A beígért új Gubacsi vasúti híd megépítése tovább növelheti majd a Szabad Kikötő és a Metrans forgalmát, ezzel a kerület észak-déli közlekedési rendszerét adó úthálózat zsúfoltságát, ami emelheti a kerület, ezen belül a városközpont légszennyezettségi mutatóit. Különösen abban az esetben, ha addigra nem lesz kétszintes a Corvin-csomópont, nem valósul meg a 15 éve folyamatosan tervezett és ígérgetett gerincút második szakasza, a csepeli gyártelepen átvezető Központi út önkormányzat által megígért teljeskörű felújítása.

    Mint április 6-án megírtuk, március 31-ével elindult az EU-s eljárási rend követelményei szerinti közbeszerzési eljárás a Gubacsi vasúti híd vállalkozási szerződés keretében való megvalósítása. Április 8-án írta meg az iho.hu, milyen lesz az új Gubacsi vasúti híd.

https://iho.hu/hirek/ilyen-lesz-az-uj-gubacsi-vasuti-hid-250408

    Mostani írásunkat azonban az is indokolja, hogy a héten a csepeli közösségi oldalakon több olvasói vélemény foglalkozott, negatív éllel, a valamikor megvalósuló beruházásnak a csepeli közlekedési rendszert várhatóan negatívan érintő hatásaival… 

Idézünk az iho.hu cikkéből: 

„…A műtárgy kiemelt jelentőséggel bír a vasúti árufuvarozás szempontjából: jelenleg a magyarországi kombinált árufuvarozás hozzávetőlegesen kilencven százalékát három budapesti terminál (BILK, Mahart Container Center, Metrans) kezeli, ebből a Mahartot és Metranst a Gubacsi vasúti híd szolgálja ki. Ezen felül a hazánkban működő autó- és akkumulátorgyárak számos beszállítója a Szabadkikötőből ezen a hídon juttatja ki a gyártáshoz szükséges alkatrészeit a gyárakhoz.”

    A cikkből levonható következtetés:

Laikusként nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a Matolcsy György elnök vezette Magyar Nemzeti Bank sokmilliárdos veszteséget okozó, rossz befektetéseket csinált az alapítványainál. Sokkal életszerűbb, hogy Orbán Viktor jobbkezének családi és baráti körében landolt ez a hatalmas pénzösszeg.

Így viszont komolyan felmerül a kérdés: Orbán nem tudta, mit csinált a jobbkeze?!

A miniszterelnök  az MNB-vel kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta:

1959 végétől a csepeli gyorsvasút végállomásától a hárosi iskoláig, a meglévő három kilométeres ipari vágányon, HÉV-vonalat is létesítettek, a reggeli csúcsforgalomban 10 perces, azon kívül negyedórás követésekkel. (A járat néhány év múlva megszűnt). Ám ezt követően leálltak a fejlesztésekkel, Háros jelentős részét nem is nyilvánították belterületté, bár ennek legfeljebb horgászok örülhettek.

Különös levél érkezett a Szabad Nép szerkesztőségébe 1953 nyarán. Az augusztus 4-én kelt levelet a Magyar Dolgozók Pártjának Szigetszentmiklós-Hárosi Szervezete nevében írta alá Kiss Ferencné elnök, Csizmadia Anna gazdasági felelős, özvegy Szikoray Józsefné titkár, valamint

Tipikus példát nyújt  a rezsidémon. A rezsicsökkentésnek nevezett általános állami árbeavatkozás nyolc évéből hétben a piaci energiaár alacsonyabb lett volna, mint amennyit a rezsicsökkentett számlákért fizettünk. Tizenöt éve tudjuk: a rendszernek üzembiztosan legyőzhető ellenségre van szüksége - ha nem talál ilyet, akkor csinál. Fő hivatása, a közpénz-eltüntetés után valószínűleg ebben, vagyis az ellenségrajzolásban a legkreatívabb az Orbán-rendszer. A legjobban a kitalált ellenségek ellen szeret harcolni.

