A konkrét bioterrorizmussal való vádaskodás a magyar szarvasmarha állomány egy részét pusztító mostani száj- és körömfájás járvány miatt jóval meredekebb dolog, mint az eddigi jobbára elvont, ideológiai gyűlöletkeltés. Itt ugyanis konkrét, fizikai bizonyítékot is kellene produkálni. Pontosan ezért az ilyen „csomagot” célszerű volt suttogó kampány formájában útnak bocsátani. Gulyás Gergely a Kormányinfón elkezdett fennhangon találgatni, hogy a járvány esetleg nem egy kémcsőben jött-e létre?
Ha még emlékszünk, Nagy István agrárminiszter volt az, aki 2018-ban parlamenti meghallgatásán nyekk nélkül kijelentette, hogy a Heves-megyében akkoriban taroló sertéspestist egy „migráns vagy vendégmunkás” által eldobott szendvics okozta.
Hála istennek, most valahogy nem jutott eszébe, hogy a ragályos száj-és körömfájás járvány a harmadik világbeli munkaerőt alkalmazó katódgyárak környékén robbant be.
Igaz, akkor a sertéspestisnél is keményebben dühöngött a migránskampány és Nagy sem volt rest
Egy közszolgálatra készülő hölgynek, - aki diploma utána szociális, népességnyilvántartási, vagy más igazgatási szakterületeken fog tevékenykedni - miért volt elengedhetetlenül szüksége a kézigránát dobás megismerésére? Szerintem valószínű, hogy a rendszerbe beépített megfelelési kényszer vihette rá a hölgyet, hogy olyan dologba kényszerítse bele magát, aminek kimeneteléről még maga se volt meggyőződve.
Az idei tanév több iskolában is kinevezett intézményvezető nélkül indult tavaly szeptemberben, miután a Belügyminisztérium indoklás nélkül utasított vissza olyan igazgatói pályázatokat, amelyeket a tantestületek, a szülők és a diákok is támogattak. Ez főként azokban az iskolákban fordult elő, ahol az elmúlt években voltak tiltakozó akciók, sztrájkok, polgári engedetlenségek, vagy a korábbi igazgató nyíltan kiállt kollégái mellett és felemelte a szavát egy-egy központi döntés, intézkedés ellen.
Borbély Lénárd polgármester az e heti kt-ülés elején a kerületet kormányzó csapatával azonnal elutasíttatta Dukán András (képünkön) ellenzéki képviselő javaslatát, miszerint a testület tegye lehetővé a kerületi aktuális, napi gondok megvitatását az Egyebek nevű napirend felvételével. Lehet, hogy a polgármester félt a képviselők által behozott kínos témák nyilvános megtárgyalásától? Félt, de nem úszta meg.
A Fidesz országlása odáig jutott, hogy a legrosszabb minőségű emberállománnyal töltöttek fel minden pozíciót. A köztársasági elnökét is. Sulyok Tamással. Ezek már nem az eszmét védik, de nem is elsősorban a zsákmányt. A rendszert. És ezzel áll szemben mindenki, aki ennél többre tartja magát és a hazáját.
Tildy Zoltán köztársasági elnök így nyilatkozott 1946-ban: „olcsó autókat kell forgalomba hozni, amelyeket a legkisebb jövedelmű dolgozók is meg tudnak vásárolni. Úgy tudom, a Weiss Manfréd-gyárban készül már a magyar szerkezetű kisautó, ez is egy lépéssel közelebb visz a probléma megoldása felé”. Az említett WM kisautó valóban létezett,Pentelényi János gépész- és repülőmérnök alkotása volt .
A járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában is jelentős visszaesés következett be.
A rombolás biztos, a jövő bizonytalan a víztorony tövében lévő üzletsornál. A kerületi lakosok jelentős részét érintő, az elmúlt hetekben nagy vihart kiváltó ügyekkel például a zárt parkolók több mint 400 %-os díjemelésével, a szaporodó tűzesetekkel, a tervezett lakbéremelésekkel, a kerület drogbotrányaival, a helyi bűnügyi statisztikák romlásával nem foglalkozott a Csepeli Hírmondó új száma sem.
