Teljesíthetetlen feltételek mellett végezhették a munkájukat a tűzszerészek a Hortobágyon, ahol július 1-jén négy szakember veszítette életét egy 250 kilogrammos szovjet gyártmányú repeszromboló hatástalanítása során. Ez derül ki a Magyar Nemzet birtokába került szerződésekből, amit a mentesítéssel megbízott magáncég és a nemzeti park kötött 2013 augusztusában.
A lőtér mentesítését úgy vállalta el a cég egy szoros 2014. december 31-i határidővel, hogy a munkák elvégzésére tulajdonképpen valódi ráhatásuk nem volt. A honvédségi állományban dolgozó tűzszerészek munkáját ugyanis szigorú előírások szabályozzák.
Nem véletlen, hogy a lap talált olyan vállalkozókat, akik a felkérés ellenére inkább nem pályáztak a munkára, mert
a helyszíni szemle után egyértelművé vált számukra: a nagy számú robbanótest miatt a szerződéses összeg nevetséges, a vállalt határidő pedig tarthatatlan.
A sietség oka az volt, hogy a projekt kapcsán EU-s pénzek forogtak kockán, a mentesítés ugyanis egy többmilliárdos tájrehabilitációs projekt része. A nemzeti park végül mégis kitolta a határidőt 2016. május 31-re, főleg azért, mert a Magyar Honvédség jelezte: nem rendelkezik elegendő anyagi forrással és megfelelő kapacitással a volt bombázó lőtér tűzszerészeti mentesítéséhez, ráadásul szerintük ez nem is közszolgálati feladat. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság két éve indított közbeszerzési eljárást a lőszermentesítésre, amit a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. nyert meg bruttó 424 millió forint értékben.
Egy kormányrendelet szerint a magáncég viszont nem haladhatott a honvédek nélkül – hiába derítették fel a területeket, és találtak a vártnál több bombát, a hatástalanítást kizárólag a tűzszerészek végezhették, miután a rendőrségen keresztül jelezték nekik: robbanótestet találtak.
De mivel a cég nem áll semmilyen üzleti vagy jogi kapcsolatban a Magyar Honvédséggel, nem fizethettek a katonáknak a hatástalanításért. Így a veszélyes terepen dolgozó tűzszerészek semmilyen plusz pénzt nem kaptak a normál fizetésükön kívül.