Tipikus példa a Soros-fantom, amelyről maga a kiötlője, a boldogult Arthur Finkelstein szárnysegédje vallotta be, hogy gondosan kimunkált, számos országban tesztelt politikai termék. De ideszámíthatjuk a rezsiharcot - a rezsicsökkentésnek nevezett általános állami árbeavatkozás nyolc évéből hétben a piaci energiaár alacsonyabb lett volna, mint amennyit a rezsicsökkentett számlákért fizettünk. Ide sorolhatjuk a „Brüsszel” elleni

A Csepeli Hírmondó legújabb száma egy sort sem írt Karácsony Gergely főpolgármester csepeli látogatásáról, arról, hogy miről tárgyalt vele Borbély Lénárd kerületi polgármester. Nem szólt erről egy szót sem közösségi oldalán Borbély úr sem. Hallgatott a Hírmondó a nagy vihart kavart, 45 milliós kábítószer lefoglalásához vezető csepeli drogfogásokról, a volt Csepel Művek területén lévő, „kábítószer gyárnak” elnevezett vegyi üzemben lezajlott többnapos razziáról, vagy a főváros legutóbbi közgyűléséről, ahol  több Csepelt is érintő határozat született. Nem írt a csepeli hivatalos lap a 25 évig Csepelen dolgozó dr. Dulin Jenőnek, a volt munkalélektani laboratórium vezetőjének haláláról sem.

    A CSH-ból csepeliek véleményét az őket is keményen érintő inflációról, a vagy a megélhetési gondjaikról, a közlekedési, környezetvédelmi témákról, a szaporodó bűnügyi és közlekedési, parkolási gondokról ebből a számból sem ismerhettük meg. 

    Véleményünk a lap néhány írásáról:

Retteg a szegénytől a gazdag

s a gazdagtól fél a szegény.

Fortélyos félelem igazgat

minket s nem csalóka remény.

............................................................

A magyar költészet napját Magyarországon 61 éve, 1964 óta április 11-én, József Attila (1906-1937) születésnapján ünneplik.

Ebből az alkalomból közöljük a tragikus sorsú költő H A Z Á M című, 1937-ben - nem sokkal a halála előtt - megjelent alkotását:

Ezt a képet Borbély úr, mint Csepel polgármestere nem merte vagy nem akarta vállalni a saját közösségi oldalán, és ki tudja miért, a kerületi önkormányzat is elhallgatta a Borbély Lénárd-Kiss Ambrus-Karácsony Gergely találkozó hírét, a megbeszélés témáját.

Csepelre látogatott Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere nemrég.

Itteni programjáról Borbély Lénárd saját fb oldala, illetve az önkormányzati honlap, a csepel.hu nem adott semmilyen tájékoztatást, míg a Budapest Városháza közösségi oldal és a főpolgármester saját fb oldala néhány képet közölt a találkozóról.

A miértre nincs hivatalos válasz, mindenesetre sokatmondó, hogy

Az ország csúszik lefelé – korrupció, infláció, miegyebek -, mindeközben a szuverenitásra oly büszke Orbán parázsló szájjal mondja, milyen jó lóra tettük föl az országot tétként.

Tizenöt éve, amikor kormányra kerültek, azt mondták: rendbe kell tenni az elmúlt nyolc hibáit. Közben annyi történt a kormányzati ciklusokban, hogy felkészültek az újabb választásokra. Aztán amikor megint nyertek, megint készültek a következő választásra, és a

A két bozótharcos,  Németh Szilárd és Borbély Lénárd áldatlan küzdelmének legújabb terepei a csepeli gyermekintézmények. Az óvodákat már "elintézték". (Öt óvodát még az idén, egyet majd később zárnak be.)  Most az iskolák bezárásánál, összevonásánál, átszervezésénél folytatják az iszapbirkózást. A jelenlegi helyzet kusza, zavaros. Hiteles információk helyett pletykák, intrikák kapnak főszerepet.

A önkormányzat HIVATALOS lapja, a Csepeli Hírmondó három oldalt biztosított a helyi "háború" újabb fejezetének taglalására. Tette mindezt Borbély Lénárd védelmében és érdekében úgy, hogy a kép egyáltalán nem lett tisztább, világosabb.

Nem is vártunk mást, hiszen a polgármester érdeke, hogy sokáig fenntartsa a témát, annak ellenére, hogy már rég nem az a kérdés, hogy a tankerület hogyan viszonyul a Kölcsey felújításához.

