Telitalálat lett egy dal, egy zajos produkció. Eddig több mit 8 milliószor nézték, hallgatták meg itthon és külföldön. Ez tény. A siker okán lehet vitatkozni. Ami új, az valóban a siker mérete, ami azt a látszatot kelti, hogy a társadalom felébredt, és jogait követeli, a szuverenitását, az autonómiáját, a pénzét, az országát stb. Legyen így. A dolog alapja azonban a dalban leírt „ csurran-cseppen”-világ vége, amikor is a hatalom már nem képes a társadalomnak elég maradékot leseperni az asztaláról, a társadalom meg érzi, hogy urainak magabiztossága a múlté, a hatalom ugyan lázasan ígérget, és fenyeget, de egyikből sincs vacsora.
Az egyik híroldal szerint Majkának a mostani Csurran, cseppen című számánál volt már kritikusabb és tán jobb dala is. Az új dal, amely Bindzsisztán félszemű tolvaj urában személyesíti meg a rendszerkritika tárgyát és egyben alanyát, de az ötmilliós fölötti nézettséget mégis az utóbbi mű érte el. Talán azért, véli némiképp lenézően egy másik írás, mert az alacsonyabb nívójú tömegkultúra-fogyasztó is érti a nem túl bonyolult szöveget, ergo most csodálkozik rá arra, amit korábban csak bámult, de nem látott. A magyar valóságot ugyebár.
A szövegről nekem mondanivalóm nincsen, nem csodálnám, de nem is bántanám, olyan, amilyen, de sok újdonságot valóban nem lök elénk a rezsimről. Nem a tényekről beszélek, azokat a közvélemény tulajdonképpen ismeri, és ismerte akkor is, amikor azt feltételezték róla, hogy birkatermészetét nemcsak történelmi szocializációja, de tudatlansága is magyarázza. Nem, a társadalom tudta, hogy lopnak, hogy kifosztják
Idáig úgy tudtuk, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter hazánk legtöbbet repülő politikusa, aki szinte többet van a levegőben, mint a földön. Most azonban kiderült, hogy nemcsak ő és Orbán Viktor miniszterelnök, hanem Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is joggal pályázik az elsőségre. Utóbbi 2023 januárjától a múlt év novemberéig hatvanhat hivatalos külföldi úton vett részt, s közérdekű adatigénylés nyomán a tárcától kapott adatok szerint utazásai – a szállás- és közlekedési költségekkel, és a vele tartó delegációk költségeivel együtt – két év alatt meghaladták a 132 millió forintot.
A legfrissebb - a csütörtök éjszakai - adatok szerint országszerte 273 budapesti és 35 vidéki intézményt ért fenyegetés. Csepelen az iskolákat (képünkön az Arany János iskola) kiürítették, a pedagógusok értesítették a szülőket, a gyerekeket biztonságba helyezték, a Kis-Duna-parti napközis táborban nyújtottak nekik ideiglenes elhelyezést és étkezést. 
228 millió forintba került a magyar adófizetőknek, hogy Sulyok Tamás államfő tavaly nyáron három napot Párizsban töltött. A nem létező köztársaság elnöke a tavalyi nyári olimpiai játékok néhány napján időzött a francia fővárosban, felesége, valamint egy tíz főből áll kíséret társaságában.
Az eddigi információk szerint ma reggel országszerte több mint 240 iskola kapott bombafenyegetést, ami miatt számos intézményt kiürítettek. A kerületi önkormányzat hivatalos tájékoztatása szerint Csepelen szinte az összes általános és középiskolát evakuálták a fenyegetések miatt. A rendőrség minden szükséges intézkedést megtesz az ügyben.
A csepeli lakosság száma jelenleg: 68531 fő. A rendszerváltáskor, 1990-ben 90187 fő, 2011-ben 75055 fő élt Csepelen, állandó bejelentett lakosként. A rendszerváltozás óta tehát a Csepelen élők száma ~ 25 százalékkal csökkent.
