meg Borbély Lénárd nyilatkozata, Nincs két Budapest címmel. A nyilatkozatból kiderült, a polgármester támogatja a kezdeményezést, „…amelynek részeként a kerületi önkormányzatok átvennék a zöldfelületek fenntartását a fővárostól…” Természetesen, mint általában, ha a fővárosról nyilatkozik, most is, csakúgy mellékese megállapítja, hogy Tarlós István főpolgármester irányítása alatti években egyértelmű volt a cél: „…a rend és a tisztaság helyreállítása az egész városban.” 

    Nem foglalkozva azzal, hogy Borbély Lénárd az elmúlt 11 évben mit ért el a kerület rendjének és tisztaságának helyreállításában, a zöldfelületek átvételével kapcsolatos véleményéhez van néhány megjegyzésünk:

Az Orbán-rendszer fővárosi látvány-építkezéseitől, a Budai Vár hatalom-mániás, fideszes kisajátításától  nem lett jobb Budapesten élni. Amitől mégis, az nem a kormánynak, hanem az önkormányzatoknak köszönhető. Amelyeket módszeresen fosztogat a Fidesz. Kezdetben a jogköröket vitte, azután az iskolákat és a kórházakat, végül a pénzt.

A fővárosi átvilágító megbízása nem volt több időhúzásnál. A volt számvevőszéki elnök megkapta a jussát, vette a kalapját és ment, ahogy jött, hangtalanul. Az Orbán-kormány nem várt tőle semmit, mert soha nem is akart adni semmit. A Fidesznek kifejezetten hasznos a Budapestre vetülő csődárnyék.

Minden nap lehet szajkózni, hogy ilyenek ezek, csődbe viszik az országot is. Bezzeg ők! Így évnyitányként alig 3 milliárd eurónyi (1155 milliárd forintnyi) eurókötvényt bocsátottak ki a hiány leplezésére, de az idén még felvesznek háromszor ennyi hitelt. Mert ők megtehetik. Budapest nem.

A Fidesz aligha vádolható azzal, hogy ölbe tett kézzel figyelik Budapest hanyatlását. Keményen megdolgoznak érte, hogy folyamatosan üresen kongjon a kassza. Írtak törvényt, kitaláltak új adót, perre mentek, inkasszáltak, ígértek, majd

Még a tél derekán járunk és máris rettenetes eseményeknek vagyunk elszenvedői Csepelen. Volt már itt  lakástűz és tűzhalál, kizuhanás a tízedikről, és több más tragikus történet. Szomorúan kell tudomásul vennünk, hogy már a harmadik ISMERT fagyhalál is bekövetkezett a Gubacsi híd alatt!

Nem lehet azt mondani, hogy ezekért a tragédiákért a polgármester és a testület a felelős. Azt se lehet azonban kijelenteni, hogy jól tették az irányító feladatukat! Az ingyen krumpliért sorba állók tömegéből, a karácsonyi ingyen ebédre sorakozók tömegeiből a vezető garnitúrának lehetett volna következtetnie arra, hogy itt nagy a szociális elesettség, és az ide tervezett költségvetési források nem lesznek elégségesek! Az események miatt nem lehet elmondani, hogy a szociális szolgálat kiválóan végezte a dolgát! A számok, melyek mögött emberi tragédiák vannak ugyanis rácáfolnak erre! Olcsó okoskodás lenne kijelenteni, hogy a szakmai felkészültséggel vagy a vezetési rátermettséggel van baj, de hogy baj van az biztos. Méghozzá nem kicsi, hanem nagy!

Korábban itt történtek a főváros legszörnyűbb hajléktalan gyilkosságai, ami az élve temetés néven került be a bűnügyi történelembe. És alig vannak időszakok, hogy valami szociális extrémitás miatt ne kerülne Csepel a hírek élére.