 Egyrészt, mert a tankerületiek írásban közölték, támogatják felújítását, másrészt, mert már

2010 után az Orbán-rendszer szisztematikusan leépített minden intézményt, orvosi és civilkezdeményezést, ami a drogozás mgelőzéséért, mértékének csökkentéséért   működött. De nem kell félni, ennyi semmittevés után megtalálták a mesterkulcsot. Orbán Viktornak 15 év után feltűnt, hogy nagy a gáz kábítószerfronton. Pedig ő mindent megtett, gondolhatta, hisz az unió egyik legszigorúbb jogrendszerét alakította ki erre vonatkozóan. Már azért is bíróság elé kerülhet valaki terjesztés miatt, mert egy haverjával spangliztak, a cigit pedig egymásnak adogatták.

Miközben a fiatalok a szabadságukkal játszanak, a valódi függők semmiféle érdemi segítséget nem kapnak. Ugyanis bármennyire szeretne még nagyobb szigorral fellépni a drogproblémákkal szemben a kormány, ez továbbra sem rendészeti kérdés.

Annál sokkal összetettebb társadalmi, és a legtöbb esetben szociális probléma. Ki gondolta volna, hogy

„Március 31-én, 89 éves korában örökre elhajózott dr. Dulin Jenő, a magyar vitorlázás egyik legnagyobb hatású személyisége, a Magyar Vitorlás Szövetség örökös tiszteletbeli tagja.” – közölte a hírt a szövetség saját honlapján.  Dulin Jenő, a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusa, 1963-88 között, 25 éven keresztül dolgozott Csepelen, az akkori Csepel Vas- és Fémművek Munkalélektani Laboratóriumának vezetőjeként.

Dulin Jenő csepeli munkalélektani labort pár év alatt az ország egyik legjelentősebb munkapszichológiai laboratóriumává fejlesztette. A laboratórium sokféle pszichológiai alkalmasságvizsgálatot is végzett fontos, kiemelt munkakörökben, ahol a szűrés alapja a veszélyeztetettség vagy a betanulási idő hosszúsága, illetve szociálpszichológiai követelmények játszottak szerepet.  Alkalmasági vizsgálatainak köszönhetően, például a vizsgált munkaterületeken 25-30 százalékkal csökkentek a munkahelyi balesetek.

    Később a Közlekedési Főfelügyelet Pályaalkalmasság-vizsgálati Intézete igazgatója, a Magyar Pszichológiai Társaság közlekedéspszichológiai szekció elnöke lett. Nyugdíjba vonulásakor munkásságát Baross Gábor-díjjal ismerték el.

    Mindeközben

"Abban már nem vagyok biztos, hogy ugyanezek a derék lengyelek elnézik azt, hogy Orbánék látványosan odatették magukat Putyin mellé."

A legendás lengyel-magyar barátságot és szolidaritást sikerült odáig erodálni, hogy a varsói magyar nagykövet gyakorlatilag karanténban van és a hírek szerint érkezett olyan jelzés, hogy kiutasítják, ha Orbánék újabb eljárás alá vont lengyel politikusnak adnak menedéket.

Gyakorlatilag azt mondta ki ezzel a döntéssel a magyar kormány, hogy Lengyelország nem jogállam. Túldramatizálni nem szeretném az ügyet, nyilván ez most elsősorban a nagypolitika szintjén zajlik, nem feltétlenül érinti ennek a kapcsolatnak a gyökereit. De

NYOLCVAN  ÉVVEL EZELŐTT, EZEN A NAPON, 1945. ÁPRILIS 7-ÉN JELENT MEG A FOGASKERÉK, A WM GYÁR DOLGOZÓINAK LAPJA, A KÉSŐBBI CSEPEL ÚJSÁG ELŐDJÉNEK AZ ELSŐ SZÁMA. A LAPOT HIDASI FERENC, SÁRKÁNY LÁSZLÓ és SZEMANEK REZSŐ SZERKESZTETTE. A CSEPEL ÚJSÁGOT A FIDESZES KERÜLETVEZETŐK -  NÉMETH SZILÁRDDAL, BORBÉLY LÉNÁRDDAL ÉS ÁBEL ATTILÁVAL AZ ÉLÜKÖN -  HATALOMRA KERÜLÉSÜK ELSŐ INTÉZKEDÉSEKÉNT 2010. OKTÓBER 15-ÉN SZÜNTETTÉK MEG.

Még dörögtek a fegyverek Magyarország határán. Már a második világháború európai befejezésére készültek a hitleri nácizmus és az európai fasizmus ellen szövetséget kötött hatalmak: a Szovjetunió, az USA és az angolszász országok. Még senki sem tudta, hogy április 4. hamarosan hazánk felszabadulásának ünnepe lesz.