A sötét oldal most Washingtontól Budapestig ünnepel, de megjegyzem, már hosszabbodnak a nappalok, több a világosság. Most azonban még itt tartunk: Trump átvette a hatalmat és rövidesen kiderül, hogy mennyit sikerül lebontania az amerikai demokráciából, kialakítani egy új világot, ahol a régi szabályok semmit sem érnek. Simán meg lehet fenyegetni más országokat, hogy elfoglal belőlük egy részt, vagy az egészet. 
Deák Dániel (képünkön) közpénzszivattyú kormányerőnek sok mindent köszönhet az emberiség, de mind közül a legismertebb az a jól mémesíthető találékonyság, amivel skrupulusok nélkül serénykedik a Fidesz hátsó fertálya (vö.: farhátország) körül. Nélküle például sosem tudtuk volna meg, hogy Majka csak a pénzért írta meg a Csurran, cseppen című dalát Bindzsisztán korrupt diktátoráról. 
Olyan rossz állapotban van a Gubacsi híd, hogy sebességmérővel nézik, elég lassan mennek-e át rajta a vonatok. Jelenleg már csak óránkénti 5 kilométeres "sebességgel" haladhatnak. 
A "nemzet' és a "magyar" szóval leöntött politikai programok nem helyettesítik az észszerűséget, főként a gazdaságban. Amikor Orbán ráült erre e szegény Magyarország nevű járgányra, az nem volt a legrosszabb állapotban, hiszen előző hajtója éppen egy nagyjavítással végzett, és a 2008-as pénzügyi világválságból kihízva, legalábbis működőképessé tette. Aztán az Orbán-rendszer kocsija befutott az uniós pénzesőbe. 
A csepeli önkormányzat weblapján, az üvegzseb oldalon 2024-ben 29 db Gerulus Kft-vel kötött szerződés került feltüntetésre, általában jóval később, mint az aláírásukra sor került. Aláírásuk egyébként két fontos dátum köré csoport köré csoportosítható. Az egyik a június 9-i önkormányzati választások előtti néhány napban hirtelen 10 szerződést írtak alá, a másik a szeptember 30-a, amikor lejárt az öt évvel ezelőtt megválasztott képviselő-testület mandátuma, amikor szintén 10 szerződés került aláírásra. 
A Fenyves óvoda szülői munkaközössége nem adja fel! A Csepeli vagyok csoport közösségi oldalán tették közzé: Mentsük meg a Fenyves óvodát! címmel, 
A mai napig az ország egyik legrejtélyesebb megoldatlan bűnesete a hétéves gyulai Szathmáry Nikolett meggyilkolása.
Hatvan éve is szépek, aranyosak voltak a csepeli lányok. Bekerültek az újságba, ezzel a képaláírással: „Egy kis terefere, munka közben. Elek Zsuzsa, Katona Mária és Mohácsi Edit, a Jedlik Ányos Gimnázium I/e osztályának politechnikás kislányai a Vasműben”
Nem csak az idősebbek ismerik Vámos Miklós és a Gerilla együttes régi dalát: „Nincs semmi baj se még, / csak a szomszéd háza ég…” Megint ég a szomszéd háza, méghozzá nem csak egyé. Ukrajna vérzik. Szlovákiában – ha óvatosabb külpolitikával is – Orbán eszmetársa regnál, Romániában aggasztó előjelei vannak egy populista kalandor elnökké választásának. Mindkettő veszélyt jelent a magyar kisebbségre is, de az eddig a védelmüket ígérő Orbán most a füle botját se mozgatja. És most bedőlni látszik az irigyelt osztrák demokrácia, a mindig utolérni akart Bécs is. 
Tavaly 12 képviselő egy szót sem szólt, 23 pedig mindössze egyszer szólalt meg az Országgyűlésben. Van ennek jelentősége manapság a politikában? Aligha. Évek óta a fejünk felett hozzák ugyanis a törvényeket, érdemi vita, diskurzus az Országház falain belül nem zajlik. 
„Amikor sötétedik, az egész falu elindul az erdőbe...” Fát lopni bűn, de a szükség nagy úr, ami nemcsak Bánk bán Tiborcát kényszerítette lopásra.