Bizonyára ezek a rossz jelzések azok, amik miatt a

Sulyok Tamás államfőnek (képünkön) Felföldi József, a "szívószálpápának" is hívott debreceni milliárdos írt egy levelet, amelyben részint felszólítja, hogy szégyellje magát, részben meg az elnök főnökeként elmagyarázza neki, hogy miért is. A dolog végtelenül egyszerű, írja a pápa, Ön az én beosztottam …

Az, hogy valaki üzleti, piaci alapon tekint a politika világára, eleve egy tonna riasztócsengőt indít be az emberben, pláne, ha magyar. Vagy tágabban kelet-európai. Vagy éppen amerikai.

 Lenyúlás, tolvajlás, az adónk elveszti közpénz jellegét, csalárd, névtelen tőkealapok, vagyonkezelő alapítványokba tolt állami milliárdok, földek és cégek, elnöki klán, amely a klánfőnök hivatalos hatalmától hízik stb.

 Régen rossz, amikor egy politikus vállalkozásként kezeli az országát, amely a nap végén neki osztalékot fizet, már ha nem rabolta már déltájt, amúgy meg egyre inkább magántulajdonába kerül minden férfi és nő, minden patak és szikla, minden múlt, és persze a jelen és a jövő is.

 De valaki most felhívta a figyelmet arra, hogy az üzletnek van egy másik olvasata is, ami az előbbi képletet megfordítva, a tulajdonosi szerepet a kifosztott népességre osztja egy olyan hierarchiában, amelyben a fosztogató, a tolvaj csupán elcsapható, korrupt szolga.

Borbély Lénárd "független" polgármestert  régi elvbarátai rúgták ki a Fideszből. Király Nóra meg jó pártkatonaként, a Borbély kirúgását kezdeményező Németh Szilárd csepeli Fidesz alapszervezetének is köszönheti képviselő-jelöltként való indítását Csepelen. A polgármester pedig közpénzen az ő kizárását támogató Király Nórát támogatja az országgyűlési képviselőség megszerzésében. A csepeliek pedig néznek mint Jenő a moziban, és kérdezik: mi folyik itt?

Az emlékezetes csepeli Lázárinfó előkészítésében és a mozgósításban jelentős szerepet játszott a két éve civil Borbély Lénárd polgármester.

Először vállalta, hogy egy nyilvános rendezvényen, egy kormánytag fórumán való részvételével is kifejezze elkötelezettségét a kormány, a Fidesz, illetve egy fideszes képviselőjelölt mellett. Kiállását egyrészt korábbi nézetei, felfogása változatlanságával, másrészt Király Nórával való régi barátságával, eddigi, Csepelt segítő munkásságával, programjával magyarázta. Ami azért is érdekes, mert

Ha nem a Fidesz marad kormányon, akkor háborúba viszik az unokáitokat, harsogja  mindennap a kormánypárti propaganda. Az unokázás  átverés, csalás, becsapás.

Az unokázós csalás során a csalók idős embereket hívnak fel  arra hivatkozva, hogy az

Kéményellenőrzés miatt február 2. és október 26. között keresik fel a csepeli társasházakban élő ingatlantulajdonosokat a kéményseprők

A 21.kerulet.ittlakunk.hu már közölte a hírt, a csepeli önkormányzati média még nem, pedig több ezres társasházi közösséget érint: rövidesen kezdődnek az idei kéményellenőrzések Csepelen.

A lényeg: az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elkészítette budapesti, benne a kerületi kéményellenőrzési tervét. Az utcákra lebontott terv szerint

A hideghullámnak már száznál is több áldozata van, közülük három csepeli. Hol az operatív törzs? Miért nem figyelte valaki az időjárás-előrejelzéseket? Miért most kell a tűzoltóknak „önként" tűzifát vágni, a katonáknak pánikszerűen tűzifát hordani? Miért nem változik évek óta a szociális tűzifa keret, miért nem vitték le az áfáját és az árát?