Az emberek nem az ünnepléssel, hanem a hétköznapokkal voltak elfoglalva. Feljöttek a pincékből, megkezdődött a földosztás, és miközben szeretteik visszatértét várták a frontról, a fogságból, a haláltáborokból, aközben sem addig, sem azóta nem látott energiával láttak hozzá a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez, az élet újraindításához. Csepel – mint oly sokszor a XX. századi történelem során – hatalmas részt vállalt ebből a munkából is. 

Nyolcvan évvel ezelőtt, ilyen körülmények között, 1945. április 7-én jelent meg a FOGASKERÉK, a csepeli Weiss Manfréd Művek, a későbbi Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a lapja, a Csepel újság elődje.

Ebből az alkalomból közöljük Bárány Tibornak, a Csepel újság  utolsó, 2021-ben elhunyt  főszerkesztőjének írását, amely az általa vezetett 21. Kerületi Hírhatárban jelent meg:

Az Orbán-rendszer, melyet perverz újraelosztásnak neveznek, akkor is végtelenül igazságtalan volna, ha egyébként demográfiai fordulatot eredményezne. De nem eredményez. Tizenöt évig semmiféle eredményt a születési arányszám növekedésében nem hozott.

Magyarországon az 1970-es évek óta közmegegyezés van abban, hogy a „gyermekvállalás” pénzkérdés. Szélsőbaloldal és baloldal, jobboldal és szélsőjobboldal, valamint a kategorikusan nem politizálók is úgy látják, azért csökken a népesség, mert kevés a pénz. Ennek persze az égvilágon minden tény ellentmond, de az ember ragaszkodjon a tévedéseihez.

Két gyermeket neveltem fel és öt unokám van, tudom, hogy a ruha, cipő, játék, iskolaszer, stb. pénzbe kerül. Ha a gyermeknemzési kedv pénzkérdés volna, akkor a legfejlettebb országokban születne a legtöbb gyermek, és a legszegényebbekben a legkevesebb. Csak hát a helyzet

Már az egész ország zeng, visszhangzik a volt Csepel Művek területén kialakított kábítószeripari nagyüzem leleplezésétől, de az önkormányzat hivatalos szócsöve, a csepel.hu erről egy szót sem szól, nem hajlandó tudomást venni róla. Hallgatnak a főpolgármester csepeli tárgyalásairól, és arról is, hogy elhunyt Csepel egyik nagy tudású, kiemelkedő szakmai személyisége. 

    Március 31-én elindult az EU-s eljárási rend követelményei szerinti közbeszerzési eljárás a Gubacsi vasúti híd és kapcsoló létesítményei vállalkozási szerződés keretében való megvalósítására. Az ország, a főváros és a kerület számára egyaránt fontos beruházásra kiírt nyílt pályázat ajánlattételi határideje 2025. május 8. A tervek szerint a vasúti híd a jelenlegi hídtól 15 méterre északra kerül megépítésre. Hogy mikor kezdődhet a kivitelezés, s várhatóan hány tíz milliárd forintot kell rákölteni, s milyen határidővel kellene befejezni a beruházást, azt nem közölte a kiíró, az Építési és Közlekedési Minisztérium.  

https://ekr.gov.hu/eljarastar/eljaras/EKR001876732024

    Reméljük, a befejezésig még megkapja a működtetési lehetőséget a vasúti híd jelenlegi nyomvonal, amelyen január 1 óta már csak öt kilométer/óra sebességgel közlekedhetnek tehervonatok. Viszont ennek kacsán sem kaptunk semmi tájékoztatást a Gubacsi híd másik feléról, a gépkocsiforgalmat biztosító Gubacsi hídról, holott a kerületi vezetés korábban többször ígéretet tett felújítására, sőt

A mostani „program” csak arra jó, hogy szembeállítsa a vidéket a „túlságosan gazdag” fővárossal. (Sajnos még ez sem igaz, hiszen az elmúlt évtizedekben Budapest sem fejlődött a lehetőségei szerint, elveszítette a Közép-Kelet-Európában egykor betöltött meghatározó gazdasági erőközpont szerepét, amit mostanra már Bukarest is meghaladott.) Egy ország sorsáért felelős államférfiak vezette kormányzatnak túl kellene látnia a saját pártpolitikai érdekeinek korlátain. Ha csak a politikai hatalom megszerzése és mindenáron való megtartása a céljuk, akkor jobb esetben is csak a nemzet kufárjaiként emlékezik majd rájuk az utókor.