Csak találgathatunk. Talán a kipécézettek - Matolcsy vagy mások - visszazsaroltak. Vagy osztoztak a nagyobb főnökökkel a pénzen. Most a színpad csendes, a háttérben heves tárgyalások. De a pandúrjelmez már ott van az öltöztetőknél. Ha kicsit kiszellőztetik belőle a molyirtó szagát, szükség esetén bármelyik rablóra ráadhatják.
Kérdések a ma 9 órakor kezdődő képviselő-testületi ülés előtt. Ötvenöt ember elhelyezésére alkalmas újabb munkásszálló kialakítását kezdeményezték a volt Magyar Posztógyár területének egy részén. Mit szólnak ehhez a csepeliek? Megkérdezte valaki őket erről az önkormányzat vezetői közül?
Azt állította Orbán (a Kossuth rádióban), hogy „vége van annak a korszaknak, amikor a háborúra vagy az inflációra hivatkozva ki lehet zsebelni a magyarokat”.
A helyi közéletet mérgező, Csepelnek jelentős károkat okozó Borbély-Németh féle hatalmi harc újabb állomása új területre terjedt ki. A 2010 végén általuk létrehozott, először havonta, majd kéthetente megjelenő önkormányzati lap, a Csepeli Hírmondó megalakítása óta a helyi hatalom és Németh szolgálatába állt. Ábel Attila bevonásával közösen csináltak belőle pártlapot, amely összeveszésük és Ábel, valamint Borbély pártból való kipenderítése óta a polgármester és csapata irányításával, a csepeliek egy részének, valamint a helyi ellenzék folyamatos bírálata közepette működik.
Alacsony az állami egészségügyi költés Magyarországon, ezért a lakosság az egészségügyi ellátásának a 30 százalékát saját zsebből fizeti, de ezt az arányt lényegesen csökkenteni kellene.
Nemrég megkérdeztük az önkormányzati vezetőket, illetve a Csepeli Hírmondó szerkesztőségét, meddig hallgatnak még a kerület közbiztonságát veszélyeztető, fel-felerősödő bűnözi hullám, lakosságot is foglalkoztató eseményeiről, a mindennapok valóságáról?
Folyamatosan emelkedik a súlyos nélkülözésben élő gyerekek száma, a 18 éven aluliak közül 2014-ben 118 ezren (a korosztály 7 százaléka), 2023-ban 224 ezren (a fiatalok 13,1 százaléka) élt ilyen körülmények között. A hasonló sorsú, 5 éven aluliak száma ugyanezekben az években 47 ezerről 76 ezerre emelkedett. Ezek a gyerekek olyan háztartásokban nevelkednek, amelyek átlagjövedelme nem haladja meg a havi 150-170 ezer forintot. 

Ami a húsvét-szigeti civilizációval történt, napjaink emberének is példaként szolgálhat.
A rászoruló családok és a csepeli nyugdíjasok száma legalább 15.000 fő, s most csak 500-nak jutott a húsvéti sonkából. Akik, nincsenek a Humán Szolgáltatások Igazgatósága látókörében, pedig rászorultak, lehet, nem is tudtak a lehetőségről, netán szégyelltek szólni, kérni, vagy nem tagjai a nyugdíjas klubnak, azok hány év múlva kerülnek sorra? Az ő anyagi terheinek enyhítésére mit tett, vagy kíván tenni Borbély úr? Mikor lesz az ő aszatlukon is a polgármester arcképével feldíszített sonka?
Kiszámíthatatlan, hogy a szuverenitásvédelem jogi Frankensteinje mikor kel önálló életre. Lánczi Tamásból egyaránt lehet forgatni szatírát és drámát is. Pláne, hogy a történet messze nem róla szól, ő legfeljebb alibi arca, ám semmiképpen sem alakítója a sztorijának.