Hasonló kérdések merültek fel a Covid „kezelése" idején is, de

Lázár János gazdagodása közben, az ország elszegényedésének éveiben lett Csepel is a főváros egyik legszegényebb kerülete. Sok munkája lesz a kerületben, a Budapesten elsőként Csepelen létrehozott Áldozatsegítő Központ itteni telephelyének, ha Király Nóra, sokadik mellékállásában, ezzel foglakozó miniszteri biztosként akar a csepeli szegényeken segíteni.

Nagy érdeklődés kísérte Lázár János miniszter keddi csepeli lázárinfóját. A kerületi Általános Művelődési Központ, hosszában egyharmaddal csökkentett tornacsarnokában megtartott fórum házigazdája a Budapest 9-es sz. választókerületben (IX., XI., XX., XXI.,) induló, egyébként nem csepeli Király Nóra, a Fidesz-KDNP országgyűlés képviselő-jelöltje volt.

A négy kerületből érkező hallgatóság nagyobb része valószínűleg a kerületi fideszes, illetve a Borbély csapatból jött össze, de a helyi ellenzéki erők és más pártok tagjai, képviselői is jelen voltak. A kérdezők többsége csepeli volt. Közülük a Borbély csapat tagjai, képviselői lettek leginkább felkészítve arra, hogy

Még az elfogult fideszesek is pontosan látják, hogy a Fónagy János államtitkár által a nyugdíjasok ügyfélkapujára küldött  levél nem állami-közigazgatási közlemény, hanem a kormánypártok kampányüzenete.  Hisz ők is tudják, hogy a levél ezerszer cáfolt, ordas hazugságokra épül

Az államtitkár azt üzente, hogy a Tisza Párt, ha kormányra kerül – Brüsszel elvárására - a nyugdíjak megadóztatásával akar pénzhez jutni az ukránok támogatása érdekében. Aligha kérdéses, hogy Fónagy levele nem szolgálja az állampolgárok tisztánlátását, és nem segíti őket a józan ítéletalkotásban.

A rendőrség nem így vélekedett, s amikor egy pécsi ügyvéd hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tett a levél miatt, akkor érdemi munka nélkül megtagadták a nyomozást. Azt írták, nem történt bűncselekmény, mert a levél nem okoz senkinek se előnyt, se hátrányt. Pedig az államtitkár üzenetének célja nyilvánvalóan az, hogy kormánya maradjon hatalmon, és főként az, hogy

A Csepeli HÉV-et hét évtizede, 1956 januárjában is még eredeti, leánykori nevén, gyorsvasútként jegyezte az ország és Budapest. Az ötödik születésnapjától  hónapok választották el, de már készen voltak azok az új, 60 ülőhelyes kocsikból álló szerelvények, amelyek  7-10 perces követési idővel Csepel és a Boráros tér között szállították az utasok tízezreit.

Az új szerelvények többségét minden különösebb felhajtás nélkül forgalomba is állították. Az 1951-es avatóünnepség után nem volt több cécó. Beszédek, fogadkozások és szalagvagdosás nélkül jöttek az újabb és újabb kocsik.

A járműveket Dunakeszin gyártották. Ígérgetésről, megvonásról, újabb és újabb határidőkről nem szólt a fáma. Munkáról annál inkább. Erről az 1956-os

Azt állította Orbán Viktor az M1 orbáni-állami tévének adott interjújában, hogy az áprilisi választásokon arra kér mandátumot az emberektől, hogy Magyarország kimaradjon az európai háborúból.

Ezzel szemben a tény az, hogy erre nem kell mandátumot kérnie, mert európai háború nincs, és ha lenne, azt Oroszország indítaná, nem Európa. Tudjuk persze, Orbán ezt csak azért mondja, hogy közben azzal vádolhassa a Tisza Pártot, hogy az háborúba vinné Magyarországot, ám Magyar Péter többször is megerősítette, kormányra jutása esetén nem szállna be Ukrajna katonai támogatásába. Úgyhogy ő is erre kér mandátumot. De – és ez a baja Orbánnak – sok minden másra is.

Azt is állította a miniszterelnök (ugyanott), hogy ha kimaradunk a háborúból, akkor