Ki tudja ma már Csepelen, hogy egy kohászati üzembe mit jelentett a buga? Milyen volt a görgősor, az adagoló, a menetvágó, és ezek használatához milyen szakmai tudásra, milyen kondira volt szükség? Egyáltalán: 1965. tavaszán mit jelentett a munka a százszor elátkozott, de ezerszer szeretett veszélyes üzemben? E kérdések megválaszolását segíthetik a 60 évvel ezelőtti képkockák a kor hangulatát idéző tudósítás változatlan szövegével.

„A Csepeli Csőgyár dolgozói két hónappal ezelőtt, felszabadulásunk 20. évfordulójára, szocialista munkaversenyt kezdeményeztek. Vállalásukban többek között a termelékenység növelését és a minőség javítását tűzték ki célul. Azóta már jelentős eredményeket értek el és

„Embertelen, megalázó és rendkívül kegyetlen kínzások színhelye volt a csepeli Weiss Manfréd Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium …” írta meg több internetes hírportál. Csepeli volt az anyagyilkos nő, az eltűnt két kislány, itt volt tűz egy oktatási intézményben, itt törték fel a betörők az egyik végrehajtói irodát. Egy csendes csepeli utca volt a helyszíne a lövöldözéssel fűszerezett vadnyugati verekedésnek…..

    Mivel ezek nem önkormányzati ügyek, s egyébként is megzavarnák a Csepeli Hírmondó, illetve a csepel.hu vagy a polgármester fb-oldala által folyamatosan sugallt, nálunk minden rendben van, Csepel a béke és a nyugalom szigete rózsaszín képét, ezért a lap szerkesztői nem is zavarják ilyen hírekkel a csepelieket. Pedig csak az utóbbi három hónapban még több,

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor, arccal Csepel felé

Nyolcvan éve ezen a napon, vagyis 1945. április 4-én fejeződtek be hivatalosan Magyarországon a második világháború harci cselekményei a szovjet hadijelentések szerint. Azon a 80 évvel ezelőtti tavaszon a Vörös Hadsereg kiűzte az utolsó német egységeket is hazánkból, véget vetett a náci és nyilas rémuralomnak. Április 4-ét a rendszerváltásig a felszabadulás napjaként ünnepelték, róla szólt az ének. A viták azóta is  zajlanak a folytatásról...

A történészek - az újabb kutatásokat is figyelembe véve - a Múlt-Kor című lapban így foglalták össze a 75 évvel ezelőtti eseményeket:

Magyarország 1941. június 27-én lépett be a Harmadik Birodalom oldalán a második világháborúba, öt nappal azt követően, hogy a német hadigépezet megindult a Szovjetunió ellen. A sztálingrádi csata után a kezdeményezés a szovjetek kezébe ment át, az 1943. januári doni áttörés során a kétszázezres 2. magyar hadsereg néhány nap alatt vereséget szenvedett. A magyar diplomácia puhatolódzó tárgyalásokba kezdett a szövetségesekkel, de a Kállay-féle "hintapolitika" nem vezetett eredményre. Mindez nem maradhatott titokban Hitler előtt, 1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot. Horthy Miklós kormányzó a helyén maradt, de

Nem tudni, hogy a mai Fidesz-propaganda korifeusainak hogyan sikerült rátalálnia harminc évvel egy évnyi minisztersége után Bokros Lajosra? És ha már rátaláltak, hogyan jutott eszükbe éppen a magyar anyák alacsony szülési rátáját ráverni erre a talpig becsületes, tudását a haza szolgálatába állító, szerényen élő emberre? Talán azért, mert ilyen, - de még megközelítőleg hasonló - sincs közöttük! Mert önzők, igaztalanok, és sarlatánok!

A kormányközeli magyar rádióadóban elhangzottak szerint nem a 15 éven keresztül abszolút többséget maga mögött tudó kormány, hanem Bokros Lajos a hibás! Mostanság például azért, mert Magyarországon az egyik legalacsonyabb a születésszám. Hazánk a legsúlyosabb helyzetek egyikét kénytelen elfoglalni Európában, a demográfiai helyzet kapcsán is! Hiába a melldöngető öndicséret, a számok rosszat mutatnak, a tények meg elborzasztóak: