Régóta tervezi Kő Boldizsár grafikus, és mi is nagyon várjuk, hogy legyen Budapesten egy olyan játszótér, amelyet felnőttek is használhatnak, és ha már sokirányú képzőművész fejében fogan meg az ötlet, akkor ne konvencionális játékelemekből álljon, hanem a több mint tizenöt éve a nevével fémjelzett mesekertek faragott, mozgatható szobraiból. Az így születő új kert játékait Rejtő Jenő figurái ihlették, és Csepelen lesz kiállítva december elejétől.

Egészen új gondolkodást hozott a hazai játszótérkultúrába Kő Boldizsár grafikus, amikor a Millenáris Parkban az ezredforduló környékén megépítette a Zöld Péter játszóteret, és ezzel a népmesei figurákat a gyerekek mindennapjaivá tette. Azóta már több mint tucatnyi fából faragott mesekertet hozott létre országszerte, ezek között a legnagyobb a visegrádi, történelmi játszópark, amely – akár egy nagy mesekönyv Mátyás királyról – játék közben a gyerekeket a Mátyás-mítosz megannyi fejezetébe vezeti.

A csepeli Nagy Levin étterem tulajdonosa, Szlama Ferenc gondolta elsőként úgy, hogy a vendéglátóhely kertjében olyan játszóelemeket állít ki, amelyek a felnőtteknek is kikapcsolódást jelentenek, de közben a kicsik is élvezhetik. A Rejtő Jenő által megírt figurák szolgáltak alapul a most alakuló kerthez: maga a szivarozó Levin, nagy szakácskanállal a kezében, körhintaként testesül meg, az elveszett cirkáló mint billegő hajó válik élvezhetővé, és készül egy hinta is, amely párhuzamos mozgatással Fülig Jimmy és Piszkos Fred szkanderpárbaját mutatja be. „A hintázás élménye szerintem kötelező kellene hogy legyen a felnőttek számára: olyan meditatív mozgás, amely pozitív energiákat szabadít fel az emberben. Keleten bevált egyébként ez a fajta meditáció, nagyon magas bambuszállványokra helyezett hintába ülve, finom ingó mozgással más dimenzióba kerülhet a használója” – mondja a művész.

Korábban is felmerült már a felnőtt mesepark gondolata: az Ipari Minisztérium Széna téri helyén évekig szunnyadt az elképzelés, most azonban, hogy elkezdődött a terület átépítése – jelenleg a föld alatti építkezés zajlik –, van esély a megvalósítására. „Megkeresett egy tájépítészcsapat, akiknek vázlatoltam a terveimet. Azt gondolom, hogy a kamasz korosztálynak nagyon nagy szüksége van az intim terekre, ekörül forognak az elképzeléseim. Mesés megfogalmazású szabadtéri tornateremnek is mondhatjuk ezeket a felnőtteknek szóló játszótereket. Emelgeted a saját súlyodat, de közben a meseelemek is működésbe lépnek.”

A művészet, a játék és a történelem összekapcsolása izgatja manapság az alkotót: a népmeséből a történelmi hagyományok irányába fordult a gondolkodása. Szent László életéről készített egy játszóteret, a Barcelonába vitt játékokat pedig Jakab király élete ihlette. Szeretné a szentek és az uralkodók korát elevenné tenni a játék és a faragott szobor segítségével, amelyek háromdimenziós grafikaként is felfoghatók.
Budafokon Szent István élete szolgált ihletforrásul; óriási forgó korona, kis templom Szent István intelmeivel. Furcsa, a honfoglalás idejéből való lények színesítik a parkot, mint az ökör nagyságú béka. A művészeti iskola mellett az államalapítás és a városi lét, valamint a nomád életforma ötvöződik majd ebben a parkban.

„Valahogy az emberek fejében még mindig az él, hogy a felnőtt nem játszik, mert ő komoly dolgokkal foglalkozik. Holott szerintem égető szüksége lenne arra, hogy a játékos elemek megmaradjanak a világlátásában, amik miatt egész életünk és a viszonyulásaink virágba borulnak. Akinek a játék a lelkében marad, az páncélként hordozza: nem fog vérig sértődni, hanem még azelőtt, hogy megbánthatták volna, elmosolyodik.” (Magyar Idők)